Csökkent a FTSE-100-as vállalatok vezetőinek keresete

2019. 08. 21., 15:15

Több mint 10 százalékkal csökkent tavaly a Londoni Értéktőzsde FTSE-100-as irányadó indexét alkotó száz legnagyobb vállalat vezetőinek keresete, de még így is 117-szer többet keresnek, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott brit munkavállalók.

A brit emberierőforrás-menedzserek legnagyobb szakmai szövetsége, a Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) és a High Pay Centre független elemzőközpont szerdán ismertetett adatai szerint a legnagyobb piaci tőkeértékű brit tőzsdei cégek vezetői évi medián 3,46 millió fontért dolgoztak tavaly. Ez 13 százalékos csökkenés a 2017-ben mért 3,97 millió font medián értékhez képest.  

Mindeközben a teljes munkaidőben foglalkoztatott brit munkavállalók éves keresetének mediánja 29 574 font, amelyet a cégvezetők mindössze három nap alatt keresnek meg.

A száz elnök-vezérigazgató közül 43-nak emelkedett a keresete tavaly.

A jelentésből az is kiderült, hogy  az elnök-vezérigazgatók és a munkavállalók átlagkeresete között 114:1 az arány, ami tavaly 144:1, tavalyelőtt 130:1 volt. A munkavállalók 64 százaléka véli úgy, hogy túl magas a vezetők fizetése, és mindössze 4 százalékuk gondolja ellenkezőképp.

A jelentésből az is kiderült, hogy továbbra is jelentős mértékű a különbség a nők és a férfiak számában a száz legnagyobb vállalat vezetői között. Tavaly hét, az idén már csak hat cég élén állt nő, és bár az elnök-vezérigazgatók 6 százalékát teszik ki, a kereseteknek csak 4,2 százaléka esett rájuk. Ez ugyanakkor némi javulást mutat a 2017-ben mért 3,5 százalékhoz képest.

A keresetbeli eltérések továbbra is elfogadhatatlanul nagyok a vállalati ranglétra alján és a tetején dolgozók között – fogalmazott Peter Cheese, a CIPD ügyvezető igazgatója.

Luke Hildyard, a High Pay Centre igazgatója szerint többet kell tenni annak érdekében, hogy a bérpolitika összhangba kerüljön a szélesebb társadalom érdekeivel. Hozzátette: fontos, hogy az emberek bízzanak abban, hogy a legnagyobb vállalataink a gazdaság egészének javát szolgálják, nem pedig a csúcson lévő pár ember meggazdagodását.

A CIPD és a High Pay Centre évente összeállított közös tanulmánya először tért ki a Londoni Értéktőzsde FTSE-250-es indexét alkotó vállalatokra. Az irányadó FTSE-100-as indexben szereplő cégeket követő 150 legnagyobb vállalat vezetői keresetének mediánja alig változott az elmúlt években: 2016-ban és 2018-ban 1,58 millió font volt, 2017-ben ennél valamivel magasabb, 1,61 millió. 

MTI/Pietsch Judit, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS