„Az európaiak többsége él is új digitális jogával”

Az Eurobarométer felmérése szerint alig néhány hónappal azután, hogy megkezdődött a területi alapú tartalomkorlátozás rendelet alkalmazása, az uniós polgárok 50 százaléka általánosságban tud arról, hogy az EU fellép a kereskedők által alkalmazott indokolatlan megkülönböztetéssel szemben. Ugyanakkor még van tennivaló az uniós jogban rögzített konkrét digitális jogok szélesebb körű megismertetése érdekében, mivel a válaszadók mindössze 29 százaléka van tisztában azzal, hogy konkrétan milyen jogok illetik meg.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás tavaly decemberi betiltásával újabb konkrét lépést tettünk afelé, hogy az európai polgárok és vállalkozások maximálisan kiaknázhassák a digitális kor nyújtotta előnyöket. Örömmel látom, hogy az európaiak többsége él is új digitális jogával, amely azon összesen 35 új digitális jog és szabadság egyike, amelyeket a digitális piac az új jogi körülmények révén teremtett számukra.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „Az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozást megszüntető új szabályok a fogyasztók és a kereskedők javát szolgálják azáltal, hogy tisztességesebb hozzáférést biztosítanak az EU egységes piacán kínált termékekhez és szolgáltatásokhoz. Azok a vállalatok, amelyek továbbra is korlátozzák a fogyasztók hozzáférését, egyszerűen megsértik a törvényt. A bizottság a szabályok betartásának biztosítása érdekében továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet.”

Növekvő érdeklődés a tartalmak határokon átnyúló elérése iránt

Az Eurobarométer felmérése része annak a folyamatban lévő értékelésnek, amellyel a bizottság olyan ágazatokban kívánja felmérni a fogyasztói igényeket és a piaci realitásokat, amelyek jelenleg nem vagy csak részben tartoznak a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló szabályok hatálya alá. Ez az értékelés inputként szolgál majd a szabályok 2020 márciusára tervezett kezdeti felülvizsgálatához, amely azt vizsgálja majd, hogy ki kell-e terjeszteni a rendelet hatályát. A felmérés például egyértelműen azt mutatja, hogy a fogyasztók határokon átnyúló viszonylatban leggyakrabban audiovizuális és más elektronikusan nyújtott, szerzői joggal védett tartalmakat, például zenei közvetítéseket és letöltéseket, e-könyveket és játékokat keresnek. A jelenlegi szabályok hatálya nem terjed ki az ilyen tartalmakra, ugyanakkor valószínű, hogy azok a közeljövőben különös figyelmet kapnak az uniós jogban.

Az utóbbi négy évben ugyanis csaknem megkétszereződött (a 2015-ben mért 8 százalékról 2019-ben 15 százalékra emelkedett) azon internethasználók száma, akik határokon át kívántak tartalmakat elérni. A határokon át keresett legnépszerűbb tartalmak közé tartoznak az audiovizuális (a válaszadók 9 százaléka) és a zenei (a válaszadók 8 százaléka) tartalmak. A felmérés arra is rámutat, hogy e tendencia várhatóan folytatódik, különösen a fiatalok körében; az összesített érték csaknem kétszeresét (28 százalék) teszi ki azon 15 és 24 év közötti válaszadók száma, akik határokon át próbáltak ilyen szolgáltatásokat elérni.

A válaszadók leggyakrabban azért próbáltak ilyen tartalomhoz hozzáférni, mert az nem volt elérhető saját országukban (44 százalék) vagy határokon át nagyobb volt a kínálat (39 százalék). Azon válaszadók közül, aki nem próbáltak más uniós ország felhasználói számára kínált tartalmakhoz hozzáférni, a többséget ugyancsak érdekelné ez a lehetőség (különösen az audiovizuális tartalmakat (31 százalék) és a zenei tartalmakat (29 százalék) illetően) – a fiatalabb generációk körében jóval magasabb arányban.

Az uniós szabályozás elemei

A 2018. december 3-án hatályba lépett, indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás elleni rendelet az online értékesítések során tapasztalt, a vevő állampolgárságán, lakóhelyén vagy letelepedési helyén alapuló megkülönböztetéssel szemben lép fel az egységes piacon belül. A rendelet nem kötelezi a kereskedőket arra, hogy az EU egész területén biztosítsanak hozzáférést tartalmaikhoz, végezzenek értékesítést és kiszállítást, hanem azt tiltja meg, hogy a kereskedők állampolgárságon, lakóhelyen vagy letelepedési helyen alapuló megkülönböztetést alkalmazzanak a vevőkkel szemben, ha a kereskedők már egyébként is végeznek kiszállítást a vevők tagállamába.

Ez a rendelet az elektronikus kereskedelemre vonatkozó szabályok része, és az a célja, hogy fellendítse az EU-ban a határokon átnyúló online értékesítést – egyrészt a fogyasztók javára, akik így nagyobb választékot és több garanciát élvezhetnek, másrészt az online kereskedők javára. Konkrétan:

• a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv és a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokra vonatkozó új szabályok – amelyek Unió-szerte nagyobb átláthatóságot kínálnak a kifizetések és az árak terén – már hatályban vannak;
• az Európai Parlament és a Tanács nemrégiben felülvizsgált fogyasztóvédelmi szabályokról egyezett meg azzal a céllal, hogy az internetes vásárlás során nagyobb védelmet biztosítsanak a fogyasztók számára;
• 2021 januárjában az áruk és szolgáltatások online értékesítésére vonatkozóan új héaszabályok lépnek hatályba azzal a céllal, hogy a héaintézkedéseket az egyre inkább digitalizálódó és globalizált gazdasághoz igazítsák. 

A digitális egységes piaci stratégiának köszönhetően 2018. április óta az európai polgárok akkor is elérhetnek filmeket, sporteseményeket, e-könyveket, videojátékokat vagy zenei szolgáltatásokat, ha más tagállamba utaznak. Továbbá az új szabályokkal a műsorszolgáltatók könnyebben bővíthetik online kínálatukat a határokon túl, a polgárok pedig nagyobb kínálatból választhatnak és a más EU-tagállamokból származó tartalomhoz is hozzáférhetnek, ami végső soron az európai kultúra virágzását is segíti. (Európai Bizottság)