Biztonságosabbá válik a pénzügyi szolgáltatásokra irányuló szerződések online vagy telefonon történő megkötése

2023. 10. 23., 13:40

Az Európai Unió Tanácsa irányelvet fogadott el a távollevők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről.

A szabályozás egyszerűbbé, a fogyasztóvédelem pedig erősebbé válik, továbbá egyenlő versenyfeltételek jönnek létre az online, telefonon vagy a távértékesítés egyéb formáinak segítségével kötött pénzügyi szolgáltatási szerződések területén – olvasható a Tanács közleményében.

„Ma hozzáigazítottuk a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályokat a digitális korhoz. Innentől kezdve a fogyasztók nagyobb védelemben részesülnek az egységes piacon, amikor telefonjukról vagy számítógépükről új pénzügyi termékekhez vagy szolgáltatásokhoz férnek hozzá” – mondta Alberto Garzón Espinosa, a Tanács soros elnökségét betöltö Spanyolország fogyasztói ügyekért felelős megbízott minisztere.

A most elfogadott irányelv hatályon kívül helyezi a 2002 óta hatályos jogszabályt, és új rendelkezéseket vezet be a távollevők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekre vonatkozóan. Ezeket a fogyasztók védelmét minden kereskedelmi gyakorlatot illetően biztosító új rendelkezéseket a fogyasztók jogairól szóló irányelvhez fűzött új fejezet tartalmazza. A javaslat egyszerűsíti a jogalkotási keretet, és a fogyasztók jogairól szóló irányelv egyes cikkeit a távollevők között értékesített pénzügyi szolgáltatásokra is kiterjeszti.

Az irányelv végleges szövege:
– pontosítja az irányelv hatályát és a pénzügyi szolgáltatások tekintetében alkalmazható biztonsági háló funkciót;
– javítja az információközlésre vonatkozó szabályokat, és korszerűsíti a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségeket (meghagyva a tagállamok számára annak lehetőségét, hogy szigorúbb nemzeti szabályokat írjanak elő ezen a területen);
– rögzíti a fogyasztók azon jogát, hogy emberi beavatkozást kérjenek az olyan webhelyeken, amelyek automatikus információs eszközöket – például robottanácsadást vagy csevegőrobotokat – vesznek igénybe;
– megkönnyíti a távollevők között kötött szerződésektől való elállás jogának gyakorlását a szolgáltató interfészén könnyen megtalálható „elállási funkció” révén;
– kiegészítő védelmet vezet be a fogyasztók számára a sötét megoldásokkal szemben (vagyis olyan felhasználói felületekkel szemben, amelyek arra szolgálnak, hogy a felhasználókat nem tervezett dolgokra, például általuk nem keresett termékek vásárlására ösztönözze).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS