Csökkent a FTSE-100-as vállalatok vezetőinek keresete

2019. 08. 21., 15:15

Több mint 10 százalékkal csökkent tavaly a Londoni Értéktőzsde FTSE-100-as irányadó indexét alkotó száz legnagyobb vállalat vezetőinek keresete, de még így is 117-szer többet keresnek, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott brit munkavállalók.

A brit emberierőforrás-menedzserek legnagyobb szakmai szövetsége, a Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) és a High Pay Centre független elemzőközpont szerdán ismertetett adatai szerint a legnagyobb piaci tőkeértékű brit tőzsdei cégek vezetői évi medián 3,46 millió fontért dolgoztak tavaly. Ez 13 százalékos csökkenés a 2017-ben mért 3,97 millió font medián értékhez képest.  

Mindeközben a teljes munkaidőben foglalkoztatott brit munkavállalók éves keresetének mediánja 29 574 font, amelyet a cégvezetők mindössze három nap alatt keresnek meg.

A száz elnök-vezérigazgató közül 43-nak emelkedett a keresete tavaly.

A jelentésből az is kiderült, hogy  az elnök-vezérigazgatók és a munkavállalók átlagkeresete között 114:1 az arány, ami tavaly 144:1, tavalyelőtt 130:1 volt. A munkavállalók 64 százaléka véli úgy, hogy túl magas a vezetők fizetése, és mindössze 4 százalékuk gondolja ellenkezőképp.

A jelentésből az is kiderült, hogy továbbra is jelentős mértékű a különbség a nők és a férfiak számában a száz legnagyobb vállalat vezetői között. Tavaly hét, az idén már csak hat cég élén állt nő, és bár az elnök-vezérigazgatók 6 százalékát teszik ki, a kereseteknek csak 4,2 százaléka esett rájuk. Ez ugyanakkor némi javulást mutat a 2017-ben mért 3,5 százalékhoz képest.

A keresetbeli eltérések továbbra is elfogadhatatlanul nagyok a vállalati ranglétra alján és a tetején dolgozók között – fogalmazott Peter Cheese, a CIPD ügyvezető igazgatója.

Luke Hildyard, a High Pay Centre igazgatója szerint többet kell tenni annak érdekében, hogy a bérpolitika összhangba kerüljön a szélesebb társadalom érdekeivel. Hozzátette: fontos, hogy az emberek bízzanak abban, hogy a legnagyobb vállalataink a gazdaság egészének javát szolgálják, nem pedig a csúcson lévő pár ember meggazdagodását.

A CIPD és a High Pay Centre évente összeállított közös tanulmánya először tért ki a Londoni Értéktőzsde FTSE-250-es indexét alkotó vállalatokra. Az irányadó FTSE-100-as indexben szereplő cégeket követő 150 legnagyobb vállalat vezetői keresetének mediánja alig változott az elmúlt években: 2016-ban és 2018-ban 1,58 millió font volt, 2017-ben ennél valamivel magasabb, 1,61 millió. 

MTI/Pietsch Judit, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS