Buszok, tehergépkocsik: újabb és zöldebb célokat tűzött ki az Európai Bizottság

Buszok, tehergépkocsik: újabb és zöldebb célokat tűzött ki az Európai Bizottság
2023. 02. 14., 18:07

Az Európai Bizottság 2030-ra kibocsátásmentessé tenné az új városi buszokat, az új tehergépkocsik esetében pedig 2040-re 90 százalékos kibocsátás-csökkentést javasol.

Az Európai Bizottság új, ambiciózusabb célértékeket terjesztett elő az új nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátására vonatkozóan a 2030-tól kezdődő időszakra. Ezek a célértékek segítenek majd a közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésében, a teherautók, városi buszok és a távolsági autóbuszok ugyanis az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának több mint 6 százalékáért és az uniós közúti közlekedésből származó ÜHG-kibocsátás több mint 25 százalékáért felelnek. A szigorúbb kibocsátási előírások biztosítanák, hogy a közúti közlekedési ágazat ezen szegmense is hozzájáruljon a kibocsátásmentes mobilitásra való átálláshoz, valamint az EU éghajlat-politikai és szennyezőanyag-mentességi célkitűzéseihez – hangsúlyozza a Bizottság közleménye.

„A közlekedési ágazat minden részének aktívan hozzá kell járulnia ahhoz, hogy elérjük éghajlat-politikai és szennyezőanyag-mentességi céljainkat. 2050-ben az európai utakon közlekedő szinte összes járműnek kibocsátásmentesnek kell lennie. Klímarendeletünk előírja ezt, városaink pedig kérik, miközben a gyártóink már nagyban készülődnek. A ma előterjesztett javaslattal biztosítjuk, hogy az új teherautók egyre kevésbé legyenek szennyezők, és városainkban egyre több kibocsátásmentes autóbusz közlekedjen. A klímaválság elleni küzdelem, életminőségünk javítása és Európa ipari versenyképességének fokozása elválaszthatatlanok egymástól” – mondta Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök.

A Bizottság javaslata szerint fokozatosan szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírásokat kellene bevezetni a tanúsított szén-dioxid-kibocsátással rendelkező valamennyi új nehézgépjármű esetében az alábbiak szerint (a 2019-es szintekhez viszonyítva):

  • 45 százalékos kibocsátáscsökkentés 2030-tól,
  • 65 százalékos kibocsátáscsökkentés 2035-től,
  • 90 százalékos kibocsátáscsökkentés 2040-től.

Annak érdekében, hogy a városokban gyorsabban elterjedjen a kibocsátásmentes buszok használata, a Bizottság javaslata szerint 2030-ra az összes új városi autóbuszt szintén kibocsátásmentessé kell tenni.

Az európai zöld megállapodás és a REPowerEU terv célkitűzéseivel összhangban ez a javaslat az energetikai átállásra is pozitív hatással lesz azáltal, hogy mérsékeli a keresletet az importált fosszilis tüzelőanyagok iránt, valamint fokozza az EU közlekedési ágazatának energia-megtakarítását és energiahatékonyságát. Az üzemanyagköltségek és a teljes tulajdonlási költségek csökkentése az európai fuvarozók számára mindenképpen előnyös lesz, az energiahatékonyabb járművek pedig szélesebb körben el tudnak terjedni. Emellett az emberek egészségesebben élhetnek, és – különösen a városlakók – jobb levegőminőséget élvezhetnek.

Emellett ez az ágazat kulcsfontosságú az európai „clean tech” (tisztatechnológiai) ipar támogatása és a nemzetközi versenyképesség fokozása szempontjából. Az EU piacvezető a tehergépkocsik és buszok gyártása terén, és a közös jogi keretnek köszönhetően ez a pozíciót könnyebb lesz megtartani a jövőben. A felülvizsgált szabályok különösen azért előnyösek, mert egyértelmű jelzést adnak hosszú távra az uniós ipar számára, miszerint érdemes az innovatív kibocsátásmentes technológiákba, valamint előmozdítják az elektromos és egyéb töltőinfrastruktúra kiépítését.

Nehézgépjárművek az EU-ban

A nehézgépjármű-ágazat kibocsátása 2014 óta évről évre növekszik – ez alól egyedül 2020 képez kivételt a Covid19-világjárvány miatt. A kibocsátások különösen a teherszállítási ágazatban növekednek gyors ütemben. Ez főként a közúti közlekedés iránti növekvő keresletre vezethető vissza, amely várhatóan egyre nagyobb lesz. 2019-ben a teherszállításból származó kibocsátások a légi közlekedési ágazat kibocsátásait 44 százalékkal, a tengeri közlekedésből származó kibocsátásokat pedig 37 százalékkal haladták meg.

Jelenleg a nehézgépjárművek uniós állománya túlnyomórészt (99 százalékban) belső égésű motorral van felszerelve, amely nagyrészt importált fosszilis üzemanyaggal, például dízellel működik. Ez csak súlyosbítja az EU energiafüggőségét és az energiapiac jelenlegi volatilitását.

A nehézgépjárművekre vonatkozó jelenlegi kibocsátási előírások 2019-ből származnak, de az EU éghajlat-politikai célkitűzéseivel már nincsenek összhangban. A meglévő jogszabályok nem adnak kellően egyértelmű, hosszú távú jelzést a beruházók számára, és nem tükrözik sem az energiaágazat új realitásait, sem a nehézgépjármű-ipar gyors globális fejlődését. A javasolt új szén-dioxid-kibocsátási előírások egyaránt összhangban vannak az EU fokozott éghajlat-politikai törekvéseivel, az „Irány az 55 százalék!” intézkedéscsomaggal és a Párizsi Megállapodással.

E javaslat támogatása érdekében a beruházásokat a kibocsátásmentes járművek, továbbá az elektromos és egyéb töltőinfrastruktúra felé kell irányítani. Ezért a Bizottság már javaslatot tett az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendeletre a nehézgépjárművek ágazatának zöld átállásának támogatásához szükséges töltőinfrastruktúra fejlesztése érdekében. A Bizottság javaslatának különösen fontos eleme, hogy a fő autópályákon meghatározott távolságokra elektromos és egyéb üzemanyagtöltő állomásokat telepítsenek: elektromos töltés esetén 60 kilométerenként, hidrogénnel történő feltöltés esetén 150 kilométerenként. A Bizottság intenzíven együttműködik a társjogalkotókkal az idevágó tárgyalások lezárása érdekében.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS