Brexit-vihar: üzleti kampánycsoport alakult az újabb népszavazásért

2018. 11. 08., 16:55

Brit üzleti vezetők alapítottak kampánycsoportot csütörtökön annak elérésére, hogy népszavazás dönthessen a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről.

A kezdeményezésben, amely „Az üzleti élet a nép voksáért” – Business for a People's Vote - névvel indult, a legnagyobb brit vállalatok, köztük a BT távközlési óriás és a Sainsbury's szupermarkethálózat, valamint a Brit Iparszövetség (CBI) jelenlegi és volt vezetői vesznek részt.

A kampánycsoport csütörtökön közzétett egy felmérést, amelyet ezer üzleti vezető bevonásával végeztek el. A vizsgálat kimutatta, hogy a brit vállalati szektor 57 százaléka – az átlagon belül a nagyvállalatok 59 százaléka – támogatja a népszavazást a Brexit feltételrendszeréről.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató intézet, a YouGov által elvégzett felmérés szerint a vállalatvezetők alig 13 százaléka bízik abban, hogy cégének forgalma növekedni fog a Brexit után, 54 százalék viszont a brit gazdaság gyengülésétől tart.

Az üzleti kampánycsoport kezdeményezői a minap közös levélben is követelték a brit kormánytól a népszavazás kiírását a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről. A Downing Street azonnal elvetette a felhívást.

A cégvezetők által aláírt közös levél szerint a brit üzleti közösségnek azt ígérték, hogy akkor is folytatódik a súrlódásmentes kereskedelmi forgalom az Európai Unióval, ha a brit EU-tagságról meghirdetett népszavazáson a választók a kilépésre voksolnak. Az ígéretek között szerepelt az is, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerét ebben az esetben is a hosszú távú üzleti beruházások tervezéséhez szükséges bizonyosság jellemzi majd.

Az üzleti vezetők közös levele szerint az a javaslatcsomag azonban, amelyről a brit kormány és az Európai Bizottság jelenleg tárgyal, Theresa May miniszterelnök minden erőfeszítése ellenére „nagyon messze van” ezektől az ígéretektől.

A 2016 júniusában tartott referendumon a kilépésre szavazók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.

Az üzleti vezetők felhívása szerint a Brexit-folyamat elmúlt két évének bizonytalanságai miatt máris zuhan a beruházási aktivitás a brit gazdaságban.

Ezt alátámasztja a Brit Iparszövetség legfrissebb felmérése is, amely szerint a Brexit-folyamatot övező bizonytalanságok miatt a brit vállalati szektor cégeinek 80 százaléka már hozott olyan döntést, amely negatívan érinti nagy-britanniai beruházási tevékenységét.

Az üzleti vezetők közös felhívása szerint Nagy-Britannia a mára kialakult helyzetben „a romboló hatású kemény Brexit” kockázatával kénytelen szembenézni. Mivel ez nem szerepelt a választható lehetőségek között az EU-tagságról rendezett 2016-os referendum szavazólapján, „úgy gondoljuk, hogy a végső döntést ismét a nép kezébe kell adni” – állt a nyílt levélben.

Londoni elemzői számítások szerint az utóbbi időben valóban emelkedett a „kemény”, megállapodás nélküli Brexit kockázata.

Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics csütörtökön bemutatott tanulmányában közölte: még mindig valószínűbbnek tartja, hogy Londonnak sikerül megállapodásra jutnia az EU-val a kilépés feltételrendszeréről, de a tárgyalási folyamat lassúsága miatt az eddigi 15 százalék helyett most már 20 százalékra taksálja annak kockázatát, hogy Nagy-Britanniának egyezség nélkül kell távoznia az Európai Unióból.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS