Brit üzleti vezetők alapítottak kampánycsoportot csütörtökön annak elérésére, hogy népszavazás dönthessen a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről.
A kezdeményezésben, amely „Az üzleti élet a nép voksáért” – Business for a People's Vote - névvel indult, a legnagyobb brit vállalatok, köztük a BT távközlési óriás és a Sainsbury's szupermarkethálózat, valamint a Brit Iparszövetség (CBI) jelenlegi és volt vezetői vesznek részt.
A kampánycsoport csütörtökön közzétett egy felmérést, amelyet ezer üzleti vezető bevonásával végeztek el. A vizsgálat kimutatta, hogy a brit vállalati szektor 57 százaléka – az átlagon belül a nagyvállalatok 59 százaléka – támogatja a népszavazást a Brexit feltételrendszeréről.
A legnagyobb brit közvélemény-kutató intézet, a YouGov által elvégzett felmérés szerint a vállalatvezetők alig 13 százaléka bízik abban, hogy cégének forgalma növekedni fog a Brexit után, 54 százalék viszont a brit gazdaság gyengülésétől tart.
Az üzleti kampánycsoport kezdeményezői a minap közös levélben is követelték a brit kormánytól a népszavazás kiírását a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről. A Downing Street azonnal elvetette a felhívást.
A cégvezetők által aláírt közös levél szerint a brit üzleti közösségnek azt ígérték, hogy akkor is folytatódik a súrlódásmentes kereskedelmi forgalom az Európai Unióval, ha a brit EU-tagságról meghirdetett népszavazáson a választók a kilépésre voksolnak. Az ígéretek között szerepelt az is, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerét ebben az esetben is a hosszú távú üzleti beruházások tervezéséhez szükséges bizonyosság jellemzi majd.
Az üzleti vezetők közös levele szerint az a javaslatcsomag azonban, amelyről a brit kormány és az Európai Bizottság jelenleg tárgyal, Theresa May miniszterelnök minden erőfeszítése ellenére „nagyon messze van” ezektől az ígéretektől.
A 2016 júniusában tartott referendumon a kilépésre szavazók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.
Az üzleti vezetők felhívása szerint a Brexit-folyamat elmúlt két évének bizonytalanságai miatt máris zuhan a beruházási aktivitás a brit gazdaságban.
Ezt alátámasztja a Brit Iparszövetség legfrissebb felmérése is, amely szerint a Brexit-folyamatot övező bizonytalanságok miatt a brit vállalati szektor cégeinek 80 százaléka már hozott olyan döntést, amely negatívan érinti nagy-britanniai beruházási tevékenységét.
Az üzleti vezetők közös felhívása szerint Nagy-Britannia a mára kialakult helyzetben „a romboló hatású kemény Brexit” kockázatával kénytelen szembenézni. Mivel ez nem szerepelt a választható lehetőségek között az EU-tagságról rendezett 2016-os referendum szavazólapján, „úgy gondoljuk, hogy a végső döntést ismét a nép kezébe kell adni” – állt a nyílt levélben.
Londoni elemzői számítások szerint az utóbbi időben valóban emelkedett a „kemény”, megállapodás nélküli Brexit kockázata.
Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics csütörtökön bemutatott tanulmányában közölte: még mindig valószínűbbnek tartja, hogy Londonnak sikerül megállapodásra jutnia az EU-val a kilépés feltételrendszeréről, de a tárgyalási folyamat lassúsága miatt az eddigi 15 százalék helyett most már 20 százalékra taksálja annak kockázatát, hogy Nagy-Britanniának egyezség nélkül kell távoznia az Európai Unióból.
MTI/Kertész Róbert, London
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.