„A Bizottság eltökélten törekszik az uniós költségvetés megvédésére”

2022. 09. 18., 15:10

„A javasolt korrekciós intézkedések elvben alkalmasak arra, hogy kezeljék a felvetett kérdéseket, de csak akkor, ha megfelelő módon és kellően részletesen bekerülnek a törvényi és rendeleti szabályozásba, és megfelelő módon végre is hajtják őket.”

Az Európai Bizottság az uniós költségvetés védelme érdekében intézkedéseket javasolt a Tanácsnak a kondicionalitási rendelet alapján. A javasolt intézkedések célja az EU költségvetésének és pénzügyi érdekeinek megvédése a jogállamiság elveinek magyarországi megsértéseivel szemben – áll a testület közleményében.

A döntés kapcsán Johannes Hahn, a költségvetésért és az igazgatásért felelős biztos a következőket mondta: „A mai döntés egyértelmű jele annak, hogy a Bizottság eltökélten törekszik az uniós költségvetés megvédésére, és e fontos cél elérése érdekében minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál.”

A döntés előzménye, hogy a Bizottság az elmúlt hónapokban intenzív párbeszédet folytatott a magyar hatóságokkal, amelynek keretében Magyarország széles körű korrekciós intézkedésekre tett javaslatot annak érdekében, hogy eloszlassa a Bizottság által az eljárás hivatalos megindításakor, 2022. április 27-én megfogalmazott aggályokat.

Az eljárás keretében a Bizottság először levelet küldött Magyarországnak azokról az intézkedésekről, amelyeket szándékában állt javasolni a Tanácsnak; erre válaszul Magyarország augusztus 22-én megküldte a javasolt korrekciós intézkedések leírását, szeptember 13-án pedig további felvilágosítással szolgált.

A Bizottság mélyrehatóan elemezte Magyarország előterjesztését, különösen azt vizsgálva, hogy a javasolt korrekciós intézkedések megfelelő választ jelentenek-e a Bizottság eredeti megállapításaira. Az intézkedések akkor megfelelőek, ha véget vetnek a jogállamisági elvek megsértésének és/vagy az abból származó, az uniós költségvetést és az EU pénzügyi érdekeit érintő kockázatoknak.

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt korrekciós intézkedések elvben alkalmasak arra, hogy kezeljék a felvetett kérdéseket, de csak akkor, ha megfelelő módon és kellően részletesen bekerülnek a törvényi és rendeleti szabályozásba, és megfelelő módon végre is hajtják őket.

A Bizottság megítélése szerint a végrehajtás kulcsfontosságú lépéseinek megtételéig az uniós költségvetéssel kapcsolatos kockázatok továbbra is fennállnak. Ezért döntött ma a Bizottság a magyar hatóságok által javasolt korrekciós intézkedéseket is figyelembe vevő intézkedések előterjesztése mellett.

Az eljárás e szakaszában a Bizottság a következő intézkedéseket javasolja:

– a kötelezettségvállalások 65 százalékának felfüggesztése három, a kohéziós politika keretébe tartozó operatív program esetében,

– annak megtiltása, hogy a közvetlen és a közvetett irányítással végrehajtott programok esetében jogi kötelezettségvállalások történjenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok felé.

A Tanácsnak most egy hónapja van annak eldöntésére, hogy elfogadja-e a javasolt intézkedéseket. A döntéshez minősített többség szükséges. Kivételes körülmények fennállása esetén a Tanács a határidőt legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.

Eközben a Bizottság folyamatosan nyomon követi a helyzet alakulását, és tájékoztatja a Tanácsot minden olyan lényeges kérdésről, amely érintheti az értékelését. Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy november 19-ig mindenre kiterjedő tájékoztatást nyújt a Bizottságnak a végrehajtás kulcsfontosságú lépéseinek megtételéről.

Az uniós költségvetés védelme

Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelet (kondicionalitási rendelet) az uniós költségvetés védelmét hivatott biztosítani olyan esetekben, amikor a jogállamisági elvek megsértésének esetei kellően közvetlen módon kihatnak a költségvetéssel kapcsolatos hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vagy az EU pénzügyi érdekeinek védelmére, vagy pedig fennáll ennek a komoly kockázata. A rendelet 2021 januárja óta alkalmazandó. A rendelet hatálybalépése óta a Bizottság nyomon követi az EU tagállamaiban bekövetkező fejleményeket, és gyűjti a rendelet alkalmazása szempontjából lényeges információkat.

Az Európai Bizottság 2022. március 2-án iránymutatást fogadott el az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerrel kapcsolatban. A dokumentum részletesen elmagyarázza, hogy a Bizottság hogyan fogja alkalmazni a rendeletet, ezen belül egyebek mellett azt is, hogy hogyan fogja biztosítani az uniós finanszírozás végső kedvezményezettjeit megillető jogok védelmét.

A Magyarországgal kapcsolatos eljárás az első, amelyet a Bizottság a rendelet alapján megindított. A Bizottság tovább folytatja a rendelkezésre álló információk nyomon követését, származzanak azok bármilyen forrásból, és ennek alapján törekszik arra, hogy azonosítsa a jogállamisági elvek megsértésének lehetséges eseteit.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 25., 16:35
Üzletenként 3 millió forintos, vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak az 1001 és 2000 fő közötti hazai településeken működő, egész évben nyitva tartó, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban regisztrált, lezárt üzleti évvel rendelkező italüzletei.
2025-04-25 15:55:00
Az április elején bekövetkezett tavaszi fagykárt vis maior eseménynek ismeri el az ország teljes területére Nagy István agrárminiszter. A rendkívüli helyzettel kapcsolatos kérelmeket az érintett gazdálkodók a káreseménytől számított 21 napon belül nyújthatják be a Magyar Államkincstárnak.
2025-04-24 20:05:00
A fenntarthatósági szempontok ma már nem csupán a környezetvédelemről és a szabályozási megfelelésről szólnak. A „Social” pillér ugyanolyan kulcsfontosságú: a vállalatok felelőssége nemcsak a környezeti hatások csökkentése, hanem az igazságos, befogadó és támogató munkahelyi kultúra megteremtése is. A sokszínűség és befogadás már nem csupán egy HR-trend – írja Bohács Bernadette, az RSM Hungary HR Üzletágának vezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.