Csökkent a FTSE-100-as vállalatok vezetőinek keresete

2019. 08. 21., 15:15

Több mint 10 százalékkal csökkent tavaly a Londoni Értéktőzsde FTSE-100-as irányadó indexét alkotó száz legnagyobb vállalat vezetőinek keresete, de még így is 117-szer többet keresnek, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott brit munkavállalók.

A brit emberierőforrás-menedzserek legnagyobb szakmai szövetsége, a Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) és a High Pay Centre független elemzőközpont szerdán ismertetett adatai szerint a legnagyobb piaci tőkeértékű brit tőzsdei cégek vezetői évi medián 3,46 millió fontért dolgoztak tavaly. Ez 13 százalékos csökkenés a 2017-ben mért 3,97 millió font medián értékhez képest.  

Mindeközben a teljes munkaidőben foglalkoztatott brit munkavállalók éves keresetének mediánja 29 574 font, amelyet a cégvezetők mindössze három nap alatt keresnek meg.

A száz elnök-vezérigazgató közül 43-nak emelkedett a keresete tavaly.

A jelentésből az is kiderült, hogy  az elnök-vezérigazgatók és a munkavállalók átlagkeresete között 114:1 az arány, ami tavaly 144:1, tavalyelőtt 130:1 volt. A munkavállalók 64 százaléka véli úgy, hogy túl magas a vezetők fizetése, és mindössze 4 százalékuk gondolja ellenkezőképp.

A jelentésből az is kiderült, hogy továbbra is jelentős mértékű a különbség a nők és a férfiak számában a száz legnagyobb vállalat vezetői között. Tavaly hét, az idén már csak hat cég élén állt nő, és bár az elnök-vezérigazgatók 6 százalékát teszik ki, a kereseteknek csak 4,2 százaléka esett rájuk. Ez ugyanakkor némi javulást mutat a 2017-ben mért 3,5 százalékhoz képest.

A keresetbeli eltérések továbbra is elfogadhatatlanul nagyok a vállalati ranglétra alján és a tetején dolgozók között – fogalmazott Peter Cheese, a CIPD ügyvezető igazgatója.

Luke Hildyard, a High Pay Centre igazgatója szerint többet kell tenni annak érdekében, hogy a bérpolitika összhangba kerüljön a szélesebb társadalom érdekeivel. Hozzátette: fontos, hogy az emberek bízzanak abban, hogy a legnagyobb vállalataink a gazdaság egészének javát szolgálják, nem pedig a csúcson lévő pár ember meggazdagodását.

A CIPD és a High Pay Centre évente összeállított közös tanulmánya először tért ki a Londoni Értéktőzsde FTSE-250-es indexét alkotó vállalatokra. Az irányadó FTSE-100-as indexben szereplő cégeket követő 150 legnagyobb vállalat vezetői keresetének mediánja alig változott az elmúlt években: 2016-ban és 2018-ban 1,58 millió font volt, 2017-ben ennél valamivel magasabb, 1,61 millió. 

MTI/Pietsch Judit, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-05 16:25:00
A kormány célja, hogy Magyarországon versenyképes, stabil árszínvonalú, fogyasztóbarát kereskedelmi szektor legyen, amelyben a vásárló jó minőségű terméket, valódi választékot, szolgáltatást kap – hangsúlyozta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szervezésében tartott Európai Kereskedelem Napja rendezvényen az Országházban.
2026-11-05 15:05:00
A globális minimumadó szabályai alá tartozó multinacionális vállalatcsoportok magyar csoporttagjainak 2026. november 20-ig kell benyújtaniuk a 2025. üzleti évre vonatkozó elismert belföldi kiegészítőadó-előleg bevallást, ha naptári éves üzleti évet követnek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS