Bizottsági zöld jelzés Bulgáriának, Romániának és Horvátországnak

2022. 11. 16., 17:23

Az Európai Bizottság felszólította a Tanácsot, hogy további késedelem nélkül hozza meg a szükséges határozatokat annak érdekében, hogy Bulgária, Románia és Horvátország teljes körűen részt vehessen a schengeni térségben.

A november 16-án elfogadott közleményben a Bizottság áttekintette a három tagállam által a schengeni szabályok alkalmazása terén elért eredményeket.

Ezek a tagállamok évek óta jelentős mértékben hozzájárulnak a schengeni térség megfelelő működéséhez, többek között a világjárvány idején, valamint a közelmúltban az Ukrajnában zajló háború példátlan következményeivel szembesülve. Bár a három országot már részben kötelezik a schengeni szabályok, ám ezek esetében a belső határellenőrzések még nem szűntek meg, és ezért nem részesülnek maradéktalanul a belső határellenőrzések nélküli schengeni térséghez való csatlakozással járó előnyökből. E tagállamok számára követelmény, hogy teljes körűen a schengeni térség részévé váljanak, és mivel teljesítik a feltételeket, ezt lehetővé kell tenni számukra.

A belső határellenőrzések nélküli kibővített schengeni térségnek köszönhetően Európa biztonságosabbá válik közös külső határaink megerősített védelme és a hatékony rendőrségi együttműködés révén, virágzóbbá a határokon való várakozás kiiktatásával, valamint az emberek és a vállalkozások közötti kapcsolatok megkönnyítésével, továbbá vonzóbbá azáltal, hogy jelentősen kibővíti a világ legnagyobb, belső határellenőrzés nélküli közös térségét.

Eljött az ideje annak, hogy Bulgária, Románia és Horvátország – az őket megillető joguknál fogva – teljes jogú schengeni taggá váljon. Az ezzel kapcsolatos folyamatos késedelmek azzal a veszéllyel járnak, hogy indokolatlanul elidegenítik ezen országok polgárait egy olyan időszakban, amikor Európának szorosabban össze kell fognia. A kibővített schengeni térség erősebbé teszi az EU-t mind az Unió határain belül, mind pedig a globális színtéren – mondta Margarítisz Szhinász alelnök.

Bulgária

Bulgária erős határigazgatást vezetett be, amely hatékony határőrizetet és a szisztematikus határforgalom-ellenőrzést biztosít. A határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem prioritást élvez a többek között az Europollal folytatott nemzetközi rendőrségi együttműködés keretében. A Schengeni Információs Rendszer jól működik. Bulgária azt is bizonyította, hogy rendelkezik az ahhoz szükséges struktúrákkal, hogy biztosítsa az alapvető jogok tiszteletben tartását, garantálja a nemzetközi védelemhez való hozzáférést, és tiszteletben tartsa a visszaküldés tilalmának elvét.

Románia 

Románia magas színvonalú és erős határigazgatással rendelkezik, beleértve a határőrizetet és a szisztematikus határforgalom-ellenőrzést, valamint a nemzetközi rendőrségi együttműködést. Az irreguláris migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelem két olyan prioritás, amelyekkel kapcsolatban Románia aktív. A Schengeni Információs Rendszer jól működik. Az alapvető jogok tiszteletben tartását illetően Románia hatékony struktúrákkal rendelkezik a nemzetközi védelemhez való, a visszaküldés tilalmának elvét tiszteletben tartó hozzáférés biztosítására.

Bulgária és Románia 2011-ben sikeresen lezárta a schengeni értékelési folyamatot. A Tanács ezt két külön tanácsi következtetésben is elismerte, mégis több mint 11 éve nem született tanácsi határozat a belső határellenőrzések megszüntetéséről. Tekintettel a 2011 óta eltelt időre, valamint a kölcsönös bizalom megerősítése és a schengeni szabályok 2011 óta bekövetkezett fejlődésének elismerése céljából Bulgária és Románia 2022 márciusában együttes nyilatkozatot adott ki a Tanácsban. Bulgária és Románia a Bizottság koordinálásával működő szakértői csoportot hívott meg önkéntes alapon, hogy az megvizsgálja a schengeni szabályok legújabb fejleményeinek alkalmazását.

A 2022 októberében lezajlott önkéntes tényfeltáró misszió során megerősítést nyert, hogy Bulgária és Románia amellett, hogy folytatta az új szabályok és eszközök végrehajtását, jelentősen meg is erősítette a schengeni architektúra általános alkalmazását annak minden dimenziójában. Ezen túlmenően e két ország példát mutatott a schengeni szabályok végrehajtása terén.

Horvátország

A Tanács 2021 decemberében megerősítette, hogy Horvátország teljesítette a belső határellenőrzések nélküli schengeni térséghez való csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Az értékelési folyamat 2016 és 2020 között zajlott le. Ennek részeként 2020-ban sikeres célzott ellenőrző látogatásra került sor, amelynek célja a külső határok igazgatásával kapcsolatos intézkedések végrehajtásának ellenőrzése volt. Horvátország jelentős erőfeszítéseket tett annak biztosítása érdekében, hogy a külső határok ellenőrzése megfeleljen az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségeknek. Horvátország konkrétan 2021 júniusában független monitoring-mechanizmust hozott létre, amely a migránsokat és menedékkérőket érintő, határokkal kapcsolatos műveletek független emberi jogi nyomon követését biztosítja. A mechanizmus közvetlenül bevonja a horvát érdekelt feleket, és azt egy független tanácsadó testület irányítja. Horvátország volt az első tagállam, amely ilyen mechanizmust vezetett be. 2022. november 4-én a független monitoring-mechanizmus meghosszabbításáról és megerősítéséről szóló új megállapodás aláírására került sor. Ez az új megállapodás teljes mértékben tükrözi a tanácsadó testület által 2022. október 27-én kiadott valamennyi ajánlást.

További lépések

A cseh elnökség irányítása alatt a Bel- és Igazságügyi Tanács december 8-án szavaz Bulgáriának, Romániának és Horvátországnak a belső határellenőrzések nélküli schengeni térségben való teljes körű részvételéről.

A schengeni térség

A schengeni térség a szabad utazás jogát biztosító legnagyobb terület a világon, amelyben jelenleg 22 uniós ország (Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Finnország, Németország, Görögország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia), valamint 4 társult nem uniós ország (Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein) vesz részt. Írország továbbra is fenntartja önkéntes kívülmaradását a belső határellenőrzések eltörlése tekintetében.

A schengeni térséghez csatlakozni kívánó országoknak több schengeni értékelésen is át kell esniük annak megerősítése érdekében, hogy teljesítik-e a schengeni szabályok alkalmazásához szükséges feltételeket. Amint a schengeni értékelő kiküldetések megerősítik, hogy a tagállam készen áll a belső határellenőrzések nélküli térséghez való csatlakozásra, a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó összes többi tagállam egyhangú jóváhagyására van szükség. Az Európai Parlamentnek is egyetértését kell adnia.

Az Európai Parlament 2022. november 10-én pozitív véleményt nyilvánított a schengeni vívmányok Horvátország általi teljes körű alkalmazásáról szóló tanácsi határozattervezetről. 2022. október 18-án állásfoglalást fogadott el, amelyben felkérte a Tanácsot, hogy tegye lehetővé Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni térséghez. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 12. 18., 09:20
A banki hitelek jóváhagyása és folyósítása kritikus szerepet játszik egy vállalkozás életében, különösen akkor, amikor a gyorsaság kulcsfontosságú a piaci lehetőségek kihasználásában. Az MBH Bank legújabb vállalati hitelbírálati folyamata, az MBH Rapid jelentős változást hoz a finanszírozási piacon: lehetővé teszi a hitelösszegek akár öt munkanapon belüli folyósítását, ami értékes előnyt biztosíthat a vállalkozások számára.
2024. 12. 19., 11:45
A 8+1 pontos Demján Sándor Program keretében a korábbi 5 százalék helyett évi 3,5 százalékra csökkent a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleinek kamatát. Az intézkedés „felkorbácsolta a beruházási hitelek iránti keresletet” a hazai kkv-k körében – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2024. 12. 18., 16:30
Bár ma még nem tudni, hogy milyen forgatókönyv szerint fagy be vagy zárul le a Magyarország szomszédságában zajló háború, a közelmúlt fegyveres konfliktusaiból kiindulva a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet összegyűjtötte azokat a szuverenitási kockázatokat, amelyek a Kárpát-medencére veszélyt jelenthetnek.
2024. 12. 18., 16:30
A tizenhárom éve tartó szíriai polgárháború november 27-től újra a világsajtó központi témája lett, amikor a Jaysh al-Izzah lázadócsoport támadást indított a Bassár el-Aszad vezette szír hadsereg ellen, december 7-én a nemzetközi sajtó pedig már arról adott hírt, hogy Aszad elnök valószínűleg elmenekült az országból.
2024-12-20 18:05:00
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a magyar vállalatok körében két kiemelt terület rajzolódik ki a fenntarthatósági törekvésekben: az energiafelhasználás csökkentése és a munkavállalók környezetbarát munkába járásának támogatása.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.
2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS