Pozsonyban üléseztek a Visegrádi Országok és más közép-kelet-európai államok agrárkamarái és -szervezetei. A megbeszélésen hangsúlyozták: az ukrajnai háború destabilizálta az amúgy is törékeny agrár-élelmiszerpiacokat, ezért sürgősen át kell gondolni az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseit, módosítani kell az időzítésüket, különösen azokat, amelyek jelentősen csökkentik az élelmiszer- és alapanyag-termelést.
A Visegrádi Csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), valamint Bulgária, Észtország, Horvátország, Litvánia és Románia agrárkamaráinak és agrárszervezeteinek képviselői 2022. március 31. és április 1. között Pozsonyban folytattak megbeszéléseket. A találkozón részt vett Samuel Vlčan szlovák mezőgazdasági miniszter is.
Az ülésen elhangzott: Oroszország Ukrajna elleni inváziója még inkább destabilizálta az amúgy is törékeny mezőgazdasági és élelmiszerpiacokat. Az agrárszervezetek javasolták, hogy ebben a rendkívüli helyzetben az EU mozgósítson további forrásokat a Közös Agrárpolitika (KAP) jelenlegi keretének erősítése érdekében, különös tekintettel a második (vidékfejlesztési) pillérre. Ez ugyanis a fenntarthatóság céljait támogatja, fontos környezetvédelmi, éghajlati és vidékfejlesztési funkciókat ellátva, és egyúttal eszközöket biztosít a beruházások és az innováció támogatásához.
Hangsúlyozták, hogy a válság terheit meg kell osztani az EU tagországai között, mivel a háború negatív gazdasági következményei – hasonlóan a koronavírus-járványhoz – nagyon eltérően érintik a tagállamokat. A Három Tenger Régió országai számos tényező tekintetében különösen sebezhetőek.
Felszólították az Európai Bizottságot, hogy a KAP stratégiai terveinek értékelésekor vegyék figyelembe a jelenlegi helyzetet – különösen az EU élelmezésbiztonságának és -szuverenitásának megerősítése tekintetében.
Az agrárszervezetek egyetértettek abban, hogy a mezőgazdaságnak hozzá kell járulnia az EU környezetvédelmi és éghajlati célkitűzéseihez, ez azonban nem veszélyeztetheti az élelmezésbiztonságot, az ágazat versenyképességét és a gazdálkodók jövedelmét, a fenntarthatóság mindhárom pillérét (környezeti, társadalmi, gazdasági) szem előtt kell tartani. Hangsúlyozták, hogy a mostani helyzetben sürgősen át kell gondolni az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseit, és módosítani kell az időzítésüket, különösen azokat, amelyek jelentősen csökkentik az élelmiszertermelést – így a növényvédő szerek és műtrágyák használatának csökkentését, a nem termő, illetve az ökológiai gazdálkodásba bevont területek növelését.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát képviselő Győrffy Balázs elnök kérte és felajánlotta az együttműködést az Európai Zöld Megállapodás által a gazdálkodókra erőltetett életszerűtlen, a termelést korlátozó diktátumok elleni közös fellépésre. Egyúttal meghívta a társkamarákat a Gazdálkodók Világszervezetének (WFO) 2022. június 7-10. között Budapesten tartandó közgyűlésére. (NAK)
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”