Csökkent a FTSE-100-as vállalatok vezetőinek keresete

2019. 08. 21., 15:15

Több mint 10 százalékkal csökkent tavaly a Londoni Értéktőzsde FTSE-100-as irányadó indexét alkotó száz legnagyobb vállalat vezetőinek keresete, de még így is 117-szer többet keresnek, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott brit munkavállalók.

A brit emberierőforrás-menedzserek legnagyobb szakmai szövetsége, a Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) és a High Pay Centre független elemzőközpont szerdán ismertetett adatai szerint a legnagyobb piaci tőkeértékű brit tőzsdei cégek vezetői évi medián 3,46 millió fontért dolgoztak tavaly. Ez 13 százalékos csökkenés a 2017-ben mért 3,97 millió font medián értékhez képest.  

Mindeközben a teljes munkaidőben foglalkoztatott brit munkavállalók éves keresetének mediánja 29 574 font, amelyet a cégvezetők mindössze három nap alatt keresnek meg.

A száz elnök-vezérigazgató közül 43-nak emelkedett a keresete tavaly.

A jelentésből az is kiderült, hogy  az elnök-vezérigazgatók és a munkavállalók átlagkeresete között 114:1 az arány, ami tavaly 144:1, tavalyelőtt 130:1 volt. A munkavállalók 64 százaléka véli úgy, hogy túl magas a vezetők fizetése, és mindössze 4 százalékuk gondolja ellenkezőképp.

A jelentésből az is kiderült, hogy továbbra is jelentős mértékű a különbség a nők és a férfiak számában a száz legnagyobb vállalat vezetői között. Tavaly hét, az idén már csak hat cég élén állt nő, és bár az elnök-vezérigazgatók 6 százalékát teszik ki, a kereseteknek csak 4,2 százaléka esett rájuk. Ez ugyanakkor némi javulást mutat a 2017-ben mért 3,5 százalékhoz képest.

A keresetbeli eltérések továbbra is elfogadhatatlanul nagyok a vállalati ranglétra alján és a tetején dolgozók között – fogalmazott Peter Cheese, a CIPD ügyvezető igazgatója.

Luke Hildyard, a High Pay Centre igazgatója szerint többet kell tenni annak érdekében, hogy a bérpolitika összhangba kerüljön a szélesebb társadalom érdekeivel. Hozzátette: fontos, hogy az emberek bízzanak abban, hogy a legnagyobb vállalataink a gazdaság egészének javát szolgálják, nem pedig a csúcson lévő pár ember meggazdagodását.

A CIPD és a High Pay Centre évente összeállított közös tanulmánya először tért ki a Londoni Értéktőzsde FTSE-250-es indexét alkotó vállalatokra. Az irányadó FTSE-100-as indexben szereplő cégeket követő 150 legnagyobb vállalat vezetői keresetének mediánja alig változott az elmúlt években: 2016-ban és 2018-ban 1,58 millió font volt, 2017-ben ennél valamivel magasabb, 1,61 millió. 

MTI/Pietsch Judit, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS