Bizottsági zöld jelzés Bulgáriának, Romániának és Horvátországnak

2022. 11. 16., 17:23

Az Európai Bizottság felszólította a Tanácsot, hogy további késedelem nélkül hozza meg a szükséges határozatokat annak érdekében, hogy Bulgária, Románia és Horvátország teljes körűen részt vehessen a schengeni térségben.

A november 16-án elfogadott közleményben a Bizottság áttekintette a három tagállam által a schengeni szabályok alkalmazása terén elért eredményeket.

Ezek a tagállamok évek óta jelentős mértékben hozzájárulnak a schengeni térség megfelelő működéséhez, többek között a világjárvány idején, valamint a közelmúltban az Ukrajnában zajló háború példátlan következményeivel szembesülve. Bár a három országot már részben kötelezik a schengeni szabályok, ám ezek esetében a belső határellenőrzések még nem szűntek meg, és ezért nem részesülnek maradéktalanul a belső határellenőrzések nélküli schengeni térséghez való csatlakozással járó előnyökből. E tagállamok számára követelmény, hogy teljes körűen a schengeni térség részévé váljanak, és mivel teljesítik a feltételeket, ezt lehetővé kell tenni számukra.

A belső határellenőrzések nélküli kibővített schengeni térségnek köszönhetően Európa biztonságosabbá válik közös külső határaink megerősített védelme és a hatékony rendőrségi együttműködés révén, virágzóbbá a határokon való várakozás kiiktatásával, valamint az emberek és a vállalkozások közötti kapcsolatok megkönnyítésével, továbbá vonzóbbá azáltal, hogy jelentősen kibővíti a világ legnagyobb, belső határellenőrzés nélküli közös térségét.

Eljött az ideje annak, hogy Bulgária, Románia és Horvátország – az őket megillető joguknál fogva – teljes jogú schengeni taggá váljon. Az ezzel kapcsolatos folyamatos késedelmek azzal a veszéllyel járnak, hogy indokolatlanul elidegenítik ezen országok polgárait egy olyan időszakban, amikor Európának szorosabban össze kell fognia. A kibővített schengeni térség erősebbé teszi az EU-t mind az Unió határain belül, mind pedig a globális színtéren – mondta Margarítisz Szhinász alelnök.

Bulgária

Bulgária erős határigazgatást vezetett be, amely hatékony határőrizetet és a szisztematikus határforgalom-ellenőrzést biztosít. A határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem prioritást élvez a többek között az Europollal folytatott nemzetközi rendőrségi együttműködés keretében. A Schengeni Információs Rendszer jól működik. Bulgária azt is bizonyította, hogy rendelkezik az ahhoz szükséges struktúrákkal, hogy biztosítsa az alapvető jogok tiszteletben tartását, garantálja a nemzetközi védelemhez való hozzáférést, és tiszteletben tartsa a visszaküldés tilalmának elvét.

Románia 

Románia magas színvonalú és erős határigazgatással rendelkezik, beleértve a határőrizetet és a szisztematikus határforgalom-ellenőrzést, valamint a nemzetközi rendőrségi együttműködést. Az irreguláris migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelem két olyan prioritás, amelyekkel kapcsolatban Románia aktív. A Schengeni Információs Rendszer jól működik. Az alapvető jogok tiszteletben tartását illetően Románia hatékony struktúrákkal rendelkezik a nemzetközi védelemhez való, a visszaküldés tilalmának elvét tiszteletben tartó hozzáférés biztosítására.

Bulgária és Románia 2011-ben sikeresen lezárta a schengeni értékelési folyamatot. A Tanács ezt két külön tanácsi következtetésben is elismerte, mégis több mint 11 éve nem született tanácsi határozat a belső határellenőrzések megszüntetéséről. Tekintettel a 2011 óta eltelt időre, valamint a kölcsönös bizalom megerősítése és a schengeni szabályok 2011 óta bekövetkezett fejlődésének elismerése céljából Bulgária és Románia 2022 márciusában együttes nyilatkozatot adott ki a Tanácsban. Bulgária és Románia a Bizottság koordinálásával működő szakértői csoportot hívott meg önkéntes alapon, hogy az megvizsgálja a schengeni szabályok legújabb fejleményeinek alkalmazását.

A 2022 októberében lezajlott önkéntes tényfeltáró misszió során megerősítést nyert, hogy Bulgária és Románia amellett, hogy folytatta az új szabályok és eszközök végrehajtását, jelentősen meg is erősítette a schengeni architektúra általános alkalmazását annak minden dimenziójában. Ezen túlmenően e két ország példát mutatott a schengeni szabályok végrehajtása terén.

Horvátország

A Tanács 2021 decemberében megerősítette, hogy Horvátország teljesítette a belső határellenőrzések nélküli schengeni térséghez való csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Az értékelési folyamat 2016 és 2020 között zajlott le. Ennek részeként 2020-ban sikeres célzott ellenőrző látogatásra került sor, amelynek célja a külső határok igazgatásával kapcsolatos intézkedések végrehajtásának ellenőrzése volt. Horvátország jelentős erőfeszítéseket tett annak biztosítása érdekében, hogy a külső határok ellenőrzése megfeleljen az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségeknek. Horvátország konkrétan 2021 júniusában független monitoring-mechanizmust hozott létre, amely a migránsokat és menedékkérőket érintő, határokkal kapcsolatos műveletek független emberi jogi nyomon követését biztosítja. A mechanizmus közvetlenül bevonja a horvát érdekelt feleket, és azt egy független tanácsadó testület irányítja. Horvátország volt az első tagállam, amely ilyen mechanizmust vezetett be. 2022. november 4-én a független monitoring-mechanizmus meghosszabbításáról és megerősítéséről szóló új megállapodás aláírására került sor. Ez az új megállapodás teljes mértékben tükrözi a tanácsadó testület által 2022. október 27-én kiadott valamennyi ajánlást.

További lépések

A cseh elnökség irányítása alatt a Bel- és Igazságügyi Tanács december 8-án szavaz Bulgáriának, Romániának és Horvátországnak a belső határellenőrzések nélküli schengeni térségben való teljes körű részvételéről.

A schengeni térség

A schengeni térség a szabad utazás jogát biztosító legnagyobb terület a világon, amelyben jelenleg 22 uniós ország (Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Finnország, Németország, Görögország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia), valamint 4 társult nem uniós ország (Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein) vesz részt. Írország továbbra is fenntartja önkéntes kívülmaradását a belső határellenőrzések eltörlése tekintetében.

A schengeni térséghez csatlakozni kívánó országoknak több schengeni értékelésen is át kell esniük annak megerősítése érdekében, hogy teljesítik-e a schengeni szabályok alkalmazásához szükséges feltételeket. Amint a schengeni értékelő kiküldetések megerősítik, hogy a tagállam készen áll a belső határellenőrzések nélküli térséghez való csatlakozásra, a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó összes többi tagállam egyhangú jóváhagyására van szükség. Az Európai Parlamentnek is egyetértését kell adnia.

Az Európai Parlament 2022. november 10-én pozitív véleményt nyilvánított a schengeni vívmányok Horvátország általi teljes körű alkalmazásáról szóló tanácsi határozattervezetről. 2022. október 18-án állásfoglalást fogadott el, amelyben felkérte a Tanácsot, hogy tegye lehetővé Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni térséghez. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS