Bizottsági zöld jelzés Bulgáriának, Romániának és Horvátországnak

2022. 11. 16., 17:23

Az Európai Bizottság felszólította a Tanácsot, hogy további késedelem nélkül hozza meg a szükséges határozatokat annak érdekében, hogy Bulgária, Románia és Horvátország teljes körűen részt vehessen a schengeni térségben.

A november 16-án elfogadott közleményben a Bizottság áttekintette a három tagállam által a schengeni szabályok alkalmazása terén elért eredményeket.

Ezek a tagállamok évek óta jelentős mértékben hozzájárulnak a schengeni térség megfelelő működéséhez, többek között a világjárvány idején, valamint a közelmúltban az Ukrajnában zajló háború példátlan következményeivel szembesülve. Bár a három országot már részben kötelezik a schengeni szabályok, ám ezek esetében a belső határellenőrzések még nem szűntek meg, és ezért nem részesülnek maradéktalanul a belső határellenőrzések nélküli schengeni térséghez való csatlakozással járó előnyökből. E tagállamok számára követelmény, hogy teljes körűen a schengeni térség részévé váljanak, és mivel teljesítik a feltételeket, ezt lehetővé kell tenni számukra.

A belső határellenőrzések nélküli kibővített schengeni térségnek köszönhetően Európa biztonságosabbá válik közös külső határaink megerősített védelme és a hatékony rendőrségi együttműködés révén, virágzóbbá a határokon való várakozás kiiktatásával, valamint az emberek és a vállalkozások közötti kapcsolatok megkönnyítésével, továbbá vonzóbbá azáltal, hogy jelentősen kibővíti a világ legnagyobb, belső határellenőrzés nélküli közös térségét.

Eljött az ideje annak, hogy Bulgária, Románia és Horvátország – az őket megillető joguknál fogva – teljes jogú schengeni taggá váljon. Az ezzel kapcsolatos folyamatos késedelmek azzal a veszéllyel járnak, hogy indokolatlanul elidegenítik ezen országok polgárait egy olyan időszakban, amikor Európának szorosabban össze kell fognia. A kibővített schengeni térség erősebbé teszi az EU-t mind az Unió határain belül, mind pedig a globális színtéren – mondta Margarítisz Szhinász alelnök.

Bulgária

Bulgária erős határigazgatást vezetett be, amely hatékony határőrizetet és a szisztematikus határforgalom-ellenőrzést biztosít. A határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem prioritást élvez a többek között az Europollal folytatott nemzetközi rendőrségi együttműködés keretében. A Schengeni Információs Rendszer jól működik. Bulgária azt is bizonyította, hogy rendelkezik az ahhoz szükséges struktúrákkal, hogy biztosítsa az alapvető jogok tiszteletben tartását, garantálja a nemzetközi védelemhez való hozzáférést, és tiszteletben tartsa a visszaküldés tilalmának elvét.

Románia 

Románia magas színvonalú és erős határigazgatással rendelkezik, beleértve a határőrizetet és a szisztematikus határforgalom-ellenőrzést, valamint a nemzetközi rendőrségi együttműködést. Az irreguláris migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelem két olyan prioritás, amelyekkel kapcsolatban Románia aktív. A Schengeni Információs Rendszer jól működik. Az alapvető jogok tiszteletben tartását illetően Románia hatékony struktúrákkal rendelkezik a nemzetközi védelemhez való, a visszaküldés tilalmának elvét tiszteletben tartó hozzáférés biztosítására.

Bulgária és Románia 2011-ben sikeresen lezárta a schengeni értékelési folyamatot. A Tanács ezt két külön tanácsi következtetésben is elismerte, mégis több mint 11 éve nem született tanácsi határozat a belső határellenőrzések megszüntetéséről. Tekintettel a 2011 óta eltelt időre, valamint a kölcsönös bizalom megerősítése és a schengeni szabályok 2011 óta bekövetkezett fejlődésének elismerése céljából Bulgária és Románia 2022 márciusában együttes nyilatkozatot adott ki a Tanácsban. Bulgária és Románia a Bizottság koordinálásával működő szakértői csoportot hívott meg önkéntes alapon, hogy az megvizsgálja a schengeni szabályok legújabb fejleményeinek alkalmazását.

A 2022 októberében lezajlott önkéntes tényfeltáró misszió során megerősítést nyert, hogy Bulgária és Románia amellett, hogy folytatta az új szabályok és eszközök végrehajtását, jelentősen meg is erősítette a schengeni architektúra általános alkalmazását annak minden dimenziójában. Ezen túlmenően e két ország példát mutatott a schengeni szabályok végrehajtása terén.

Horvátország

A Tanács 2021 decemberében megerősítette, hogy Horvátország teljesítette a belső határellenőrzések nélküli schengeni térséghez való csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Az értékelési folyamat 2016 és 2020 között zajlott le. Ennek részeként 2020-ban sikeres célzott ellenőrző látogatásra került sor, amelynek célja a külső határok igazgatásával kapcsolatos intézkedések végrehajtásának ellenőrzése volt. Horvátország jelentős erőfeszítéseket tett annak biztosítása érdekében, hogy a külső határok ellenőrzése megfeleljen az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségeknek. Horvátország konkrétan 2021 júniusában független monitoring-mechanizmust hozott létre, amely a migránsokat és menedékkérőket érintő, határokkal kapcsolatos műveletek független emberi jogi nyomon követését biztosítja. A mechanizmus közvetlenül bevonja a horvát érdekelt feleket, és azt egy független tanácsadó testület irányítja. Horvátország volt az első tagállam, amely ilyen mechanizmust vezetett be. 2022. november 4-én a független monitoring-mechanizmus meghosszabbításáról és megerősítéséről szóló új megállapodás aláírására került sor. Ez az új megállapodás teljes mértékben tükrözi a tanácsadó testület által 2022. október 27-én kiadott valamennyi ajánlást.

További lépések

A cseh elnökség irányítása alatt a Bel- és Igazságügyi Tanács december 8-án szavaz Bulgáriának, Romániának és Horvátországnak a belső határellenőrzések nélküli schengeni térségben való teljes körű részvételéről.

A schengeni térség

A schengeni térség a szabad utazás jogát biztosító legnagyobb terület a világon, amelyben jelenleg 22 uniós ország (Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Finnország, Németország, Görögország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia), valamint 4 társult nem uniós ország (Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein) vesz részt. Írország továbbra is fenntartja önkéntes kívülmaradását a belső határellenőrzések eltörlése tekintetében.

A schengeni térséghez csatlakozni kívánó országoknak több schengeni értékelésen is át kell esniük annak megerősítése érdekében, hogy teljesítik-e a schengeni szabályok alkalmazásához szükséges feltételeket. Amint a schengeni értékelő kiküldetések megerősítik, hogy a tagállam készen áll a belső határellenőrzések nélküli térséghez való csatlakozásra, a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó összes többi tagállam egyhangú jóváhagyására van szükség. Az Európai Parlamentnek is egyetértését kell adnia.

Az Európai Parlament 2022. november 10-én pozitív véleményt nyilvánított a schengeni vívmányok Horvátország általi teljes körű alkalmazásáról szóló tanácsi határozattervezetről. 2022. október 18-án állásfoglalást fogadott el, amelyben felkérte a Tanácsot, hogy tegye lehetővé Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni térséghez. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-14 22:30:00
A Napenergia Plusz program folytatása mellett még az idén pályázatot írnak ki azok számára, akik a korábbi elszámolás mellett telepítettek napelemet, ám kiestek a tízéves szaldós időszakból – jelentette be az energiaügyi miniszter.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS