„A kohéziós politika a helyi közösségek számára minden eddiginél nagyobb jelentőséggel bír”

„A kohéziós politika a helyi közösségek számára minden eddiginél nagyobb jelentőséggel bír”
2022. 10. 10., 18:26

Október 10-től 13-ig Brüsszel ad otthont a Régiók és Városok 20. Európai Hetének. Mintegy tizenötezren vesznek majd részt a helyszínen vagy az interneten keresztül a több mint 300 panelt magában foglaló rendezvényen, amelyen ezernél is több előadó szólal fel az EU-ból és azon kívülről.

A Régiók és Városok Európai Hetének témái a zöld átállás, a területi kohézió, a digitális átállás és a fiatalok társadalmi szerepvállalásának növelése.

Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős uniós biztos a következőképpen fogalmazott: „A kohéziós politika tartja össze Európát. Fél billió eurós támogatás biztosításával a kohéziós politika Európa legjelentősebb beruházási eszköze. A kohézió egyszer már tűzoltó szerepet töltött be a Covid-vészhelyzet idején, és ismét a kohézió az első számú eszközünk az Ukrajna elleni orosz agresszió társadalmi és gazdasági következményeinek kezelésében. Központi szerepet fog játszani az energiaválság kezelésében a kkv-k és a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások támogatásával, valamint azzal, hogy a tagállamok számára lehetővé teszi az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségük enyhítését és a megújuló energiaforrások fejlesztését. A kohézió jelenti Európa hosszú távú jólétének alapját.”

Vasco Cordeiro, a Régiók Európai Bizottsága elnöke kifejtette: „A kohéziós politika az Európai Unió fő hosszú távú beruházási eszköze, amely erősíti a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót. Emellett fontos szerepet játszott abban, hogy a régiók és városok támogatni tudják az embereket a világjárvány idején, és további segítséget biztosít számukra az Ukrajna elleni orosz háború következményeinek kezelésében. A Régiók Bizottsága éves jelentése rámutatott arra, hogy a kohéziós politika a helyi közösségek számára minden eddiginél nagyobb jelentőséggel bír: a helyi és regionális képviselők 83 százaléka úgy nyilatkozott, hogy kohéziós politika biztosítja a legnagyobb hozzáadott értéket a területükön. Az előttünk álló hét a kohéziós politika jövőjének megvitatásáról is szól. A régiók és városok számára többek között a zöld és digitális átállás sarokkövének kell maradnia.”

A kohéziós politika előmozdítja a konvergenciát

8. kohéziós jelentés és a kohéziós politika 2014–2020-as időszakban kifejtett hatásáról szóló, nemrégiben közzétett új munkadokumentum szerint a kohéziós politika jelentős hatással van a regionális növekedésre. A támogatásoknak köszönhetően 2019-ben a 2004. után csatlakozott közép- és kelet-európai országok esetében a GDP-rés a felére csökkent; a kohéziós politika keretében nyújtott finanszírozás 2023-ra akár 5%-kal is növelni fogja a kevésbé fejlett régiók egy főre jutó GDP-jét.

Hosszú távon, a régiók közötti továbbgyűrűző hatásoknak köszönhetően a kohéziós politika a fejlett régiókban is érezteti pozitív hatását. A kohéziós politika által támogatott projektekre fordított minden egyes euró 2,70 euró GDP-többletet generált az Európai Unióban.

A politika vezető szerepet játszik a válságok leküzdésében

A kohéziós politika vezető szerepet játszik a válságok elleni küzdelemben – legyen szó akár a Covid-világjárványról vagy Oroszország brutális ukrajnai inváziójáról.

kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás (REACT-EU) keretében a tagállamok már 45,2 milliárd eurót programoztak a világjárvány utáni helyreállításra, és megkezdték a konkrét gyakorlati megvalósítást.

Az Európában lévő menekültekre irányuló kohéziós fellépéssel (CARE) a Bizottság 10 milliárd eurós további likviditást biztosított az Ukrajnából érkező menekülteket fogadó tagállamok megsegítésére. További 330 millió euró összegű kohéziós finanszírozást irányoztak elő a menekültek szükségleteinek támogatására.

Az energetikai átalakulás felgyorsítása

A 2014–2020-as időszakban a kohéziós politika keretében mintegy 27,5 milliárd eurót fektettek be közvetlenül kulcsfontosságú energetikai projektekbe, valamint kritikus gáz- és villamosenergia-infrastruktúrákba az Európai Unióban. Ezek közé tartoznak a lengyelországi és görögországi LNG-terminálok, a közép-európai nagy gázvezetékek, gáztároló létesítmények és villamosenergia-hálózatok.

A kohéziós politika mintegy 19,2 milliárd euróval támogatott energiahatékonysági projekteket, amely összegből 15 milliárd eurót épületek felújítására fordítottak.

Emellett az igazságos átmenet mechanizmusa segíteni fogja az Európa orosz gáztól való függőségének csökkentésére irányuló jövőbeni energiahatékonysági projektekhez a magánberuházások bevonását, amelyre nagy szükség van.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS