„Az emberek friss levegőt akarnak!”

„Az emberek friss levegőt akarnak!”
2022. 10. 25., 17:47

Az európaiak komolyan aggódnak a levegőminőség miatt és határozottabb fellépést sürgetnek.

Az európaiak aggódnak a levegőszennyezés egészségügyi és környezeti hatása miatt – derül ki az Eurobarométer tematikus felméréséből. A legtöbben úgy gondolják, hogy az ipari ágazatoknak, közszférabeli szervezeteknek és munkáltatóknak többet kell tenniük a levegőminőség javítása érdekében. A válaszadók egyértelműen a levegőminőség javítását megcélzó nemzetközi, illetve európai megközelítést támogatják, és azok nagy többsége, akik hallottak már az EU levegőminőségi előírásairól, ezek megerősítését szorgalmazzák – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket mondta: „Az emberek friss levegőt akarnak! A városokban élő, az asztmában szenvedő és az ipari létesítmények vonzáskörzetében élő emberek egyaránt aggódnak, és cselekvésre szólítanak fel minket. A Bizottság az uniós levegőminőségi előírások szigorítására irányuló ambiciózus javaslattal az élen fog járni ebben.”

A felmérés főbb megállapításai

Aggodalom a levegőszennyezés egészségügyi és környezeti hatásai miatt

Az európaiak többsége úgy véli, hogy a hazájukban komoly problémát jelentenek a levegőszennyezésből eredő légzőszervi betegségek (89%), asztma (88%), valamint szív- és érrendszeri betegségek. Az európaiak aggodalmukat fejezik ki a légszennyezés által a víztestekben okozott környezetvédelmi problémák, például a savasodás és az eutrofizáció miatt is (83%). A romló vízminőség fő következményei közé tartozik a savasodás (a vizek savasabbá válása) és az eutrofizáció (a vízben található túlzott tápanyagmennyiség miatt az algák túlszaporodhatnak, ami más vízi élőlények pusztulásához vezethet).

Sokan gondolják úgy, hogy romlott a levegőminőség

A válaszadók csaknem fele (47%) úgy véli, hogy romlott a levegőminőség az elmúlt tíz évben. Ez az arány azonban 11 százalékpontos csökkenést jelent 2019-hez képest. Ez az arány azonban 11 százalékpontos csökkenést jelent 2019-hez képest

Az uniós levegőminőségi előírások megerősítésének támogatása

Az Eurobarométer felmérésből kiderül, hogy a polgárok nem elég tájékozottak az országaikban tapasztalható levegőminőségi problémákkal kapcsolatban.  Az európaiak többsége továbbra is rosszul tájékozott a meglévő uniós előírásokat illetően, a válaszadóknak csupán kisebb hányada (27%) hallott ezekről. Mindazonáltal az uniós levegőminőségi előírásokat ismerő válaszadók nagy többsége (67%) úgy véli, hogy az előírásokat meg kell erősíteni. Ez alól mindössze öt tagállam kivétel.

A levegőminőség javítását célzó további intézkedések támogatása, különösen nemzetközi szinten

Az európaiak nagy többsége szerint a légszennyezést nemzetközi szinten (65%) kellene kezelni, ezt követi az európai és a nemzeti szintű kezelést támogatók (mindkettő 42%), végül pedig a regionális vagy helyi megoldást szorgalmazók (32%) aránya. A válaszadók egy jelentősebb csoportja pedig úgy véli, hogy minden szinten egyidejűleg kell intézkedéseket végrehajtani (19%).

A káros kibocsátások csökkentésére irányuló egyéni fellépés

Az európaiak többsége úgy véli, hogy a nagy ipari létesítmények, a fosszilis tüzelőanyagokat hasznosító energiatermelők, a közigazgatási szervek és a munkáltatók nem tesznek eleget a jó levegőminőség előmozdítása érdekében.

A többség úgy véli, hogy a lakosság ezzel szemben kellő erőfeszítést tesz. A válaszadók úgy gondolják, maguk is többet tettek a kibocsátások csökkentése érdekében idén, mint 2019-ben. A tömegközlekedési eszközök használata, a kerékpározás, illetve a gyaloglás a leggyakoribb módszerek, amelyekkel az európai polgárok saját bevallásuk szerint igyekeznek csökkenteni a levegőbe történő káros kibocsátásokat.

Amint azt az európai zöld megállapodás a toxikus anyagoktól mentes környezet megteremtésére irányuló szennyezőanyag-mentességi célkitűzés részeként bejelentette, a Bizottság hamarosan javaslatot tesz a jelenlegi uniós levegőminőségi előírások felülvizsgálatára. A javaslat az előírásokat szorosabban összehangolja majd az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb ajánlásaival, és megerősíti azokat a rendelkezéseket, amelyek segítik a helyi hatóságokat a tisztább levegő biztosításában. A módosított javaslat emellett nagyobb hangsúlyt fektet a hatékonyabb végrehajtásra, így elősegítve az előírások gyakorlati megvalósítását.

Az Eurobarométer tematikus felmérést 2022. március 21. és április 20. között végezték; 26 509 különböző társadalmi és demográfiai csoporthoz tartozó válaszadó véleményét kérték anyanyelvükön az Európai Bizottság megbízásából.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 02., 09:25
„A legnagyobb kérdés mégis az, hogyan hangolják össze munkájukat a számos ponton átfedő hatáskörű szervek. El kell kerülni, hogy egyes ügyek gazdátlanná váljanak, és azt is, hogy a sok bába között elvesszen a gyerek.”
2026-10-01 10:25:00
A magyar kkv-k versenyképességét is erősítheti, ha a hazai vállalkozói tapasztalatok közvetlenül eljutnak az európai döntés-előkészítés szereplőihez, az uniós tudás és a vállalkozásokat érintő információk pedig gyorsan és érthetően visszakerülnek Magyarországra. Ezt a kétirányú tudás- és tapasztalatmegosztást erősítette a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének szeptember 23–25. közötti brüsszeli szakmai programja.
2026-10-01 09:25:00
A Joint Venture Szövetség elemzése szerint most van az ideális időpont az árrésstop kivezetésére, mivel a jelenlegi alacsony infláció a csökkenő élelmiszerárakkal, az erős forint árfolyam, illetve az MNB hosszú távú inflációs céljának csökkentése megteremtették a kivezetés ideális gazdasági környezetét.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS