Változik a jelzáloghitel mellé előírt lakásbiztosítás felajánlásának szabályozása

2023. 05. 05., 16:41

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium friss rendelettervezetében meghatározza a bankoknak, hogyan kell az ügyfeleknek bemutatniuk az új lakáshitelszerződések aláírása előtt a Magyar Nemzeti Bank lakásbiztosítási kalkulátorát. Ez azokban az esetekben kötelező, amikor a jelzáloghitel mellé kötelező lakásbiztosítást is kötni az ingatlanra – írja a Bank360.hu.

Változik a jelzáloghitelre vonatkozó tájékoztatás szabályairól szóló rendelet a kormány honlapjára feltöltött új tervezet szerint. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium által javasolt módosítás meghatározza, hogy a jelzáloghitelre vonatkozó személyes tájékoztatás során miként kell bemutatni a hiteligénylőnek a Magyar Nemzeti Bank Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kalkulátorát (MFO-kalkulátor) annak érdekében, hogy megismerhesse a konkrét ingatlanra vonatkozó legkedvezőbb vagyonbiztosítási ajánlatokat.

Ezt azokban az esetekben kell megtenni, amikor a lakásbiztosítás a lakáshitel feltétele, tehát a bank csak akkor folyósítja a hitelt, ha az ügyfélnek van az ingatlanra érvényes lakásbiztosítása.

Az új rendelettervezet egyértelművé teszi, hogy az MFO kalkulátor bemutatása nem jelenti az adott biztosítási termékek részletes ismertetését, összehasonlítását és elemzését, így nem jelent többes ügynöki tevékenységet. A hitelező, a hitelközvetítő vagy a közvetítői alvállalkozó feladata, hogy segítséget nyújtson az MFO kalkulátor használatához, tájékoztassa a hiteligénylőt az így rendelkezésre álló adatokról.

Jelenleg 11 magyarországi biztosító kínál MFO minősítésű lakásbiztosítást. A bankok gyakran egy-egy partnerrel együttműködve kínálnak lakásbiztosításokat, legutóbb például a CIB Bank jelentette be, hogy a Generalival együttműködve fog biztosításokat kínálni. A jogszabálytervezet alapján azonban nem csak a saját partner, hanem a többi biztosító ajánlatát is az ügyfelek figyelmébe kell majd ajánlani – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS