Brexit-vihar: üzleti kampánycsoport alakult az újabb népszavazásért

2018. 11. 08., 16:55

Brit üzleti vezetők alapítottak kampánycsoportot csütörtökön annak elérésére, hogy népszavazás dönthessen a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről.

A kezdeményezésben, amely „Az üzleti élet a nép voksáért” – Business for a People's Vote - névvel indult, a legnagyobb brit vállalatok, köztük a BT távközlési óriás és a Sainsbury's szupermarkethálózat, valamint a Brit Iparszövetség (CBI) jelenlegi és volt vezetői vesznek részt.

A kampánycsoport csütörtökön közzétett egy felmérést, amelyet ezer üzleti vezető bevonásával végeztek el. A vizsgálat kimutatta, hogy a brit vállalati szektor 57 százaléka – az átlagon belül a nagyvállalatok 59 százaléka – támogatja a népszavazást a Brexit feltételrendszeréről.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató intézet, a YouGov által elvégzett felmérés szerint a vállalatvezetők alig 13 százaléka bízik abban, hogy cégének forgalma növekedni fog a Brexit után, 54 százalék viszont a brit gazdaság gyengülésétől tart.

Az üzleti kampánycsoport kezdeményezői a minap közös levélben is követelték a brit kormánytól a népszavazás kiírását a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről. A Downing Street azonnal elvetette a felhívást.

A cégvezetők által aláírt közös levél szerint a brit üzleti közösségnek azt ígérték, hogy akkor is folytatódik a súrlódásmentes kereskedelmi forgalom az Európai Unióval, ha a brit EU-tagságról meghirdetett népszavazáson a választók a kilépésre voksolnak. Az ígéretek között szerepelt az is, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerét ebben az esetben is a hosszú távú üzleti beruházások tervezéséhez szükséges bizonyosság jellemzi majd.

Az üzleti vezetők közös levele szerint az a javaslatcsomag azonban, amelyről a brit kormány és az Európai Bizottság jelenleg tárgyal, Theresa May miniszterelnök minden erőfeszítése ellenére „nagyon messze van” ezektől az ígéretektől.

A 2016 júniusában tartott referendumon a kilépésre szavazók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.

Az üzleti vezetők felhívása szerint a Brexit-folyamat elmúlt két évének bizonytalanságai miatt máris zuhan a beruházási aktivitás a brit gazdaságban.

Ezt alátámasztja a Brit Iparszövetség legfrissebb felmérése is, amely szerint a Brexit-folyamatot övező bizonytalanságok miatt a brit vállalati szektor cégeinek 80 százaléka már hozott olyan döntést, amely negatívan érinti nagy-britanniai beruházási tevékenységét.

Az üzleti vezetők közös felhívása szerint Nagy-Britannia a mára kialakult helyzetben „a romboló hatású kemény Brexit” kockázatával kénytelen szembenézni. Mivel ez nem szerepelt a választható lehetőségek között az EU-tagságról rendezett 2016-os referendum szavazólapján, „úgy gondoljuk, hogy a végső döntést ismét a nép kezébe kell adni” – állt a nyílt levélben.

Londoni elemzői számítások szerint az utóbbi időben valóban emelkedett a „kemény”, megállapodás nélküli Brexit kockázata.

Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics csütörtökön bemutatott tanulmányában közölte: még mindig valószínűbbnek tartja, hogy Londonnak sikerül megállapodásra jutnia az EU-val a kilépés feltételrendszeréről, de a tárgyalási folyamat lassúsága miatt az eddigi 15 százalék helyett most már 20 százalékra taksálja annak kockázatát, hogy Nagy-Britanniának egyezség nélkül kell távoznia az Európai Unióból.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS