Netrisk: drágább lett a kötelező, egyre többen kötnek cascót

2023. 10. 18., 09:23

Nőtt az újonnan megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások száma a Netrisknél. Az idei harmadik negyedévben közel 127 ezer szerződést kötöttek az autósok, ami 8 százalékos emelkedésnek felel meg. Az éves kgfb-átlagdíjak szintén 8 százalékkal nőttek, így meghaladták az 52 ezer forintot az idei harmadik negyedévben – derül ki a társaság összefoglalójából.

Több kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötöttek az autósok az idei harmadik negyedévben, mint egy évvel korábban. Szintén nőtt a cascobiztosítások száma. Emellett a biztosítási díjak is feljebb léptek, igaz, a drágulás mértéke elmarad inflációtól – közölte a Netrisk.

A júliustól szeptember végéig terjedő három hónapos időszakban a Netrisknél majdnem 127 ezer kgfb–t kötöttek, ez 8 százalékos növekedésnek felel meg éves szinten. Az átlagdíjak pedig szintén 8 százalékkal nőttek és meghaladták az 52 ezer forintot. Ezzel párhuzamosan az újonnan kötött casco biztosítások száma szintén nőtt, 11 százalékkal majdnem 7600-ra emelkedett. Utóbbiaknál az éves átlagdíj 17 százalékkal 148 ezer forint fölé emelkedett.

„A biztosítási díjak emelkedése a minden területen érezhető drágulással magyarázható. Nőtt az autók ára, emellett a szervizelési költségek is magasabbak lettek. Ugyanakkor a kgfb-s átlagdíjak emelkedése elmarad a két számjegyű inflációtól, a cascónál viszont megközelíti azt” – mondta Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója.

A szakember azt is elmondta, a casco biztosítások számának emelkedése magyarázható részben azzal, hogy az új vagy fiatal autók nagyobb értéket képviselnek a korábbi évekhez képest és a már említett szervizköltségek is jelentősen emelkedtek. Ezért a tulajdonosok az autó árához képest viszonylag alacsony díjat bevállalják annak érdekében, hogy mentesüljenek a nagyobb kiadásoktól egy esetleges saját hibából történt baleset után.

Márkák és átlagdíjak

A Netrisk összeállításából kiderül az is, hogy a legelterjedtebb autómárkák esetében hogyan alakultak a kgfb-átlagdíjak.

Az Opelek kötelezője mindössze 2 százalékkal nőtt, alig több mint 52 ezer forintra. A Volkswagenek, Renault-k, Fordok esetében az átlagdíj egyaránt 4 százalékkal 57-58 ezer forintra emelkedett. A Suzukiknál már 7 százalékos volt a kgfb-drágulás, az átlagos éves díj így valamivel több mint 42 ezer forint volt. A Daciáknál és Toyotáknál 10-10 százalékos díjemelkedés történt, ennek eredményeként 44 ezer és 51 ezer forintot tett ki az éves díj.

Besnyő Márton közölte, hogy mind a kötelező, mind a casco esetében vannak különbségek a piacon, ezért érdemes a különböző ajánlatokat átnézni és összehasonlítani, mielőtt egy-egy autós megköti az új biztosításokat.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS