A Kieli Egyetem tanulmányt tett közzé az EU „Termőföldtől az Asztalig” stratégiája (F2F) végrehajtásának következményeiről. Ez egy újabb olyan jelentés, amely megerősíti, hogy az Európai Bizottság kiemelt stratégiája milyen súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve. A termelést korlátozná az EU, sok gazdát tönkre tennének, és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás sem csökkenne – mindez ellen továbbra is határozottan tiltakozik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a szakmai szervezetek.
Az EU Közös Kutatóközpont 2021 nyarán nagyon csendben közzétett technikai jelentését megerősíti a Kieli Egyetem tanulmánya, amely határozottan kijelenti: „Az F2F stratégia nem hatékony az éghajlatváltozás ellen!”.
Az Európai Bizottság 2020 májusában terjesztette elő – hatástanulmány nélkül – a „Termőföldtől az Asztalig” stratégiát, amely az Európai Zöld Megállapodás egyik fő intézkedése. A klímasemlegesség 2050-ig megvalósítását célzó stratégia a növényvédőszer-használatot 50 százalékkal, a műtrágyahasználatot 20 százalékkal csökkentené 2030-ig. Az antibiotikumok terén szintén 50 százalékos vágást irányoz elő, az ökológiai gazdálkodással érintett területek arányát pedig 8-ról legalább 25 százalékra emelné.
Több mint egy évvel azután, hogy az Európai Bizottság elindította stratégiáját, még mindig hiányzik az azt alátámasztó hivatalos hatástanulmány. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és számos szakmai szervezet már korábban is jelezte, hogy az elemzések elvégzése nélkül készült stratégiák elfogadhatatlanok. Ugyanis – alaptalanul – olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának a tevékenységükkel. Mindeközben a szabadkereskedelmi egyezményeknek köszönhetően a harmadik országokból az EU piacaira érkező termékek még a jelenlegi szabályozásoknak sem feltétlenül felelnek meg.
Az elmúlt hetekben több olyan tanulmány is napvilágra került, amely hasonló tendenciákat jelez, és amelyek a mezőgazdasági közösségeken túl is aggodalmat keltők. Mint minden tanulmány, a Kieli Egyetem mostani tanulmánya is úgy véli, hogy az F2F stratégia a termelés jelentős csökkenéséhez vezetne.
A marhahústermelés 20 százalékkal, a tejé 6,3 százalékkal, a gabonaféléké 21,4 százalékkal, az olajos magvaké 20 százalékkal csökkenne az EU-ban. Gabonafélékből és marhahúsból biztosan importra szorulnánk a jövőben. Továbbá az egyetemi tanulmány szerint az F2F stratégia éghajlati szempontból nem lesz hatékony. Bár a stratégia megvalósítása elsőre látványos, 109 millió CO2-egyenértéknyi csökkenéshez vezethetne az üvegházhatású gázok uniós kibocsátásában, azonban ezt a látszólagosan kedvező hatást megsemmisíti az uniós LULUCF-ágazatban (földhasználat, földhasználat-változás és erdőgazdálkodás) a CO2-tárolás 50 millió tonna CO2-egyenértékkel történő csökkenése, és az uniós termelés harmadik országokba áthelyezése.
Utóbbi önmagában 54,3 millió tonna CO2-egyenértékkel több üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményezne. Mindezek semlegesítenék az uniós stratégia mezőgazdasági kibocsátások tényleges csökkentésére gyakorolt – remélt – hatását.
A Paksi Atomerőmű jelenleg működő két turbinájának üzemben tartása és a nem termelő turbinák újraindítása a célja a Duna-szakaszon zajló munkáknak. Eddig a tervezett ütemben haladnak, a szakemberek visszafogottan optimisták – mondta a helyszínen Magyar Péter miniszterelnök.