Mabisz: 5 százalékkal nőtt a biztosítási szektor díjbevétele 2023-ban

2024. 02. 22., 13:10

A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) tagjainak díjbevétele meghaladta az 1560 milliárd forintot 2023-ban, ez mintegy 5 százalékkal több az előző évinél.

A magyar biztosítási piac díjbevételének több mint 90 százalékát a Mabisz-tagok adják – mondta Erdős Mihály, a szövetség elnöke. Az idén márciusi lakásbiztosítási kampány kapcsán Erdős Mihály elmondta, hogy jelenleg 3,3 milliós a lakásbiztosítási állomány. A Mabisz elnöke úgy fogalmazott: bízik benne, hogy a kampány során nemcsak a felmondás lehetőségével élnek majd az ügyfelek, hanem új biztosításokat is kötnek.

A szövetség elnöke élénk kampányra számít, tapasztalataik szerint már most egyre több ügyfél érdeklődik a lehetőségek iránt. Erdős Mihály felhívta a figyelmet az alulbiztosítottság elkerülésének fontosságára, illetve arra, hogy a lakásbiztosítási kampány lehetőség a szerződések értékállóságának biztosítására.

Holló Bence, a Mabisz elnökhelyettese kiemelte: a nyugdíjbiztosítási szegmens kifejezetten jól teljesített, és erre számítanak hosszú távon is. Tavaly a nyugdíjbiztosítások díjbevétele 11 százalékkal 150 milliárd forintra bővült, a biztosítási szerződések száma csaknem 490 ezerre nőtt az előző évi 453 ezerről.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a nem-élet üzletág díjbevételei változatlanul nőttek, 12,8 százalékkal, 957 milliárd forintra. Az élet területen ugyanakkor a díjbevételek 5,4 százalékkal, 606 milliárd forintra csökkentek tavaly, ezen belül az egyszeri díjas életbiztosítások díjbevétele esett vissza jelentősebben.

A Mabisz-tagok csaknem 123 milliárd forint biztosítási adót fizettek be a költségvetésbe 2023-ban, 10,1 százalékkal többet, mint az előző évben, a befizetett extraprofit adó pedig meghaladta a 88 milliárd forintot, ami 73,6 százalékkal volt több, mint 2022-ben. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS