Óvatosan az online vásárlással! Minden harmadik magyart ért már cybertámadás!

2020. 05. 08., 11:30

Évek óta hasít az online vásárlás a hazai lakosság körében, mára a magyarok 33 százaléka költi a pénzét rendszeresen webáruházakban a Generali Biztosító legújabb felmérése szerint. A tendenciát erősíti a világjárvány okozta bezártság is, azonban nem árt az óvatosság, hiszen a válaszadók 34 százalékát érte már rosszindulatú támadás az online világban. A kutatás résztvevői számos tévhitet is megcáfoltak, kiderült például, hogy nem csak a nők csavarodhatnak rá az online pénzköltésre és hogy jobban féltjük a hekkerektől a pénzünket, mint a családi fotókat.

Banki adatok, fényképek, jelszavak – csak néhány digitális érték azok közül, melyekre a cyberbűnözők vadásznak. Statisztikák szerint 10 másodpercenként éri támadás a számítógépeinket, és abban biztosak lehetünk, hogy a járványhelyzet miatt ránkszakadt digitális forradalomból az online világ fosztogatói sem maradnak ki.

Egyre népszerűbbek a webshopok és az online vásárlási lehetőségek: a magyarok harmada költi a pénzét az interneten rendszeresen, további 55 százalékuk pedig kipróbálta már a webes vásárlást korábban – derül ki a Generali 18-59 éves hazai lakosság körében végzett reprezentatív kutatásából.

A leggyakoribb online vásárlók 30 és 39 év közöttiek, közép- és felsőfokú végzettségűek és jellemzően fővárosiak. Érdekesség, hogy köztük egyáltalán nem felülreprezentáltak a nők, így kijelenthetjük, hogy a férfiak is épp oly szívesen költik a pénzüket a webáruházakban.

Az online vásárlás a kibertámadások melegágya

A Generali felmérésének tanulsága szerint minél gyakrabban vásárol valaki online, annál nagyobb eséllyel válik cybertámadás áldozatává. Összességében minden harmadik magyart érte már ilyen jellegű incidens az interneten, és ez bizony sok esetben anyagi kárral is járt. Jó hír azonban, hogy többségüket (12 százalék) 10 000 forintnál kisebb összeggel károsították meg, míg a megkérdezettek csupán 6 százaléka számolt be arról, hogy 50 000 forintál nagyobb összeget veszített.

A cybertámadások legnépszerűbb formáját továbbra is a kétes eredetű emailek képviselik, a megkérdezettek 24 százaléka kapott már ilyen kéretlen levelet. A Microsoft is arra hívta fel a figyelmet a közelmúltban, hogy a koronavírussal kapcsolatos információéhség nagy lehetőség a bűnözők számára, akik minden eszközt bevetnek, hogy rávegyék a gyanútlan felhasználókat fertőzött linkek megnyitására vagy kártékony mellékletek letöltésére. A Generali kutatásában résztvevők csupán 4 százaléka számolt be arról, hogy olyan súlyos támadás érte a gépét, hogy az azon tárolt összes adata elveszett.

Féltjük a személyes emlékeinket, de még jobban a pénzünket

A gépükön tárolt adataik közül a magyarok leginkább a banki információkat (85 százalék) és a felhasználóneveket, jelszavakat féltik (82 százalék), ezek után következnek csak a régi családi fotók és egyéb személyes emlékek. Habár meglepően sokan tartanak filmeket és zenét a számítógépükön, ezek elvesztésétől a megkérdezettek 32 százaléka tart csupán.

A járvány okozta bizonytalan helyzetben még inkább függővé válunk digitális eszközeinktől, így minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy tudatosan védjük magunkat a cybertámadások ellen. A mai modern cyberbiztosítások már jónéhány területre kiterjednek: igénybe vehetők bank- és hitelkártyával, valamint internetes hozzáférési adatokkal való visszaélés esetén, illetve lehetőség van jogvédelmi szolgáltatásra is, így ha valaki cyberbűncselekmény áldozata lesz, megspórolhatja a jogi képviselet költségeit is.

Talán az egyik leghasznosabb funkció a cyber távsegítség lehet, a hozzáértő szakemberek segítenek megoldani a WIFI beállítás gondjait vagy támogatást nyújthatnak egy vírustámadást követően a helyreállításban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS