Netrisk: a kgfb 3, a casco 20 százalékkal drágult

2024. 10. 18., 19:18

A kötelező felelősségbiztosítási átlagdíjak visszafogottan, 3 százalékkal nőttek az idén az első kilenc hónapban, a cascóbiztosításoknál viszont 20 százalékos drágulás látható – közölte saját adatai alapján a Netrisk.

Mérsékelten, az inflációnál alacsonyabb mértékben drágultak 2024 első kilenc hónapjában a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb). A kérdéses időszakban a Netrisknél megkötött kötelezőknél 59 ezer forint volt az éves átlagdíj, szemben az előző év azonos időszakára jellemző 58 ezer forint alatti értékkel.

„Ez kevesebb mint 3 százalékos díjemelkedést jelent, ami elmarad az év első nyolc hónapjában még 3,7 százalékos inflációtól. A visszafogott drágulásban szerepet játszik az, hogy sok autós szintet lépett, azaz kedvezőbb lett a bonus-malus besorolása. Emellett a biztosítók közötti verseny, valamint az autósok tudatossága is lényeges tényező ebből a szempontból. Azaz a legkedvezőbb díjat kínáló biztosítót választják” – mondta Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója. A szakember hozzátette, hogy jelentősen, 22 százalékkal 478 ezer fölé nőtt a megkötött kötelező biztosítások száma éves szinten.

Számottevő díjemelkedés a cascónál

A cascodíjak esetében már más a helyzet. A Netrisk adatai szerint január és szeptember vége között megkötött szerződések éves átlagdíja közel 172 ezer forint volt, ami 20 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbi szintet.

A drágulás Besnyő Márton szerint részben a szervizelési költségek növekedésével magyarázható, de hozzájárult a cascodíjak emelkedéséhez az új autók árának emelkedése is. Augusztusban például – a hivatalos KSH-adatok szerint – 6,6 százalékkal magasabb volt az új autók ára, mint egy évvel korábban. Márpedig cascót leginkább az új vagy fiatal, néhány éves autókra kötnek a tulajdonosok.

Átlagdíjak

A Netrisk összegyűjtötte a leggyakoribb márkákra vonatkozó jelenlegi – augusztusi kötésekból adódó – átlagdíjakat is. Az idei év nyolcadik hónapjában a Suzukik esetében a kötelező átlagdíja kevesebb mint 48 ezer forint, a cascójuk pedig meghaladja a 120 ezer forintot. A Daciákra szintén 48 ezer forintnál alacsonyabb átlagdíjjal kötöttek kötelezőt az érintettek, ennél a márkánál a cascodíj nem éri el a 105 ezer forintot. A Toyotákra közel 57 ezer forintért kötöttek kötelezőt, a cascójuk viszont átlépi a 158 ezer forintos összeget. Az Opeleknél és a Fordoknál 60 ezer és 65 ezer forint kötelezők átlagdíja, előbbieknél a casco díj 116 ezer, utóbbiaknál 166 ezer forint volt.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS