Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy 2040-ra az 1990-es szinthez képest 90 százalékkal csökkentsék a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást.
Az ajánlás összhangban van az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület (ESABCC) tanácsával és a Párizsi Megállapodás szerinti uniós kötelezettségvállalásokkal – hangsúlyozza a Bizottság közleménye.
„Az ipar vezető szerepét és az igazságos átmenetet ugyanazon érme két oldalának tekintjük. Az EU továbbra is az európai zöld megállapodás fő elemének fogja tartani a méltányosságot és a szolidaritást” – hangsúlyozta Maroš Šefčovič, az európai zöld megállapodásért, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős ügyvezető alelnök.
„A 2030-as években jelentős előrelépést kell tennünk a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás terén, és növelni kell energiaszerkezetünkben a megújuló energiaforrások részarányát” – emelte ki Kadri Simson energiaügyi biztos.
„A klímaválság kezelése maratoni verseny, nem pedig sprint. Gondoskodnunk kell arról, hogy mindenki célba érjen, és senki se maradjon le” – szögezte le Wopke Hoekstra klímaügyekért felelős biztos.
Ahhoz, hogy 2040-re kitűzött cél teljesüljön, elengedhetetlen azoknak a hatályos jogszabályoknak a teljes körű végrehajtása, amelyeknek célja, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal történő csökkentésére irányuló hatályos jogszabályok. A kibocsátáscsökkentés mellett a szén-dioxid eltávolítása is előtérbe kerül. Ehhez szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiák bevezetésére, valamint a leválasztott szén ipari felhasználására lesz szükség – hangsúlyozza a Bizottság, amelynek előrejelzése szerint az energiaágazat röviddel 2040 után érheti el a teljes dekarbonizációt, míg a közlekedési ágazat a technológiai megoldások és a szén-dioxid-árazás kombinációjával várhatóan már 2040-re szén-dioxid-mentessé válik.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.