Öt százalékkal nőttek a KGFB-díjak a III. negyedévben

2022. 12. 08., 17:41

A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjai a tavalyi év azonos időszakához képest 5 százalékkal emelkedtek. A biztosítói kárkifizetések 12 százalékkal nőttek, a szerviz- és alkatrészköltségek drágulása, a devizaárfolyam-változás és a pénzromlás hatásaként – áll az MNB friss kgfb-indexében.

A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításainak (kgfb) átlagos állománydíja 46,7 ezer forint volt 2022. szeptember végén, ami 5 százalékkal magasabb az előző év III. negyedévi adatával összevetve. Ezen belül a fővárosi autósok kgfb-díja 6 százalékkal, míg a nem budapesti üzembentartóké 5 százalékkal nőtt éves bázison. A vidéki autósok átlagos állománydíja (kb. 43,4 ezer forint) több mint 22 ezer forinttal marad el fővárosi társaikétól (közel 65,6 ezer forint) – olvasható a Magyar Nemzeti Bank 2022. III. negyedévi kgfb-indexében.

A biztosítói kárkifizetések a díjaknál nagyobb mértékben, 12 százalékkal emelkedtek egy év alatt. A növekedés oka egyrészt az, hogy ezt az időszakot már nem érintette a koronavírus miatti lezárások hatása (vagyis a megnőtt járműforgalom miatt immár több lehetett a káresemény). Másrészt a devizaárfolyam-változás (külföldi alkatrészek beszerzésénél), illetve a szerviz- és alkatrészdíjak drágulása is szerepet játszhatott.

Az enyhén növekedő díjak és a magasabb ütemben bővülő kárkifizetések eredményeként az MNB személyautókra számított korrigált kgfb-indexe (amely a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva a nettó díjváltozást mutatja be) csak enyhén változott. A korrigált index 2021. I. negyedévében állt a csúcson, azóta jobbára csökkenés tapasztalható.

Az egyéb járműkategóriákban vegyesen alakultak az átlagdíjak, az egyedi szerződéseknél azonban jellemzően egy számjegyű emelkedés történt. Az egyedi szerződéses taxinál – amelyeknél nem folytatódott a szerződésszám bővülése – megállt a díjcsökkenés, sőt 8 százalékos növekedés látható. Díjcsökkenést (mínusz 1 százalék) csak a kisebb szerződésszámú nehéz pótkocsiknál lehetett feljegyezni. A flottás szerződéseknél a nehéz pótkocsik és a vontatók díjai estek erősen vissza (mínusz 9, illetve mínusz 7 százalék). Az egyéb teherautóknál egyedi (8 százalék) és flottás szinten is (11 százalék) díjemelkedés látható.

A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik állománydíja, illetve a többi járműosztály átlagdíjai éves és negyedéves változását.

A kgfb-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi kgfb-szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve kgfb díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS