Az Európai Bizottság 2030-ra kibocsátásmentessé tenné az új városi buszokat, az új tehergépkocsik esetében pedig 2040-re 90 százalékos kibocsátás-csökkentést javasol.
Az Európai Bizottság új, ambiciózusabb célértékeket terjesztett elő az új nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátására vonatkozóan a 2030-tól kezdődő időszakra. Ezek a célértékek segítenek majd a közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésében, a teherautók, városi buszok és a távolsági autóbuszok ugyanis az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának több mint 6 százalékáért és az uniós közúti közlekedésből származó ÜHG-kibocsátás több mint 25 százalékáért felelnek. A szigorúbb kibocsátási előírások biztosítanák, hogy a közúti közlekedési ágazat ezen szegmense is hozzájáruljon a kibocsátásmentes mobilitásra való átálláshoz, valamint az EU éghajlat-politikai és szennyezőanyag-mentességi célkitűzéseihez – hangsúlyozza a Bizottság közleménye.
„A közlekedési ágazat minden részének aktívan hozzá kell járulnia ahhoz, hogy elérjük éghajlat-politikai és szennyezőanyag-mentességi céljainkat. 2050-ben az európai utakon közlekedő szinte összes járműnek kibocsátásmentesnek kell lennie. Klímarendeletünk előírja ezt, városaink pedig kérik, miközben a gyártóink már nagyban készülődnek. A ma előterjesztett javaslattal biztosítjuk, hogy az új teherautók egyre kevésbé legyenek szennyezők, és városainkban egyre több kibocsátásmentes autóbusz közlekedjen. A klímaválság elleni küzdelem, életminőségünk javítása és Európa ipari versenyképességének fokozása elválaszthatatlanok egymástól” – mondta Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök.
A Bizottság javaslata szerint fokozatosan szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírásokat kellene bevezetni a tanúsított szén-dioxid-kibocsátással rendelkező valamennyi új nehézgépjármű esetében az alábbiak szerint (a 2019-es szintekhez viszonyítva):
Annak érdekében, hogy a városokban gyorsabban elterjedjen a kibocsátásmentes buszok használata, a Bizottság javaslata szerint 2030-ra az összes új városi autóbuszt szintén kibocsátásmentessé kell tenni.
Az európai zöld megállapodás és a REPowerEU terv célkitűzéseivel összhangban ez a javaslat az energetikai átállásra is pozitív hatással lesz azáltal, hogy mérsékeli a keresletet az importált fosszilis tüzelőanyagok iránt, valamint fokozza az EU közlekedési ágazatának energia-megtakarítását és energiahatékonyságát. Az üzemanyagköltségek és a teljes tulajdonlási költségek csökkentése az európai fuvarozók számára mindenképpen előnyös lesz, az energiahatékonyabb járművek pedig szélesebb körben el tudnak terjedni. Emellett az emberek egészségesebben élhetnek, és – különösen a városlakók – jobb levegőminőséget élvezhetnek.
Emellett ez az ágazat kulcsfontosságú az európai „clean tech” (tisztatechnológiai) ipar támogatása és a nemzetközi versenyképesség fokozása szempontjából. Az EU piacvezető a tehergépkocsik és buszok gyártása terén, és a közös jogi keretnek köszönhetően ez a pozíciót könnyebb lesz megtartani a jövőben. A felülvizsgált szabályok különösen azért előnyösek, mert egyértelmű jelzést adnak hosszú távra az uniós ipar számára, miszerint érdemes az innovatív kibocsátásmentes technológiákba, valamint előmozdítják az elektromos és egyéb töltőinfrastruktúra kiépítését.
A nehézgépjármű-ágazat kibocsátása 2014 óta évről évre növekszik – ez alól egyedül 2020 képez kivételt a Covid19-világjárvány miatt. A kibocsátások különösen a teherszállítási ágazatban növekednek gyors ütemben. Ez főként a közúti közlekedés iránti növekvő keresletre vezethető vissza, amely várhatóan egyre nagyobb lesz. 2019-ben a teherszállításból származó kibocsátások a légi közlekedési ágazat kibocsátásait 44 százalékkal, a tengeri közlekedésből származó kibocsátásokat pedig 37 százalékkal haladták meg.
Jelenleg a nehézgépjárművek uniós állománya túlnyomórészt (99 százalékban) belső égésű motorral van felszerelve, amely nagyrészt importált fosszilis üzemanyaggal, például dízellel működik. Ez csak súlyosbítja az EU energiafüggőségét és az energiapiac jelenlegi volatilitását.
A nehézgépjárművekre vonatkozó jelenlegi kibocsátási előírások 2019-ből származnak, de az EU éghajlat-politikai célkitűzéseivel már nincsenek összhangban. A meglévő jogszabályok nem adnak kellően egyértelmű, hosszú távú jelzést a beruházók számára, és nem tükrözik sem az energiaágazat új realitásait, sem a nehézgépjármű-ipar gyors globális fejlődését. A javasolt új szén-dioxid-kibocsátási előírások egyaránt összhangban vannak az EU fokozott éghajlat-politikai törekvéseivel, az „Irány az 55 százalék!” intézkedéscsomaggal és a Párizsi Megállapodással.
E javaslat támogatása érdekében a beruházásokat a kibocsátásmentes járművek, továbbá az elektromos és egyéb töltőinfrastruktúra felé kell irányítani. Ezért a Bizottság már javaslatot tett az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendeletre a nehézgépjárművek ágazatának zöld átállásának támogatásához szükséges töltőinfrastruktúra fejlesztése érdekében. A Bizottság javaslatának különösen fontos eleme, hogy a fő autópályákon meghatározott távolságokra elektromos és egyéb üzemanyagtöltő állomásokat telepítsenek: elektromos töltés esetén 60 kilométerenként, hidrogénnel történő feltöltés esetén 150 kilométerenként. A Bizottság intenzíven együttműködik a társjogalkotókkal az idevágó tárgyalások lezárása érdekében.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.