A Brexit elhalasztását kezdeményezi Theresa May kormánya

2019. 03. 14., 05:55

Elutasította szerdán a londoni alsóház annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Királyság bármikor, bármilyen körülmények között a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból.

A kormány a szavazás után, szerdán késő este bejelentette, hogy az erre az esetre már korábban kidolgozott forgatókönyv alapján csütörtökön indítványt terjeszt a ház elé a Brexit halasztásának kezdeményezéséről.

A kabinet jelezte ugyanakkor azt is, hogy rövid idejű, legfeljebb június végéig terjedő, technikai jellegű halasztás uniós jóváhagyására csak akkor lát esélyt, ha a törvényhozók jövő szerdáig – vagyis még az Európai Unió jövő héten esedékes csúcstalálkozójának kezdete előtt – elfogadják a Brexit feltételrendszeréről szóló, eddig kétszer elutasított megállapodást.

Egyelőre nem ismert, hogy a kormány mikor terjeszti harmadszor is a ház elé a Brexit-egyezményt.

A megállapodás nélküli Brexit elutasításáról szóló szerda esti – jogilag egyébként nem kötelező erejű – szavazás meglepetés, mert a képviselők többsége nem a kormány eredeti indítványára, hanem egy módosításra szavazott.

A konzervatív párti kormány által beterjesztett indítvány kifejezetten arra vonatkozott, hogy az Egyesült Királyság a Brexit március 29-i határnapján nem léphet ki megállapodás nélkül az EU-ból.

A kormányzati beterjesztéshez azonban érkezett egy módosító indítvány, amely azt kezdeményezte, hogy a parlament meghatározatlan időre mondja ki a megállapodás nélküli Brexit tilalmát, és a képviselők a szerda esti szavazáson csekély többséggel, 312:308 arányban elfogadták ezt a módosítást.

Ezután szavaztak a kormány immár módosított indítványáról, amelyet megváltoztatott formájában – vagyis annak kimondásával, hogy az Egyesült Királyság semmikor, semmilyen körülmények között nem léphet ki megállapodás nélkül az EU-ból – az alsóház 321:278 arányban elfogadott.

A végszavazás előtt teljes zűrzavar alakult ki a parlamentben, a kormány ugyanis saját, módosított indítványának leszavazására utasította a konzervatív frakció tagjait, de számos tory képviselő - köztük több kabinettag - dacolt ezzel az utasítással, és vagy megszavazta a módosított formájú indítványt, vagy tartózkodott.

A brit kormány mindezek után, szerda éjjel bejelentette, hogy csütörtökön az alsóház hozzájárulását kéri a Brexit elhalasztásának kezdeményezéséhez.

Az indítvány szerint ha az alsóház egy héten belül, vagyis március 20-áig - az EU-csúcs kezdete előtti nap végéig – elfogadja a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, London a Brexit egyszeri, június 30-áig terjedő elhalasztását fogja kérni az Európai Uniótól, annak érdekében, hogy legyen idő a kilépéshez szükséges jogszabálytervezetek törvénybe iktatására.

Theresa May miniszterelnök már a beterjesztés ismertetése előtt közölte: ilyen rövid idejű, technikai jellegű halasztásra csak akkor van mód, ha a Brexit-megállapodást a képviselők elfogadják.

May szerint a háznak meg kell értenie, hogy ha továbbra sem támogatja a Brexit-feltételekről szóló egyezséget – amelyet a törvényhozók először januárban, majd kedd este ismét elutasítottak –, akkor a Brexit sokkal hosszabb idejű halasztására lesz szükség, különös tekintettel arra is, hogy a képviselők nem hajlandók elfogadni a megállapodás nélküli kilépés lehetőségét sem a március 29-i határnapon.

A brit miniszterelnök szerint ebben az esetben az Egyesült Királyságnak nyilvánvalóan részt kellene vennie a május végén esedékes európai parlamenti választásokon.

A Brexit halasztásának kezdeményezéséről szóló kormányzati beterjesztésben is szerepel, hogy ha az alsóház március 20-áig nem fogadja el az EU-val elért Brexit-megállapodást, akkor az Európai Tanács a jövő heti csúcsértekezleten a kilépés bármiféle halasztásának jóváhagyása fejében nagy valószínűséggel egyértelmű választ követel majd arra a kérdésre, hogy a Brexit-határidő kiterjesztése milyen célt szolgálna, nem utolsósorban annak eldöntésére, hogy egyáltalán milyen időtartamú halasztásról lehet szó.

A kormány beterjesztése is hangsúlyozza, hogy ha a halasztás túlterjed június végén, akkor az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS