A Brexit elhalasztását kezdeményezi Theresa May kormánya

2019. 03. 14., 05:55

Elutasította szerdán a londoni alsóház annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Királyság bármikor, bármilyen körülmények között a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból.

A kormány a szavazás után, szerdán késő este bejelentette, hogy az erre az esetre már korábban kidolgozott forgatókönyv alapján csütörtökön indítványt terjeszt a ház elé a Brexit halasztásának kezdeményezéséről.

A kabinet jelezte ugyanakkor azt is, hogy rövid idejű, legfeljebb június végéig terjedő, technikai jellegű halasztás uniós jóváhagyására csak akkor lát esélyt, ha a törvényhozók jövő szerdáig – vagyis még az Európai Unió jövő héten esedékes csúcstalálkozójának kezdete előtt – elfogadják a Brexit feltételrendszeréről szóló, eddig kétszer elutasított megállapodást.

Egyelőre nem ismert, hogy a kormány mikor terjeszti harmadszor is a ház elé a Brexit-egyezményt.

A megállapodás nélküli Brexit elutasításáról szóló szerda esti – jogilag egyébként nem kötelező erejű – szavazás meglepetés, mert a képviselők többsége nem a kormány eredeti indítványára, hanem egy módosításra szavazott.

A konzervatív párti kormány által beterjesztett indítvány kifejezetten arra vonatkozott, hogy az Egyesült Királyság a Brexit március 29-i határnapján nem léphet ki megállapodás nélkül az EU-ból.

A kormányzati beterjesztéshez azonban érkezett egy módosító indítvány, amely azt kezdeményezte, hogy a parlament meghatározatlan időre mondja ki a megállapodás nélküli Brexit tilalmát, és a képviselők a szerda esti szavazáson csekély többséggel, 312:308 arányban elfogadták ezt a módosítást.

Ezután szavaztak a kormány immár módosított indítványáról, amelyet megváltoztatott formájában – vagyis annak kimondásával, hogy az Egyesült Királyság semmikor, semmilyen körülmények között nem léphet ki megállapodás nélkül az EU-ból – az alsóház 321:278 arányban elfogadott.

A végszavazás előtt teljes zűrzavar alakult ki a parlamentben, a kormány ugyanis saját, módosított indítványának leszavazására utasította a konzervatív frakció tagjait, de számos tory képviselő - köztük több kabinettag - dacolt ezzel az utasítással, és vagy megszavazta a módosított formájú indítványt, vagy tartózkodott.

A brit kormány mindezek után, szerda éjjel bejelentette, hogy csütörtökön az alsóház hozzájárulását kéri a Brexit elhalasztásának kezdeményezéséhez.

Az indítvány szerint ha az alsóház egy héten belül, vagyis március 20-áig - az EU-csúcs kezdete előtti nap végéig – elfogadja a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, London a Brexit egyszeri, június 30-áig terjedő elhalasztását fogja kérni az Európai Uniótól, annak érdekében, hogy legyen idő a kilépéshez szükséges jogszabálytervezetek törvénybe iktatására.

Theresa May miniszterelnök már a beterjesztés ismertetése előtt közölte: ilyen rövid idejű, technikai jellegű halasztásra csak akkor van mód, ha a Brexit-megállapodást a képviselők elfogadják.

May szerint a háznak meg kell értenie, hogy ha továbbra sem támogatja a Brexit-feltételekről szóló egyezséget – amelyet a törvényhozók először januárban, majd kedd este ismét elutasítottak –, akkor a Brexit sokkal hosszabb idejű halasztására lesz szükség, különös tekintettel arra is, hogy a képviselők nem hajlandók elfogadni a megállapodás nélküli kilépés lehetőségét sem a március 29-i határnapon.

A brit miniszterelnök szerint ebben az esetben az Egyesült Királyságnak nyilvánvalóan részt kellene vennie a május végén esedékes európai parlamenti választásokon.

A Brexit halasztásának kezdeményezéséről szóló kormányzati beterjesztésben is szerepel, hogy ha az alsóház március 20-áig nem fogadja el az EU-val elért Brexit-megállapodást, akkor az Európai Tanács a jövő heti csúcsértekezleten a kilépés bármiféle halasztásának jóváhagyása fejében nagy valószínűséggel egyértelmű választ követel majd arra a kérdésre, hogy a Brexit-határidő kiterjesztése milyen célt szolgálna, nem utolsósorban annak eldöntésére, hogy egyáltalán milyen időtartamú halasztásról lehet szó.

A kormány beterjesztése is hangsúlyozza, hogy ha a halasztás túlterjed június végén, akkor az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-28 20:10:00
„Akkor tudjuk felsővezetőként újra energizálni a munkatársakat, ha emberként is jelen vagyunk, és tudunk közösséget építeni magunk körül, egy olyan közösséget, ami megtartja, segíti, nem csak szakmailag, hanem lelkileg, mentálisan is a munkavállalókat. Újra kell tölteni a biztonság- és bizalomtankjaikat, mert csak feltöltődve lesznek lelkesíthetőek és ambiciózusak a változásra, a transzformációra” – írja Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS