Netrisk: napi 1540 forintra is nőhet a fedezetlenségi díj a személyautóknál

2023. 11. 14., 13:40

Jövőre 10-19 százalékkal, napi 770-1540 forintra nőnek a fedezetlenségi díjak az érvényes kötelező biztosítás nélküli, de forgalomban lévő személyautókra – közölte a Netrisk. Akár egy-két hónap alatt olyan összeg halmozódhat fel, amelyből kifizethető lenne a kötelező biztosítás éves díja. Ráadásul a fedezetlenségi díjakra vonatkozó szabályok szigorúak, nincs „menekülőút”.

Minden hivatalosan forgalomban lévő gépjárműre kell kötelező biztosítást kötni, ennek hiányában fedezetlenségi díjat kell fizetni, amelynek mértéke napi díjban meghatározott, ráadásul az összeg jövőre tovább emelkedik – közölte a Netrisk.hu.

A fedezetlenségi díj személyautó esetében annak teljesítményéhez kötött. A maximum 37 kilowattos autók esetében napi 770 forint lesz jövőre a tarifa, míg

  • a 38-50 kilowattosoknál 950,
  • az 51-70 kilowattosoknál 1020,
  • a 71-100 kilowattosoknál 1220,
  • a 101-180 kilowattosoknál 1520,
  • a 180 kilowatt feletti teljesítményű autóknál pedig 1540 forint lesz a díj 2024-ben.

Az új díjak 10-19 százalékos emelkedést jelentenek az idei 650/1400 forintos összegekhez képest.

Besnyő Márton, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója elmondta: „A kötelező biztosítás hiányozhat egyebek mellett azért, mert a gépjármű üzembentartója bár felmondta korábbi biztosítását, de elfelejtett új szerződést kötni. Az új szerződés megkötésekor ki kell fizetni az új szerződés díját és ezzel együtt arra az időszakra járó fedezetlenségi díjat, amikor nem volt biztosítás az autón. Előfordulhat, hogy a korábbi biztosítása díjfizetés hiányában megszűnt, de van példa arra, hogy használtautó-vásárlásnál a vevő nem kötött azonnal kötelezőt. Továbbá a ritkán, nem feltétlenül napi szinten használt autók biztosítása is feledésbe merülhet, amire figyelni kell, különben automatikusan ketyeg a fedezetlenségi díj. Ráadásul a szabályozás szerint nincs lehetőség a fedezetlenségi díj elengedésére.”

A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe. Ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, a biztosító az ügyfél kérésére részletfizetési lehetőséget nyújthat.

A fedezetlenségi díj közvetve a biztosítással rendelkező autósokat védi, a díjból származó bevétel a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt úgynevezett Kártalanítási Számlára megy.  Erről térítik meg a kötelező biztosítással nem rendelkezők gépjárművek által vagy – bizonyos korlátozásokkal – az ismeretlen gépjárművekkel okozott károkat.

Aki átmenetileg nem használja az autóját, annak érdemes az adott időszakra ideiglenesen kivonnia a forgalomból azt, így nem kell kötelezőt fizetnie, ezáltal a fedezetlenségi díj sem merül fel. A díjak mértéke alapján könnyen belátható, hogy akár egy-két hónap alatt felhalmozódhat akkora összeg a fedezetlenségi díj miatt, amelyből a kötelező biztosítás éves díja kifizethető.

A Netrisk adatai szerint idén az éves kötelező felelősségbiztosítási díj átlagosan 34,3 ezer forintot tett ki a személygépkocsiknál, ami 9 százalékos növekedést jelent éves szinten.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS