Boris Johnson: senki nem akar megállapodás nélküli Brexitet

2019. 06. 19., 11:00

Boris Johnson volt brit külügyminiszter szerint sem ő, sem a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői tisztségére pályázó többi jelölt nem törekszik arra, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül, rendezetlen módon lépjen ki az Európai Unióból.

Boris Johnson – a tory keményvonalas Brexit-tábor frontembere – a BBC televízió kedd esti vitaműsorában vett részt azzal a másik négy utódjelölttel együtt, aki a vezetőválasztási folyamat kedden tartott második frakciószavazási fordulója után versenyben maradt.

A második fordulóban – amelyben a 313 fős alsóházi konzervatív frakcióból minimum 33 képviselő voksára volt szükség a bennmaradáshoz – Boris Johnson a mezőny élén végzett 126 szavazattal.

Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter 46, Michael Gove környezetvédelmi miniszter 41, Rory Stewart nemzetközi fejlesztési miniszter 37, Sajid Javid belügyminiszter éppen 33 szavazatot gyűjtött.

Az alsóházi szavazás után, kedd este tartott BBC-vitaműsorban – amelyben a jelöltek több néző videókapcsolaton át feltett kérdéseire válaszoltak – Johnson kijelentette: senki nem akar megállapodás nélküli, rendezetlen Brexitet, de a helyes eljárás az, ha az ország erre a lehetőségre is felkészül.

Jeremy Hunt ezzel egyetértett, de kijelentette: ha ő lesz a következő brit miniszterelnök, és úgy látja, hogy a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig semmi esély a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított kilépési feltételrendszer módosítására, akkor ő kész lenne megállapodás nélkül kivezetni az országot az Európai Unióból.

Sajid Javid is azt a véleményét hangoztatta, hogy az október 31-i Brexit-határidőt tartani kell. „Szükség van egy határidőre, mivel ez mindenki figyelmét a feladatra összpontosítja” – fogalmazott.

Boris Johnson szerint az október 31-i határidő egyértelműen tarható, és be is kell tartani, mivel Nagy-Britannia a kilépés eredeti, március végi határidejét már elszalasztotta, és még egy halasztás esetén a közvélemény egyre nagyobb értetlenséggel szemlélné, hogy mi történik.

Michael Gove ugyanakkor kijelentette: az önkényesen kijelölt határidők általában a szándékolttal ellentétes hatásúak. Hozzátette: ha őt választják a Konzervatív Párt következő vezetőjévé és így a következő brit miniszterelnökké, nem tartaná problémának az október 31-i Brexit-határidő néhány napos túllépését, ha csak ennyi hiányozna az új Brexit-megállapodáshoz.

„A futballmérkőzéseken is néha a hosszabbításban lövik a győztes gólt” - fogalmazott a környezetvédelmi miniszter.

Jeremy Hunt külügyminiszter megismételte azt a korábban is hangoztatott nézetét, hogy megfelelő brit javaslat esetén az Európai Unió hajlandó lenne újratárgyalni a Brexit-egyezménycsomagot. Az Európai Bizottság azonban többször is határozottan leszögezte, hogy nem lehetséges a kilépési egyezségről folytatott, a feltételrendszert rögzítő megállapodás novemberi aláírásával lezárt tárgyalások újraindítása.

Rory Stewart, a leginkább EU-párti vezetőjelölt volt az egyetlen a kedd esti vitában, aki – eddig is vallott álláspontjához híven – határozottan kizárta a megállapodás nélküli Brexitet. A nemzetközi fejlesztési miniszter szerint károkat okozna és felesleges lenne a rendezetlen kilépés az EU-ból. Hozzátette: versenytársai nem tudják megmagyarázni, hogy miképp léptetnék ki az országot megállapodás nélkül az unióból a londoni parlament hozzájárulása nélkül.

Az alsóházi képviselők többsége egyértelműen ellenzi a megállapodás nélküli Brexitet, és ezt az elmúlt hetekben több szavazáson is kifejezésre juttatta.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS