A NAV adatai szerint 2021-ben bruttó 354 ezer forint volt az átlagos havi kereset (munkaviszonyból származó jövedelem), ami nettó havi 235 ezer forintot jelentett. Településtípusok szerint a legmagasabb átlagos havi nettó kereset Budapesten volt (313 ezer forint), ezt követik a megyei jogú városok (253 ezer forint), majd a városok (225 ezer forint).
A legalacsonyabb érték a községekben volt (197 ezer forint). Azaz a községekben átlagosan a fővárosi bér 63 százalékát keresték meg a munkavállalók (ez az érték a városok esetében 72 százalék, a megyei jogú városok esetén pedig 81 százalék) – írja elemzésében a GKI.
A legmagasabb érték Tornakápolnán volt, ahol átlagosan 535 ezer forintot vitt haza egy munkavállaló. A második helyezett a II. kerület volt 498 ezer forinttal, a harmadik pedig Telki 467 ezer forinttal. Ezzel ellentétben a legalacsonyabb átlagos havi nettó kereset Csenyétén volt havi 37 ezer forinttal. Érdekesség Budapest tekintetében, hogy átlagosan 77 ezer forinttal vittek többet a Budán élők, mint a Pesten lakók.
Megyék tekintetében a legmagasabb havi nettó kereset Pest és Győr-Moson-Sopron megyében volt, ahol havi 259, illetve 254 ezer forintot kerestek. Szintén magas eredmények születtek még Fejér (249 ezer forint), Komárom-Esztergom (248 ezer forint) és Vas megyében (235 ezer forint). A legalacsonyabb kereseteket Szabolcs-Szatmár-Bereg (179 ezer forint), Békés (191 ezer forint), Nógrád (194 ezer forint), illetve Somogy megyében (196 ezer forint) érték el. Magyarország 19 megyéjéből 14-ben az országos átlag alatt volt a kereset. A megyei adatokból kirajzolódik, hogy a keresetek szempontjából legsikeresebb megyék a Nyugat- és Közép-Dunántúlon vannak.
A beruházásösztönzésben is ki kell használni, hogy rendkívül Magyarország-barát az új washingtoni adminisztráció, és a legnagyobb amerikai cégeket is ösztönözni kell magyarországi befektetésekre – hívta fel a figyelmet Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.