Az egy főre jutó havi nettó átlagkereset Magyarországon 210 585 forint volt 2020-ban (21 százalékkal alacsonyabb, mint a KSH által közölt, szűkebb körre vonatkozó adat (268 405 forint). A GKI Gazdaságkutató Zrt. a NAV adatait felhasználva vizsgálta a nettó keresetek alakulását a Covid-járvány első évében.
Szembetűnő az eltérés a település típusok között e téren. Míg Budapesten 276 ezer forint (+17 százalék), addig a városokban 204 ezer forintot (+16 százalék), a falvakban pedig 178 ezer forintot (+15 százalék) tett ki ez az érték (a megyei jogú városokban azonban csak 10 százalékot). Ennek azonban részben az összetétel hatás az oka, mivel a munkajövedelmet bevallók száma 131 ezerrel kevesebb volt.
Lesújtó adat, hogy 2020-ban (ekkor a minimálbér nettója 107 ezer forint volt) a települések 12 százalékán (375 település) 120 ezer forint alatt, a települések 31 százalékán 120–160 ezer forint között, 38 százalékán pedig 161–200 ezer Ft között volt a nettó kereset.
A települések 87 százalékán volt az országos átlag alatt, s csupán 4 százalékán (119 település) volt 240 ezer forint felett a havi nettó átlagkereset. A nagyon alacsony jövedelmű települések ilyen nagy száma rávilágít arra, hogy Magyarországon igen nagy kiterjedésű területek vannak leszakadóban. A legmagasabb keresetűek Budapesten a II. és a XII. kerületben, illetve Telkin és Nagykovácsiban laktak.
A fővárosban (276 ezer forint), Pest (231 ezer forint) és Győr-Moson-Sopron (225 ezer forint) megyékben átlag feletti a keresetek szintje, míg jóval átlag alatti Szabolcs-Szatmár-Bereg (163 ezer forint), Békés (173 ezer forint), illetve Nógrád (175 ezer forint) megyében. Ugyanakkor a keresetek változása 2019-hez képest közel azonos arányú volt, vagyis legalább a különbségek nem nőttek jelentősen.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.