„Az emberek friss levegőt akarnak!”

„Az emberek friss levegőt akarnak!”
2022. 10. 25., 17:47

Az európaiak komolyan aggódnak a levegőminőség miatt és határozottabb fellépést sürgetnek.

Az európaiak aggódnak a levegőszennyezés egészségügyi és környezeti hatása miatt – derül ki az Eurobarométer tematikus felméréséből. A legtöbben úgy gondolják, hogy az ipari ágazatoknak, közszférabeli szervezeteknek és munkáltatóknak többet kell tenniük a levegőminőség javítása érdekében. A válaszadók egyértelműen a levegőminőség javítását megcélzó nemzetközi, illetve európai megközelítést támogatják, és azok nagy többsége, akik hallottak már az EU levegőminőségi előírásairól, ezek megerősítését szorgalmazzák – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket mondta: „Az emberek friss levegőt akarnak! A városokban élő, az asztmában szenvedő és az ipari létesítmények vonzáskörzetében élő emberek egyaránt aggódnak, és cselekvésre szólítanak fel minket. A Bizottság az uniós levegőminőségi előírások szigorítására irányuló ambiciózus javaslattal az élen fog járni ebben.”

A felmérés főbb megállapításai

Aggodalom a levegőszennyezés egészségügyi és környezeti hatásai miatt

Az európaiak többsége úgy véli, hogy a hazájukban komoly problémát jelentenek a levegőszennyezésből eredő légzőszervi betegségek (89%), asztma (88%), valamint szív- és érrendszeri betegségek. Az európaiak aggodalmukat fejezik ki a légszennyezés által a víztestekben okozott környezetvédelmi problémák, például a savasodás és az eutrofizáció miatt is (83%). A romló vízminőség fő következményei közé tartozik a savasodás (a vizek savasabbá válása) és az eutrofizáció (a vízben található túlzott tápanyagmennyiség miatt az algák túlszaporodhatnak, ami más vízi élőlények pusztulásához vezethet).

Sokan gondolják úgy, hogy romlott a levegőminőség

A válaszadók csaknem fele (47%) úgy véli, hogy romlott a levegőminőség az elmúlt tíz évben. Ez az arány azonban 11 százalékpontos csökkenést jelent 2019-hez képest. Ez az arány azonban 11 százalékpontos csökkenést jelent 2019-hez képest

Az uniós levegőminőségi előírások megerősítésének támogatása

Az Eurobarométer felmérésből kiderül, hogy a polgárok nem elég tájékozottak az országaikban tapasztalható levegőminőségi problémákkal kapcsolatban.  Az európaiak többsége továbbra is rosszul tájékozott a meglévő uniós előírásokat illetően, a válaszadóknak csupán kisebb hányada (27%) hallott ezekről. Mindazonáltal az uniós levegőminőségi előírásokat ismerő válaszadók nagy többsége (67%) úgy véli, hogy az előírásokat meg kell erősíteni. Ez alól mindössze öt tagállam kivétel.

A levegőminőség javítását célzó további intézkedések támogatása, különösen nemzetközi szinten

Az európaiak nagy többsége szerint a légszennyezést nemzetközi szinten (65%) kellene kezelni, ezt követi az európai és a nemzeti szintű kezelést támogatók (mindkettő 42%), végül pedig a regionális vagy helyi megoldást szorgalmazók (32%) aránya. A válaszadók egy jelentősebb csoportja pedig úgy véli, hogy minden szinten egyidejűleg kell intézkedéseket végrehajtani (19%).

A káros kibocsátások csökkentésére irányuló egyéni fellépés

Az európaiak többsége úgy véli, hogy a nagy ipari létesítmények, a fosszilis tüzelőanyagokat hasznosító energiatermelők, a közigazgatási szervek és a munkáltatók nem tesznek eleget a jó levegőminőség előmozdítása érdekében.

A többség úgy véli, hogy a lakosság ezzel szemben kellő erőfeszítést tesz. A válaszadók úgy gondolják, maguk is többet tettek a kibocsátások csökkentése érdekében idén, mint 2019-ben. A tömegközlekedési eszközök használata, a kerékpározás, illetve a gyaloglás a leggyakoribb módszerek, amelyekkel az európai polgárok saját bevallásuk szerint igyekeznek csökkenteni a levegőbe történő káros kibocsátásokat.

Amint azt az európai zöld megállapodás a toxikus anyagoktól mentes környezet megteremtésére irányuló szennyezőanyag-mentességi célkitűzés részeként bejelentette, a Bizottság hamarosan javaslatot tesz a jelenlegi uniós levegőminőségi előírások felülvizsgálatára. A javaslat az előírásokat szorosabban összehangolja majd az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb ajánlásaival, és megerősíti azokat a rendelkezéseket, amelyek segítik a helyi hatóságokat a tisztább levegő biztosításában. A módosított javaslat emellett nagyobb hangsúlyt fektet a hatékonyabb végrehajtásra, így elősegítve az előírások gyakorlati megvalósítását.

Az Eurobarométer tematikus felmérést 2022. március 21. és április 20. között végezték; 26 509 különböző társadalmi és demográfiai csoporthoz tartozó válaszadó véleményét kérték anyanyelvükön az Európai Bizottság megbízásából.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 20., 12:40
2025. június 20-tól kedvezőbbé válik a részletfizetés. Az automatikus pótlékmentes részletfizetés összeghatára megduplázódott, már kétmillió forintos adótartozásig is kérhető. A Magyar Közlönyben megjelent az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, amelynek számos szabálya már június 20-án hatályba lépett.
2025-06-20 19:05:00
Ötven százalékkal magasabb összegben vehetik igénybe a családok 2025. július 1-től a családi kedvezményt. Az emelés automatikus, teendőjük csak azoknak van, akik az adóelőleg-nyilatkozatban összegszerűen, és nem a gyermekek száma szerint kérték a kedvezményt.
2025-06-19 20:05:00
Március és május között országosan átlagban 5,8 százalékot lehetett alkudni az eladott lakóingatlanok árából, azonban a paneleknél tovább szűkült a vevők mozgástere – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A tavaszi hónapokban Budapesten tovább csökkent a rés a hirdetési és az eladási árak között, ami jól mutatja a lakáspiaci tendenciákat, hiszen közben a községekben továbbra is jelentős az alku lehetősége.

  Rovathírek: HIPA

Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS