„Brüsszel egyszerre tud bürokráciamentes és pragmatikus lenni”

2023. 09. 12., 18:19

Megszavazta a megújulóenergia-irányelv módosítását az Európai Parlament.

  • Az uniós energiaszükségletnek az eddiginél magasabb, legalább 42,5 százalékát, de ha lehet, 45 százalékát kellene megújuló energiaforrásokból fedezni az új jogszabály szerint.
  • Ennek elérése érdekében a most elfogadott szabályok egyszerűsítik a megújuló energiaforrások alkalmazására vonatkozó engedélyezési és közigazgatási eljárásokat.
  • Az új üzemanyagok elterjedésével a közlekedésben várhatóan 14,5 százalékkal csökken majd az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Az Európai Parlament által elfogadott, a tagállamokból álló Tanáccsal már informálisan egyeztetett jogszabály-módosítás célja, hogy 2030-ra 42,5 százalékra nőjön a megújuló energiaforrások aránya az EU végső energiafogyasztásán belül. Ezzel együtt a képviselők 45 százalékos részarányt tartanának kívánatosnak az egyes tagállamokban – olvasható a Parlament közleményében.

A tervezett intézkedéseknek köszönhetően gyorsabb lesz az új erőművek, például a nap vagy a szél energiáját hasznosító létesítmények, valamint a meglévő rendszerek átalakításának engedélyeztetése is. A nemzeti hatóságoknak 12 hónapon belül le kell folytatniuk az új létesítmények engedélyeztetési eljárását, amennyiben azok megújuló energiaforrások hasznosítására kijelölt célterületen találhatók. Az eljárás időtartama máshol sem haladhatja meg a 24 hónapot.

A megújuló energiaforrások térnyerésétől azt várják a jogalkotók, hogy a közlekedési ágazatban 2030-ig 14,5 százalékkal csökken majd az üvegházhatású gázok kibocsátása a korszerű bioüzemanyagok és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok, például a hidrogén nagyobb arányú használatával.

A parlamenti módosítások miatt a tagállamoknak innovatív megújulóenergia-technológiákat kell majd alkalmazniuk az újonnan telepített megújulóenergia-kapacitások legalább 5 százalékában. A Ház emellett a kritériumok szigorítását szorgalmazta a biomassza felhasználására vonatkozóan, hogy az EU ne támogasson nem fenntartható gyakorlatokat. A képviselők véleménye szerint a biomassza-kitermelést úgy kell végezni, hogy az ne károsítsa a talajminőséget és a biológiai sokféleséget.

„A nagyobb energiafüggetlenség és a CO2-csökkentés érdekében megemeltük a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzéseinket. Ez az irányelv azt bizonyítja, hogy Brüsszel egyszerre tud bürokráciamentes és pragmatikus lenni. A megújuló energiaforrásokat kiemelt közérdeknek nyilvánítottuk, és ezzel egyszerűsítettük az engedélyezési folyamatot. Fókuszunkban a szélenergia, a fotovoltatika, a vízenergia, a geotermikus energia és az árapály-áramlatok állnak. A fából származó biomassza továbbra is megújuló energiának minősül. A »pozitív csend« elvének megfelelően a beruházásokat jóváhagyottnak tekintik, ha nincs adminisztratív visszajelzés. A jövő tágas, semmi sem lehetetlen. Most sürgősen szükségünk van az uniós villamosenergia-piac kialakítására és a hidrogénre való azonnali átállásra a zöldebb átmenet érdekében” – mondta el a jelentéstevő Markus Pieper (EPP, Németország).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS