átlagfizetés

Itt találod az összes cikket a „átlagfizetés” témában!

567 800 forint volt a bruttó átlagkereset májusban, a reálkereset 3 százalékkal csökkent

567 800 forint volt a bruttó átlagkereset májusban, a reálkereset 3 százalékkal csökkent

2023 májusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 567 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 391 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 17,9, a nettó átlagkereset 17,7 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.
2022. 05. 03., 19:07
GKI: tovább növelte a kereseti szakadékot a Covid-járvány első éve

Az egy főre jutó havi nettó átlagkereset Magyarországon 210 585 forint volt 2020-ban (21 százalékkal alacsonyabb, mint a KSH által közölt, szűkebb körre vonatkozó adat (268 405 forint). A GKI Gazdaságkutató Zrt. a NAV adatait felhasználva vizsgálta a nettó keresetek alakulását a Covid-járvány első évében.

2021. 05. 03., 13:45
Hiába az uniós tagság, újratermelődik a szegénység Romániában

Romániában sokat fejlődtek a bérek az uniós csatlakozás óta, de az átlagos órabér még kevesebb mint harmada, a dolgozói szegénység pedig majdnem kétszerese az európai uniós átlagnak – írta Facebook-bejegyzésében Raluca Turcan munkaügyi miniszter.

2021. 01. 27., 16:00
Csökkent a szakadék a fővárosi és a vidéki bérek között

2020-ban is Budapesten lehetett a legjobban keresni Magyarországon, azonban a vidéki fizetések jelentősen felzárkóztak a fővároshoz a korábbi évekhez képest. A legmagasabb átlagfizetéssel Komárom-Esztergom megyében számolhattak, a legalacsonyabb bruttó béreket pedig a Csongrád megyében vihették haza.

2020. 12. 13., 10:00
Az élelmiszerek drágultak leginkább Romániában

Romániában folytatódott az éves inflációs ráta csökkenése novemberben is, a pénzhígulás üteme 2,1 százalékra mérséklődött az októberi 2,2 százalékhoz képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS