A rákszűrés új uniós megközelítése: kérdések és válaszok

2022. 09. 21., 19:18

Az új uniós megközelítés támogatni fogja a tagállamokat abban, hogy 2025-re az emlő-, méhnyak- és vastagbélrákszűrésre jogosult uniós népesség 90 százaléka vegyen részt szűrésen.

Az Európai Bizottság az európai rákellenes terv keretében előterjesztendő uniós rákszűrési program részeként új megközelítést terjesztett elő, hogy támogassa a tagállamokat a rákszűrésben való részvétel növelésében.

A daganatos megbetegedések korai szakaszban történő felismerésére összpontosítva a javasolt ajánlás célja a szűrővizsgálatok számának növelése, több célcsoportra és többféle rákos megbetegedésre kiterjedően – olvasható a Bizottság közleményében.

Az új uniós megközelítés, amely a rendelkezésre álló legújabb tudományos eredményeken és bizonyítékokon alapul, támogatni fogja a tagállamokat abban, hogy 2025-re az emlő-, méhnyak- és vastagbélrákszűrésre jogosult uniós népesség 90 százaléka vegyen részt szűrésen. Az új ajánlás kiterjeszti a népességen alapuló, szervezett rákszűrést a tüdőrákra, a prosztatarákra és bizonyos körülmények között a gyomorrákra is.

Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök így fogalmazott: „A rák az egészségügy egyik prioritása! Az elmúlt két évben a Covid jelentős mértékben visszavetette a rákmegelőzést, -felismerést és -diagnosztikát. A rák korai felismerése többféle kezelést tesz lehetővé és több életet lehet megmenteni. Ehhez Unió-szerte fokoznunk kell a rákszűrést. Ma ismét tanúbizonyságot teszünk a rák elleni határozott és kollektív küzdelem iránti elkötelezettségünkről.”

Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „2020-ban az EU-ban a becslések szerint 2,7 millió embert diagnosztizáltak rákkal, és több mint 1,3 millió ember vesztette életét e betegség miatt. Tudjuk, hogy a korai diagnózis életeket ment és javítja az életminőséget. A mai napon, az európai rákellenes terv keretében új irányt határozunk meg a rákszűréshez az EU-ban.  Új ajánlásainkkal az uniós rákszűrési rendszer olyan ráktípusokra fog kiterjedni, amelyek együttesen az EU-ban évente diagnosztizált új daganatos esetek közel 55 százalékát teszik ki. A tudományos bizonyítékokon és a rákkutatás terén az elmúlt 20 évben kidolgozott kiválóságon alapuló új ajánlásaink Unió-szerte megerősítik a korai fellépésre és a Covid19 rákdiagnosztikára és -ellátásra gyakorolt hatása által teremtett hiányosság pótlására irányuló fellépéseinket. Együtt mindannyian tehetünk valamit a rákos megbetegedések tendenciái ellen.”

Adatok, intézkedések

Becslések szerint 2020-ban az Unióban 2,7 millió embert diagnosztizáltak rákkal. Becslések szerint minden második uniós polgár élete során megbetegedik rákban, ami hosszan tartó következményekkel jár életminőségére nézve, és a rákos betegeknek csak a fele éli túl.

A 2003. évi tanácsi ajánlás ajánlásokat fogalmazott meg a rákszűrésre vonatkozóan, és arra ösztönözte a tagállamokat, hogy a népességen alapuló, garantált minőségű szűrő- és megelőző programokat hajtsanak végre. Sikeresnek bizonyult a rákszűrés javítása és annak biztosítása, hogy a leginkább érintettek könnyen hozzáférjenek a szervezett szűréshez.

Az ezen ajánlásról szóló 2017. évi végrehajtási jelentés és az „Európai iránymutatás az átfogó rákellenes stratégia javítására” egyaránt azonosította a jövőbeli kihívásokat és az előttünk álló feladatokat. Egyértelművé vált, hogy az ajánlást felül kell vizsgálni a legújabb tudományos bizonyítékok figyelembevétele érdekében.

Az elmúlt 20 évben a tagállamokban új szűrővizsgálatokat és protokollokat validáltak és vezettek be, és új bizonyítékok támasztják alá a szűrési ajánlásoknak a jelenlegi szövegben nem szereplő rákos megbetegedésekre való kiterjesztését.

A Bizottság szakértői a legfontosabb tudnivalókat kérdés–felelet formában is összefoglalták.

Hogyan illeszkedik a rákszűrés ezen új megközelítése az európai rákellenes tervbe?

A rák elleni küzdelemre irányuló európai terv az erős európai egészségügyi unió kulcsfontosságú pillére. Hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unió biztonságosabbá, ellenállóbbá és felkészültebbé váljon. Az uniós rákszűrési rendszer az egyike azon tíz kiemelt kezdeményezésnek, amelyek segíteni fogják a tagállamokat a rák elleni küzdelemben. Minél hamarabb diagnosztizálnak egy rákbetegséget, annál nagyobb az esélye annak, hogy sikeresen és egyszerűen kezeljék. Tágabb értelemben a népességen alapuló szűréssel történő korai felismerés kínálja a legjobb esélyt a rák elleni küzdelemre és az életmentésre

A népességen alapuló, garantált minőségű szűrőprogramok fontos szerepet játszottak a rákszűrés javításában és annak biztosításában, hogy a korosztályok szerint megállapított célcsoportokba tartozó emberek túlnyomó többsége hozzáférjen a szervezett szűréshez. A hozzáférés, a minőség és a diagnosztika terén azonban Unió-szerte változatlanul tapasztalhatók egyenlőtlenségek. Az uniós rákellenes terv célja annak biztosítása, hogy 2025-re az emlő-, méhnyak- és vastagbélrákszűrésre jogosult uniós lakosság 90 százalékának felkínálják a szűrés lehetőségét. A rákellenes terv szerint meg kell fontolni, hogy a célzott rákszűrés az emlő-, méhnyak- és vastagbélrák szűrésén kívül kiterjedjen más ráktípusokra is, így a prosztata-, a tüdő- és a gyomorrákra.

Miért van szükség új megközelítésre?

A korábbi ajánlások óta eltelt közel két évtizedben sok változás történt. A Bizottság ezért javasolja a 2003-as tanácsi ajánlás felváltását annak biztosítása érdekében, hogy az tükrözze a legújabb rendelkezésre álló tudományos eredményeket és technológiai fejlődést, valamint hogy javítsa a nyomon követést és az adatmegosztást. Ez magában foglalja az emlő-, méhnyak- és vastagbélrák-szűrési ajánlások új típusú célcsoport-meghatározással és -vizsgálattal történő aktualizálását, valamint a rákszűrési programok kiterjesztését a tüdő- és prosztatarákra, valamint a gyomorrákra azokban az országokban vagy régiókban, ahol a legmagasabb a gyomorrák előfordulási gyakorisága és a halálozási arány. Ezeket a frissítéseket a változó tudományos bizonyítékokhoz igazodni képes „élő” uniós iránymutatások kísérik majd, valamint az e ráktípusokra vonatkozó minőségbiztosítási rendszerek.

Mik a változások az emlő-, méhnyak- és vastagbélrákkal kapcsolatban?

Az emlőrákszűrés kiterjesztése az 50 és 69 év közötti nőkről a 45 és 74 év közötti nőkre. A Bizottság azt is tanácsolja a tagállamoknak, hogy mérlegeljenek konkrét diagnosztikai intézkedéseket, beleértve a mágneses rezonancián alapuló képalkotást (MRI) olyan nők esetében, akiknek különösen tömör a mellszövete;

A humán papillomavírus (HPV) jelenlétére vonatkozó tesztelés elsődlegessé tétele a 30–65 éves nőknél, ötévente, a pap hüvelykenet-vizsgálattal szemben, és figyelembe véve a HPV-oltási státuszt;

Bélsár-immunkémiai vizsgálat ajánlása a vastagbélrák kimutatására 50–74 éveseknél a rejtett belvérzés székletminta alapján végzett vizsgálata helyett annak megállapítása érdekében, hogy az egyéneknek szükségük van-e azután endoszkópiára/kolonoszkópiára.

Melyek azok az új ráktípusok, amelyeket felvettek a szűrendő körbe, és miért?

A Bizottság javasolja a tüdő-, prosztata- és – bizonyos körülmények között – a gyomorrák szűrésének bevezetését.

– Tüdőrák: a Bizottság azt ajánlja, hogy vezessenek be szűrővizsgálatot azon jelenlegi és volt dohányosok esetében, akik az elmúlt 15 évben hagyták abba a dohányzást, 50–75 évesek, és korábban 30 évig egy doboz volt az adagjuk (tehát 30 éven át napi 20 cigarettát elszívtak).

– Prosztatarák: a Bizottság azt javasolja, hogy vezessenek be prosztataspecifikus antigén-vizsgálatot (PSA) – például vérvizsgálatot – a legfeljebb 70 éves férfiak esetében, utóvizsgálatként további mágneses rezonanciás képalkotó (MRI) vizsgálattal kombinálva.

– Gyomorrák: azokban az országokban vagy régiókban, ahol magasabb a gyomorrák előfordulása és a halálozási arány, a Bizottság javasolja a Helicobacter pylori baktériumok szűrésének bevezetését, amelyek gyomorfekélyt okozhatnak, és egyes esetekben gyomorrákhoz vezethetnek. A Bizottság javasolja továbbá a más okokból származó, rák előtti gyomorfekélyek szűrését.

Más rákos megbetegedések esetében a bizonyítékok még nem támasztják alá a lakosság egészére kiterjesztett szűrést. Az új technológiák – többek között a több rákos megbetegedés diagnosztizálása vérvizsgálattal – még nem állnak készen a rutinszerű használatra, de a kutatás gyorsan halad, és az EU-nak fel kell készülnie arra, hogy új módszereket vezessen be, amennyiben ezt a bizonyítékok is alátámasztják.

Mi a javaslat tudományos alapja?

A tudományos főtanácsadók csoportja 2022. március 2-án közzétette tudományos véleményét az Európai Unióban folyó rákszűrésről. E vélemény célja annak vizsgálata volt, hogy a Bizottság hogyan járulhat hozzá a rákszűrés javításához Unió-szerte, valamint hogy információkkal szolgáljon a rákszűrésről szóló 2003. évi tanácsi ajánlás aktualizálására irányuló 2022. évi bizottsági javaslathoz. A vélemény Az Európai Tudományos Akadémiák tudományos szakpolitikai tanácsadása (SAPEA) konzorcium által készített, „A rákszűrés javítása az Európai Unióban” című, bizonyítékok felülvizsgálatáról szóló jelentésen alapult.

Hogyan ruház be az EU a további kutatásba?

A Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram (2021–2027) keretében megvalósuló uniós rákellenes küldetés a rákkutatásra és -innovációra irányuló uniós beruházások egyik fő eleme. Több tervezett intézkedés, nevezetesen a meglévő szűrőprogramokhoz való optimális és jobb hozzáférés, a szűrés és a korai felismerés új módszereinek és technológiáinak kidolgozása, valamint a korai előrejelzők/tesztek kidolgozása közvetlenül támogatni fogja az új uniós rákszűrési rendszert, és fontos kapcsolatot teremt a kutatás és az innováció, valamint a rákellenes politikák között.

Miért van szükség beruházásra, és milyen összeg áll rendelkezésre a tagállamok megsegítésére?

A rákszűrésbe való beruházás hozzájárulhat az egészségügyi rendszerekre nehezedő terhek csökkentéséhez – a korábbi felismerés révén, ami jobb, egészségesebben töltött életéveket biztosít, és ami a legfontosabb, életeket ment. A rák elleni küzdelemre irányuló európai terv a Bizottság rendelkezésére álló finanszírozási eszközök teljes skáláját ki fogja használni. Összesen 4 milliárd eurót különítettek el a rák elleni küzdelemre. Ez magában foglalja „az EU az egészségügyért” program keretében a szűréssel kapcsolatos projektekre lekötött mintegy 38,5 millió eurót és a Horizont Európa keretében 60 millió eurót. A Bizottság a 2023. évi „az EU az egészségügyért” program keretében a rákszűrések céljára további finanszírozásra tesz majd javaslatot.

Az uniós országok kohéziós finanszírozást is felhasználhatnak a rákszűrés támogatására a Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap Plusz felhasználásával. Egyes tagállamok már beépítették a rák diagnosztizálását és kezelését nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveikbe.

A szűrőprogramok népegészségügyi előnyei és költséghatékonysága akkor érhető el, ha azokat fokozatosan, szervezett és szisztematikus módon hajtják végre, lefedik a teljes célcsoportot, és tényeken alapuló és naprakész európai iránymutatásokat követnek minőségbiztosítással. Ez magában foglalja a szűrőprogramok minőségének megfelelő nyomon követését.

Hogyan fogják nyomon követni az előrehaladást?

A javaslat szisztematikus nyomonkövetési rendszert vezet be annak figyelemmel kísérésére, hogy az uniós országok hogyan hajtják végre a rákszűrésre vonatkozó ajánlásokat.

Ez felvázolja, hogy a tagállamoknak hogyan kell rendszeresen nyomon követniük a szervezett rákszűrés folyamatát és eredményét, és hogyan kell ismertetniük a nyilvánossággal és a szűrést végző szakemberekkel. Azt is részletezi, hogy az uniós országoknak hogyan kell biztosítaniuk az adatok és információk megfelelő nyilvántartásba vételét, gyűjtését, tárolását és kezelését az európai rákinformációs rendszer használatával, beleértve a teljesítménymutatókat és a hatásmutatókat is.

Az uniós finanszírozású CanScreen – Európai Rákinformációs Rendszer (ECIS) projekt segíteni fogja a tagállamokat az ajánlásban foglalt jelentéstételi kötelezettség teljesítésében, és olyan eszközöket fejleszt ki, amelyek segítik a tagállamokat az információk ECIS-be való bevitelében.

Az ajánlás előírja a tagállamok számára, hogy az ajánlás elfogadásától számított három éven belül, majd azt követően négyévente jelentést tegyenek arról, hogy hogyan hajtják végre az uniós rákszűrésre vonatkozó aktualizált megközelítést. Ennek alapján a Bizottság további jelentést fog készíteni a rákszűrési programok végrehajtásáról, és mérlegelni fogja, hogy szükség van-e további intézkedésekre.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS