Válasz a home office-ra, ingyenes megoldás a lakásbiztosításhoz

2021. 04. 28., 12:15

A koronavírus-járvány magyarországi megjelenése előtt 3 százalék körüli volt a rendszeresen otthonról dolgozók aránya összevetve az irodai dolgozókkal. A tavalyi korlátozások elrendelésekor sokan váltottak otthoni munkavégzésre, amely kockázatokkal is járhat. Pláne, ha a cégtől kapott, komolyabb értékű informatikai eszközök is „hazaköltöztek”. A K&H Biztosító most egy ingyenes megoldással jött elő, fedezetbővítéssel védelmet nyújt a munkáltatótól kapott eszközökre.

A koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta bekövetkezett hullámok nyomán elrendelt korlátozások mindennapossá tették az otthoni munkavégzést, sokan tehát a lakásukra cserélték a korábban megszokott munkahelyet.

„A home office térnyerésével az otthonunkban újonnan kialakított iroda vagy tanulósarok nem saját eszközeire is érdemes biztosítással gondolni, főként azért, mert ezek az eszközök jelentik most sokaknak a munkahelyhez vagy iskolához való csatlakozás egyetlen esélyét” – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese.

„Az otthon használt munkahelyi eszközök biztosítása hangsúlyosabbá vált, ezért a meglévő és új K&H lakásbiztosítási szerződésekhez egy új fedezetet vezettünk be. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy külön díj megfizetése nélkül egy fedezetbővítést kapnak ügyfeleink az otthoni munkavégzés esetére, amennyiben a kár időpontjában rendelkeznek K&H Biztosító ügyfélportál szolgáltatói szerződéssel”– tette hozzá.

Akik tehát rendelkeznek K&H lakásbiztosítással, de még nem regisztrálták a K&H Biztosító ügyfélportáljára, néhány kattintással könnyedén megtehetik és egyből él a fedezetbővítés is.

A munkavégzéshez használt, de más tulajdonában lévő eszközökre tehát egyszerű és ingyenes biztosítási megoldást nyújt a K&H, legyen szó laptopról, tabletről, asztali számítógépről, monitorról, billentyűzetről vagy egérről. Amennyiben ezekben a munkáltató által adott eszközökben olyan kár keletkezik, amelyet a biztosított okoz, akkor egy biztosítási időszakban egy alkalommal 50 ezer forintig nyújt kártérítést a K&H Biztosító. A kártérítéshez egy munkáltatói igazolást kell benyújtani, pontosan leírni az esetet, valamint nyilatkozni, hogy a munkavállalónak magának milyen kártérítést kell fizetnie.

Kaszab Attila azt is elmondta, hogy az otthoni munkavégzés elsősorban a járvány miatt kényszerből terjedt el, de könnyen elképzelhető, hogy több vállalatnál az otthoni munka a korábbinál nagyobb szerepet kap a járvány után is.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS