„Az emberek friss levegőt akarnak!”

„Az emberek friss levegőt akarnak!”
2022. 10. 25., 17:47

Az európaiak komolyan aggódnak a levegőminőség miatt és határozottabb fellépést sürgetnek.

Az európaiak aggódnak a levegőszennyezés egészségügyi és környezeti hatása miatt – derül ki az Eurobarométer tematikus felméréséből. A legtöbben úgy gondolják, hogy az ipari ágazatoknak, közszférabeli szervezeteknek és munkáltatóknak többet kell tenniük a levegőminőség javítása érdekében. A válaszadók egyértelműen a levegőminőség javítását megcélzó nemzetközi, illetve európai megközelítést támogatják, és azok nagy többsége, akik hallottak már az EU levegőminőségi előírásairól, ezek megerősítését szorgalmazzák – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket mondta: „Az emberek friss levegőt akarnak! A városokban élő, az asztmában szenvedő és az ipari létesítmények vonzáskörzetében élő emberek egyaránt aggódnak, és cselekvésre szólítanak fel minket. A Bizottság az uniós levegőminőségi előírások szigorítására irányuló ambiciózus javaslattal az élen fog járni ebben.”

A felmérés főbb megállapításai

Aggodalom a levegőszennyezés egészségügyi és környezeti hatásai miatt

Az európaiak többsége úgy véli, hogy a hazájukban komoly problémát jelentenek a levegőszennyezésből eredő légzőszervi betegségek (89%), asztma (88%), valamint szív- és érrendszeri betegségek. Az európaiak aggodalmukat fejezik ki a légszennyezés által a víztestekben okozott környezetvédelmi problémák, például a savasodás és az eutrofizáció miatt is (83%). A romló vízminőség fő következményei közé tartozik a savasodás (a vizek savasabbá válása) és az eutrofizáció (a vízben található túlzott tápanyagmennyiség miatt az algák túlszaporodhatnak, ami más vízi élőlények pusztulásához vezethet).

Sokan gondolják úgy, hogy romlott a levegőminőség

A válaszadók csaknem fele (47%) úgy véli, hogy romlott a levegőminőség az elmúlt tíz évben. Ez az arány azonban 11 százalékpontos csökkenést jelent 2019-hez képest. Ez az arány azonban 11 százalékpontos csökkenést jelent 2019-hez képest

Az uniós levegőminőségi előírások megerősítésének támogatása

Az Eurobarométer felmérésből kiderül, hogy a polgárok nem elég tájékozottak az országaikban tapasztalható levegőminőségi problémákkal kapcsolatban.  Az európaiak többsége továbbra is rosszul tájékozott a meglévő uniós előírásokat illetően, a válaszadóknak csupán kisebb hányada (27%) hallott ezekről. Mindazonáltal az uniós levegőminőségi előírásokat ismerő válaszadók nagy többsége (67%) úgy véli, hogy az előírásokat meg kell erősíteni. Ez alól mindössze öt tagállam kivétel.

A levegőminőség javítását célzó további intézkedések támogatása, különösen nemzetközi szinten

Az európaiak nagy többsége szerint a légszennyezést nemzetközi szinten (65%) kellene kezelni, ezt követi az európai és a nemzeti szintű kezelést támogatók (mindkettő 42%), végül pedig a regionális vagy helyi megoldást szorgalmazók (32%) aránya. A válaszadók egy jelentősebb csoportja pedig úgy véli, hogy minden szinten egyidejűleg kell intézkedéseket végrehajtani (19%).

A káros kibocsátások csökkentésére irányuló egyéni fellépés

Az európaiak többsége úgy véli, hogy a nagy ipari létesítmények, a fosszilis tüzelőanyagokat hasznosító energiatermelők, a közigazgatási szervek és a munkáltatók nem tesznek eleget a jó levegőminőség előmozdítása érdekében.

A többség úgy véli, hogy a lakosság ezzel szemben kellő erőfeszítést tesz. A válaszadók úgy gondolják, maguk is többet tettek a kibocsátások csökkentése érdekében idén, mint 2019-ben. A tömegközlekedési eszközök használata, a kerékpározás, illetve a gyaloglás a leggyakoribb módszerek, amelyekkel az európai polgárok saját bevallásuk szerint igyekeznek csökkenteni a levegőbe történő káros kibocsátásokat.

Amint azt az európai zöld megállapodás a toxikus anyagoktól mentes környezet megteremtésére irányuló szennyezőanyag-mentességi célkitűzés részeként bejelentette, a Bizottság hamarosan javaslatot tesz a jelenlegi uniós levegőminőségi előírások felülvizsgálatára. A javaslat az előírásokat szorosabban összehangolja majd az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb ajánlásaival, és megerősíti azokat a rendelkezéseket, amelyek segítik a helyi hatóságokat a tisztább levegő biztosításában. A módosított javaslat emellett nagyobb hangsúlyt fektet a hatékonyabb végrehajtásra, így elősegítve az előírások gyakorlati megvalósítását.

Az Eurobarométer tematikus felmérést 2022. március 21. és április 20. között végezték; 26 509 különböző társadalmi és demográfiai csoporthoz tartozó válaszadó véleményét kérték anyanyelvükön az Európai Bizottság megbízásából.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS