Hét hónappal azután, hogy új szabályok léptek életbe az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás ellen, már most magas szintű általános fogyasztói tudatosságot tapasztalhatunk az online vásárlások és határon átnyúló értékesítések korlátozása elleni új szabályokat illetően.
Az Eurobarométer felmérése szerint alig néhány hónappal azután, hogy megkezdődött a területi alapú tartalomkorlátozás rendelet alkalmazása, az uniós polgárok 50 százaléka általánosságban tud arról, hogy az EU fellép a kereskedők által alkalmazott indokolatlan megkülönböztetéssel szemben. Ugyanakkor még van tennivaló az uniós jogban rögzített konkrét digitális jogok szélesebb körű megismertetése érdekében, mivel a válaszadók mindössze 29 százaléka van tisztában azzal, hogy konkrétan milyen jogok illetik meg.
Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás tavaly decemberi betiltásával újabb konkrét lépést tettünk afelé, hogy az európai polgárok és vállalkozások maximálisan kiaknázhassák a digitális kor nyújtotta előnyöket. Örömmel látom, hogy az európaiak többsége él is új digitális jogával, amely azon összesen 35 új digitális jog és szabadság egyike, amelyeket a digitális piac az új jogi körülmények révén teremtett számukra.”
Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „Az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozást megszüntető új szabályok a fogyasztók és a kereskedők javát szolgálják azáltal, hogy tisztességesebb hozzáférést biztosítanak az EU egységes piacán kínált termékekhez és szolgáltatásokhoz. Azok a vállalatok, amelyek továbbra is korlátozzák a fogyasztók hozzáférését, egyszerűen megsértik a törvényt. A bizottság a szabályok betartásának biztosítása érdekében továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet.”
Növekvő érdeklődés a tartalmak határokon átnyúló elérése iránt
Az Eurobarométer felmérése része annak a folyamatban lévő értékelésnek, amellyel a bizottság olyan ágazatokban kívánja felmérni a fogyasztói igényeket és a piaci realitásokat, amelyek jelenleg nem vagy csak részben tartoznak a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló szabályok hatálya alá. Ez az értékelés inputként szolgál majd a szabályok 2020 márciusára tervezett kezdeti felülvizsgálatához, amely azt vizsgálja majd, hogy ki kell-e terjeszteni a rendelet hatályát. A felmérés például egyértelműen azt mutatja, hogy a fogyasztók határokon átnyúló viszonylatban leggyakrabban audiovizuális és más elektronikusan nyújtott, szerzői joggal védett tartalmakat, például zenei közvetítéseket és letöltéseket, e-könyveket és játékokat keresnek. A jelenlegi szabályok hatálya nem terjed ki az ilyen tartalmakra, ugyanakkor valószínű, hogy azok a közeljövőben különös figyelmet kapnak az uniós jogban.
Az utóbbi négy évben ugyanis csaknem megkétszereződött (a 2015-ben mért 8 százalékról 2019-ben 15 százalékra emelkedett) azon internethasználók száma, akik határokon át kívántak tartalmakat elérni. A határokon át keresett legnépszerűbb tartalmak közé tartoznak az audiovizuális (a válaszadók 9 százaléka) és a zenei (a válaszadók 8 százaléka) tartalmak. A felmérés arra is rámutat, hogy e tendencia várhatóan folytatódik, különösen a fiatalok körében; az összesített érték csaknem kétszeresét (28 százalék) teszi ki azon 15 és 24 év közötti válaszadók száma, akik határokon át próbáltak ilyen szolgáltatásokat elérni.
A válaszadók leggyakrabban azért próbáltak ilyen tartalomhoz hozzáférni, mert az nem volt elérhető saját országukban (44 százalék) vagy határokon át nagyobb volt a kínálat (39 százalék). Azon válaszadók közül, aki nem próbáltak más uniós ország felhasználói számára kínált tartalmakhoz hozzáférni, a többséget ugyancsak érdekelné ez a lehetőség (különösen az audiovizuális tartalmakat (31 százalék) és a zenei tartalmakat (29 százalék) illetően) – a fiatalabb generációk körében jóval magasabb arányban.
Az uniós szabályozás elemei
A 2018. december 3-án hatályba lépett, indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás elleni rendelet az online értékesítések során tapasztalt, a vevő állampolgárságán, lakóhelyén vagy letelepedési helyén alapuló megkülönböztetéssel szemben lép fel az egységes piacon belül. A rendelet nem kötelezi a kereskedőket arra, hogy az EU egész területén biztosítsanak hozzáférést tartalmaikhoz, végezzenek értékesítést és kiszállítást, hanem azt tiltja meg, hogy a kereskedők állampolgárságon, lakóhelyen vagy letelepedési helyen alapuló megkülönböztetést alkalmazzanak a vevőkkel szemben, ha a kereskedők már egyébként is végeznek kiszállítást a vevők tagállamába.
Ez a rendelet az elektronikus kereskedelemre vonatkozó szabályok része, és az a célja, hogy fellendítse az EU-ban a határokon átnyúló online értékesítést – egyrészt a fogyasztók javára, akik így nagyobb választékot és több garanciát élvezhetnek, másrészt az online kereskedők javára. Konkrétan:
A digitális egységes piaci stratégiának köszönhetően 2018. április óta az európai polgárok akkor is elérhetnek filmeket, sporteseményeket, e-könyveket, videojátékokat vagy zenei szolgáltatásokat, ha más tagállamba utaznak. Továbbá az új szabályokkal a műsorszolgáltatók könnyebben bővíthetik online kínálatukat a határokon túl, a polgárok pedig nagyobb kínálatból választhatnak és a más EU-tagállamokból származó tartalomhoz is hozzáférhetnek, ami végső soron az európai kultúra virágzását is segíti. (Európai Bizottság)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.