Azbesztmentes jövő: új intézkedéscsomagot fogadott el az Európai Bizottság

Azbesztmentes jövő: új intézkedéscsomagot fogadott el az Európai Bizottság
2022. 09. 29., 09:12

Az azbeszt rendkívül veszélyes, rákkeltő anyag, amely a mai napig sok épületben megtalálható, és számos olyan halálesetért felelős az EU-ban, amely elkerülhető lenne.

Az Európai Bizottság átfogó megközelítéstett terjeszt elő, hogy hatékonyabban védje az embereket és a környezetet azbeszttel szemben, és biztosítsa azbesztmentes jövőnket – olvasható a testület közleményében.

A csomag a következőket tartalmazza:

közlemény az azbesztmentes jövő megteremtéséről, amely átfogóan foglalkozik az azbeszt kérdésével, az anyag okozta betegségek diagnosztizálásának és kezelésének javításától kezdve az azbeszt azonosításán és biztonságos eltávolításán át egészen a hulladékkezelésig; valamint

a munkahelyi azbesztről szóló irányelv módosítására irányuló javaslat, amely az azbeszttel kapcsolatos munkahelyi expozíciós határérték jelentős csökkentésével kíván hatékonyabb védelmet biztosítani a munkavállalóknak. 

Bár az azbesztet 2005-ben minden formájában betiltották az EU-ban, az anyag a régebbi épületekben továbbra is előfordul. Az anyag egészségügyi veszélyt jelent, különösen ha azbeszttartalmú anyagok felkavarása és az azbesztrostok környezetbe jutása után belélegzik, ami például felújítások során fordulhat elő.

A tagállamokban a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések elismert eseteinek mintegy 78 százaléka az azbesztre vezethető vissza. A levegőben lebegő azbesztrostok belélegezve például mezoteliómát és tüdőrákot okozhatnak, és az expozíció és a betegség első tünetei között átlagosan 30 év telik el.

Az azbesztnek való kitettségből fakadó egészségügyi kockázatok kezelése tehát alapvető fontosságú ahhoz, hogy – a tisztességes élet- és munkakörülmények biztosítása mellett – garantálható legyen az emberi egészség és a környezet védelme. Ez a zöld átállás és az épületek felújítási arányának növelésére irányuló uniós törekvésünk összefüggésében kiváltképp releváns. A felújításoknak köszönhetően a lakosok egészségi állapota és életkörülményei javulni, energiaszámláik pedig csökkenni fognak. Ugyanakkor megnövekedik az azbesztnek való kitettségük kockázata is, különösen az építőipari dolgozók esetében.

A ma előterjesztett intézkedések az európai rákellenes terv megelőzési pillérének részét képezik, és támogatni fogják az európai zöld megállapodás, a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv és a szociális jogok európai pillére célkitűzéseinek elérését.

Egy azbesztmentes jövő megteremtése mindenki számára

Ahhoz, hogy megvédje az embereket az azbesztnek való kitettségtől, valamint elejét vegye a jövő generációkat fenyegető kockázatoknak, a Bizottság átfogó közegészségügyi megközelítést határoz meg a következő célokkal:

1. Az azbeszttel összefüggő betegségekben szenvedők jobb támogatása.

– A Bizottság konzultálni fog a háromoldalú munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal arról, hogy további, azbeszttel kapcsolatos betegségeket minősítsenek foglalkozási megbetegedésnek; valamint

– a Bizottság új uniós megközelítést javasolt a rák felismerésével kapcsolatban, amely magában foglalja a rákszűrésről szóló 2003-as tanácsi ajánlás aktualizálását is.

2. A munkavállalók jobb védelme az azbeszttel szemben. A Bizottság

– javaslatot tesz a munkahelyi azbesztről szóló irányelv felülvizsgálatára, amellyel jelentősen csökkenteni kívánja az azbeszt foglalkozási expozíciós határértékét;

– aktualizált iránymutatásokkal támogatja a tagállamokat, a munkáltatókat és a munkavállalókat a felülvizsgált irányelv végrehajtásában; valamint

– figyelemfelhívó kampányt indít a biztonságos azbesztmentesítéssel kapcsolatban.

3. Az épületekben található azbeszttel kapcsolatos tájékoztatás javítása. A Bizottság:

– jogalkotási javaslatot terjeszt elő az épületekben található azbeszt szűrésével és nyilvántartásba vételével kapcsolatban. A tagállamokat nemzeti azbesztmentesítési stratégiák kidolgozására kéri fel; valamint

– digitális épületnaplókat bevezető szabályozási megközelítést javasol, amely révén hatékonyabban oszthatók meg és használhatók fel az épületekkel kapcsolatos adatok a tervezés, az építés és a bontás során egyaránt. 

4. Az azbeszt biztonságos ártalmatlanításának és a szennyezőanyag-mentességnek a biztosítása. A Bizottság:

– felülvizsgálja az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollt, továbbá az épületek bontási és felújítási munkálatait megelőző hulladékauditokra vonatkozó iránymutatásokat; valamint

– tanulmányt készít az azbeszthulladék-gazdálkodási gyakorlatok és az új hulladékkezelési technológiák azonosítása céljából.

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az Európai Szociális Alap Plusz és az Európai Regionális Fejlesztési Alap jelentős uniós finanszírozással támogatja a tagállamokat az egészségügyi megelőzés, a kezelés, a felújítás és a biztonságos azbesztmentesítés terén.

Az EU továbbra is vezető szerepet fog játszani az azbeszt elleni globális küzdelemben, például a Rotterdami Egyezmény részes feleinek konferenciája, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, valamint a G7-ek és a G20-ak keretében.  

A munkavállalók védelme az azbesztnek való kitettséggel szemben

A rákkeltő azbesztnek való kitettség kockázata leginkább a munkavállalókat fenyegeti. Védelmük fokozása érdekében a Bizottság javaslatot terjesztett elő a munkahelyi azbesztről szóló irányelv módosítására. A javaslat a legújabb tudományos és technológiai fejlemények alapján az azbeszt munkahelyi expozíciós határértékét a jelenlegi értéknél tízszer alacsonyabb szintre csökkenti (0,1 rost/köbcentiméterről [f/cm³] 0,01 f/cm³-re).

Ez a javaslat – a figyelemfelkeltő tevékenységekkel, valamint az egészségügyi megelőzést és kezelést javító további intézkedésekkel karöltve – közelebb visz bennünket a rák elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós célunk eléréséhez. Emellett egyenlő versenyfeltételeket teremt az EU-ban működő vállalkozások számára, egyúttal csökkenti az orvosi kezelésekkel kapcsolatos egészségügyi költségeket.

A következő lépések

A Bizottság felszólítja az uniós intézményeket, a tagállamokat, a szociális partnereket és más érdekelt feleket, hogy gyorsítsák fel azokat az intézkedéseiket, amelyek célja egy azbesztmentes EU megvalósítása a jelenlegi és jövőbeli generációk számára. A munkahelyi azbesztről szóló irányelv módosítására irányuló bizottsági javaslatot a következő lépésben az Európai Parlament és a tagállamok fogják megvitatni. A Bizottság a javaslat gyors jóváhagyására kéri fel őket. Elfogadását követően az irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak két éven belül át kell ültetniük nemzeti jogukba.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős uniós biztos a következőket mondta: „Tavaly az Európai Parlament előtt kötelezettséget vállaltunk arra, hogy eleget teszünk a munkavállalók azbeszttel szembeni védelméről szóló jelentésében megfogalmazott fontos felhívásoknak. Egy év telt el azóta, és a Bizottság most egy sor olyan intézkedést terjeszt elő, amelyek nemcsak jobb védelmet nyújtanak a munkavállalóknak, hanem óriási előrelépést jelentenek Európa azbesztmentesítése felé. A tagállamokban a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések elismert eseteinek 78 százaléka az azbesztre vezethető vissza. A ma javasolt módosító irányelv drasztikusan csökkenteni fogja a munkavállalókat érő expozíció szintjét, továbbá képzést és iránymutatást biztosít a munkáltatók számára.”

Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos kijelentette: „A rák esetében a megelőzés hatékonyabb, mint bármilyen kezelés. A rákos megbetegedések 40 százaléka megelőzhető, így hosszú távon ez a legcélravezetőbb stratégia. Az európai rákellenes terv intézkedéseinek keretében arra törekszünk, hogy a veszélyes anyagoknak – köztük az azbesztnek – való kitettséget csökkentve jelentősen hozzájáruljunk a rák megelőzéséhez. A mai javaslatok a rákellenes terv egy újabb fontos eredményét testesítik meg, és további lépést jelentenek az erős európai egészségügyi unió kiépítését célzó munkánkban.”

Azbeszt: adatok, intézkedések, célkitűzések

A fenti intézkedéseket a Bizottság a munkavállalók azbeszttel szembeni védelméről szóló, 2021. október 20-i európai parlamenti állásfoglalás nyomán fogalmazta meg. Ez összhangban van az Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatásában foglalt azon kötelezettségvállalással, hogy a Bizottság megfelelően, az arányosság, a szubszidiaritás és a minőségi jogalkotás elveit teljes mértékben tiszteletben tartva reagál az EUMSZ 225. cikke szerinti állásfoglalásokra.

A rákkeltő anyagoknak, például az azbesztnek való kitettség hatékony csökkentése a Bizottság európai rákellenes tervének és szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervének is részét képezi. 2022. évi munkaprogramjában és az EU 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretében a Bizottság javaslatot tett az azbesztnek való munkahelyi expozíció jelenlegi határértékének csökkentésére. Az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében az uniós polgárok is hangsúlyozták a munkahelyi azbesztről szóló irányelv felülvizsgálatának fontosságát. A mai javaslat egy széles körű konzultációs folyamat eredményeként született, amely figyelembe vette a szociális partnerekkel folytatott kétszakaszos konzultáció, valamint a tudósokkal, a munkavállalók, a munkáltatók és a tagállamok képviselőivel folytatott szoros együttműködés eredményeit.

Az EU-ban a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések jelentik a munkával összefüggő halálesetek első számú okát, és az elismert foglalkozási eredetű rákos megbetegedések mintegy 78 százaléka az azbeszthez köthető. Csak 2019-ben az EU-ban több mint 70 000 ember halálát okozta a korábbi munkahelyi azbesztexpozíció. Becslések szerint jelenleg 4,1–7,3 millió munkavállaló van kitéve azbesztnek, 97 százalékuk az építőiparban, 2 százalékuk pedig hulladékgazdálkodásban. Az azbeszttel összefüggő kockázatok megszüntetése érdekében az EU az elmúlt 40 évben lépéseket tett az anyag használatának korlátozása érdekében, 2005-ben pedig teljesen betiltotta azt.

Mivel azonban a tilalom előtt több mint 220 millió épületegység épült, valószínű, hogy sok épület még mindig tartalmaz azbesztet, és így egészségügyi veszélyt jelent. Emellett továbbra is kezelni és ártalmatlanítani kell az azbeszthulladékot. Az épületkorszerűsítési programra vonatkozó stratégia, amelynek célja, hogy 2030-ig legalább megkétszerezze az épületek felújításának éves arányát, szintén hangsúlyozza az azbeszt kezelésére vonatkozó átfogó megközelítés fontosságát. Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló, 2021 decemberében előterjesztett javaslat ugyancsak kiemeli, hogy a tagállamoknak az egészséges beltéri környezet megteremtésének elősegítése érdekében támogatniuk kell a meglévő épületek energiahatékonysági korszerűsítését, többek között a veszélyes anyagok, például az azbeszt eltávolítása révén.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-15 13:10:00
2024 márciusában tovább emelkedtek a lakbérek, országosan 0,8, Budapesten 1,8 százalékkal nőttek egy hónap alatt – derül ki a KSH–ingatlan.com-lakbérindex friss adataiból.
2024-04-15 10:10:10
A K&H kkv bizalmi index tavaly év végén látott javulása az idei első negyedévben ismét megtorpant: 4 pontos csökkenéssel mínusz10 ponton áll a mutató, ami így már közel két éve a negatív tartományban van.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Az élesztőről kevesen tudják, hogy nem valami furcsa vegyi anyag, hanem zseniális kis élőlény: a sarjadzógombák közé tartozik és gyakorlatilag mindenütt ott van a környezetünkben. Aki már készített cefrét, kelesztett tésztát vagy véletlenül megerjesztett egy gyümölcslét a konyhapulton, direkt vagy véletlenül már találkozott vele.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS