Évek óta hasít az online vásárlás a hazai lakosság körében, mára a magyarok 33 százaléka költi a pénzét rendszeresen webáruházakban a Generali Biztosító legújabb felmérése szerint. A tendenciát erősíti a világjárvány okozta bezártság is, azonban nem árt az óvatosság, hiszen a válaszadók 34 százalékát érte már rosszindulatú támadás az online világban. A kutatás résztvevői számos tévhitet is megcáfoltak, kiderült például, hogy nem csak a nők csavarodhatnak rá az online pénzköltésre és hogy jobban féltjük a hekkerektől a pénzünket, mint a családi fotókat.
Banki adatok, fényképek, jelszavak – csak néhány digitális érték azok közül, melyekre a cyberbűnözők vadásznak. Statisztikák szerint 10 másodpercenként éri támadás a számítógépeinket, és abban biztosak lehetünk, hogy a járványhelyzet miatt ránkszakadt digitális forradalomból az online világ fosztogatói sem maradnak ki.
Egyre népszerűbbek a webshopok és az online vásárlási lehetőségek: a magyarok harmada költi a pénzét az interneten rendszeresen, további 55 százalékuk pedig kipróbálta már a webes vásárlást korábban – derül ki a Generali 18-59 éves hazai lakosság körében végzett reprezentatív kutatásából.
A leggyakoribb online vásárlók 30 és 39 év közöttiek, közép- és felsőfokú végzettségűek és jellemzően fővárosiak. Érdekesség, hogy köztük egyáltalán nem felülreprezentáltak a nők, így kijelenthetjük, hogy a férfiak is épp oly szívesen költik a pénzüket a webáruházakban.
Az online vásárlás a kibertámadások melegágya
A Generali felmérésének tanulsága szerint minél gyakrabban vásárol valaki online, annál nagyobb eséllyel válik cybertámadás áldozatává. Összességében minden harmadik magyart érte már ilyen jellegű incidens az interneten, és ez bizony sok esetben anyagi kárral is járt. Jó hír azonban, hogy többségüket (12 százalék) 10 000 forintnál kisebb összeggel károsították meg, míg a megkérdezettek csupán 6 százaléka számolt be arról, hogy 50 000 forintál nagyobb összeget veszített.
A cybertámadások legnépszerűbb formáját továbbra is a kétes eredetű emailek képviselik, a megkérdezettek 24 százaléka kapott már ilyen kéretlen levelet. A Microsoft is arra hívta fel a figyelmet a közelmúltban, hogy a koronavírussal kapcsolatos információéhség nagy lehetőség a bűnözők számára, akik minden eszközt bevetnek, hogy rávegyék a gyanútlan felhasználókat fertőzött linkek megnyitására vagy kártékony mellékletek letöltésére. A Generali kutatásában résztvevők csupán 4 százaléka számolt be arról, hogy olyan súlyos támadás érte a gépét, hogy az azon tárolt összes adata elveszett.
Féltjük a személyes emlékeinket, de még jobban a pénzünket
A gépükön tárolt adataik közül a magyarok leginkább a banki információkat (85 százalék) és a felhasználóneveket, jelszavakat féltik (82 százalék), ezek után következnek csak a régi családi fotók és egyéb személyes emlékek. Habár meglepően sokan tartanak filmeket és zenét a számítógépükön, ezek elvesztésétől a megkérdezettek 32 százaléka tart csupán.
A járvány okozta bizonytalan helyzetben még inkább függővé válunk digitális eszközeinktől, így minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy tudatosan védjük magunkat a cybertámadások ellen. A mai modern cyberbiztosítások már jónéhány területre kiterjednek: igénybe vehetők bank- és hitelkártyával, valamint internetes hozzáférési adatokkal való visszaélés esetén, illetve lehetőség van jogvédelmi szolgáltatásra is, így ha valaki cyberbűncselekmény áldozata lesz, megspórolhatja a jogi képviselet költségeit is.
Talán az egyik leghasznosabb funkció a cyber távsegítség lehet, a hozzáértő szakemberek segítenek megoldani a WIFI beállítás gondjait vagy támogatást nyújthatnak egy vírustámadást követően a helyreállításban.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.