Azbeszt: új európai megállapodás a munkavállalók védelmét szolgáló új szabályokról

Azbeszt: új európai megállapodás a munkavállalók védelmét szolgáló új szabályokról
2023. 06. 29., 14:22

Az Európai Tanács ideiglenes megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelmének megerősítését célzó új jogszabályról.

Az új szabályok – a legújabb technológiai fejleményekkel összhangban – jelentős mértékben csökkentik az azbesztre vonatkozó jelenlegi expozíciós határértékeket, és pontosabb módszereket határoznak meg az expozíciós szint mérésére vonatkozóan – olvasható a Tanács közleményében.

Alacsonyabb expozíciós határérték

Bár az azbeszt használatát közel két évtizeddel ezelőtt betiltották az EU-ban, a régebbi épületekben még mindig megtalálható és így továbbra is veszélyt jelent a munkavállalók egészségére. A ma elfogadott új szabályok kezdetben 0,01 rost/cm³-re fogják csökkenteni az azbesztre vonatkozó maximális expozíciós határértéket, ami a tizede a jelenlegi 0,1 rost/cm³-es határértéknek.

Egy legfeljebb hatéves átmeneti időszakot követően a tagállamoknak új módszert, az elektronmikroszkópiát kell majd bevezetniük az azbesztszint mérésére, amely érzékenyebb, mint a jelenleg alkalmazott fáziskontraszt mikroszkóp, és lehetővé teszi a vékony azbesztrostok mérését. Az elektronmikroszkópia bevezetését követően a tagállamoknak két lehetőségük lesz:

  • vagy mérik a vékony azbesztrostokat, és ebben az esetben a maximális expozíciós határérték 0,01 rost/cm³ marad
  • vagy nem mérik a vékony azbesztrostokat, és ekkor a maximális expozíciós határérték 0,002 rost/cm³-re csökken

Megerősített megelőző és óvintézkedések

Az új szabályok értelmében amennyiben egy vállalkozás bontási vagy azbesztmentesítési munkálatokat kíván végezni, engedélyt kell kérnie a nemzeti hatóságoktól. Az azbeszt használatának tagállami betiltása előtt épült épületek bontási vagy karbantartási munkálatainak megkezdése előtt a munkáltatóknak intézkedéseket kell tenniük annak érdekében is, hogy megállapítsák, mely anyagok tartalmazhatnak esetleg azbesztet. Ehhez információkat kérhetnek például az épület tulajdonosaitól vagy más munkáltatóktól, illetve igénybe vehetnek más releváns információforrásokat, például nyilvántartásokat is.

Azoknak a munkavállalóknak, akik azbesztnek vannak vagy lehetnek kitéve, megfelelő egyéni védőeszközöket kell viselniük, és az irányelvben meghatározott minőségi minimumkövetelményekkel összhangban kötelező képzésben kell részesülniük.

Nyilvántartások

A tagállamoknak nyilvántartást kell vezetniük az azbeszttel összefüggő, minden orvosilag diagnosztizált foglalkozási megbetegedésről.

A rák elleni küzdelem elősegítése

A ma elfogadott rendelkezések – az európai rákellenes tervvel összhangban – elő fogják segíteni a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések megelőzését. A levegőben lévő azbesztrostok belélegezve olyan súlyos betegségeket okozhatnak, mint a tüdőrák, amelynek első jelei lehet, hogy csak évtizedek elteltével jelentkeznek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS