K&H Biztosító: problémákat talált és büntetett a jegybank

2020. 07. 29., 16:00

Az MNB vizsgálata nyomán összesen 50 millió forint bírságot szabott ki a K&H Biztosító Zrt.-re, többek között a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási és az életbiztosítási ágak problémás állománykezelése, informatikai biztonsági, vállalatirányítási területet érintő hiányosságok miatt. A feltárt problémák nem hordoznak rendszerkockázatot, s általánosan nem veszélyeztetik a biztosító megbízható működését.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendszeres ellenőrzései keretében átfogó vizsgálatot végzett a K&H Biztosító Zrt.-nél (K&H Biztosító) 2016. június 9-től a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot áttekintve.

A jegybank hiányosságokat azonosított a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződések állománykezelésénél a díjhátralékos szerződések esetén az ügyfelek felszólításával, szerződés megszűnéséről szóló értesítésével, a biztosítási évfordulóról és a várható díjról szóló értesítők kiküldésével kapcsolatban. A K&H Biztosító csak korlátozottan teljesítette az üzembentartók irányába fennálló, a fedezetet igazoló okirat kiállítására vonatkozó kötelezettségét.

A – különösen a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) – életbiztosításoknál működtetett nyilvántartási és ellenőrzési rendszere nem minden esetben támogatta a jogszabályszerű, biztonságos működést. Több jogszabálysértő gyakorlat a nyilvántartási és ellenőrzési rendszer nem megfelelő működtetésére volt visszavezethető. Ilyen volt pl. egyes unit-linked szerződéseknél az éves ügyfél-tájékoztatás vagy a szerződés megszűnéséről szóló információnyújtás késedelmes teljesítése, esetleg elmaradása.

Mint az MNB emellett megállapította, a biztosító vállalatirányítási rendszerében olyan testület is szerepel, melynek az irányítási rendszerben betöltött szerepe nem tisztázott, illetve működése az igazgatóság döntési jogkörét csorbítja. Az informatikai biztonság terén a jegybank a jogosultságkezelés, a biztonsági vizsgálatok és a naplózás vonatkozásában tárt fel problémákat. Hiányosságok merültek fel a K&H Biztosító adatszolgáltatása kapcsán is. A társaság emellett több esetben megsértette a biztosítási titok védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket is (pl. az ügyfeleknek küldött kártörténeti igazolások hátoldalán más szerződő biztosítási titoknak minősülő adatait tüntette fel).

Jogsértőnek minősült, hogy a biztosító megtévesztette egyes ügyfeleit azzal, hogy a lakásbiztosítási szerződésekre vonatkozó ajánlatán azt tüntette fel, hogy „nincs önrész”, noha a szerződési feltételek alapján bizonyos kockázatok esetében igenis alkalmazott ilyet.

A feltárt problémák miatt a jegybank 33 millió forint felügyeleti, és további 17 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a K&H Biztosítóra, valamint kötelezte azt a jogszabályszerű működésre. A biztosítónak 2020. december 31-ig, illetve 2021. március 31-ig kell adatot szolgáltatnia az MNB-nek a jogsértések megszüntetésére tett intézkedéseiről.

A bírságösszegnél súlyosbító körülménynek minősült többek között, hogy a jogszabálysértések a magyarországi kgfb-piac egészére kihathattak, illetve, hogy egyes hiányosságok ismétlődőek voltak. Az ügyfelek tájékoztatását szolgáló egyes dokumentumoknál megállapított hiányosságok az ezek elkészítéséhez használt nem megfelelő sablonokkal magyarázhatók, így a biztosító több ügyfelét is érintették. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor, hogy a K&H Biztosító már a jegybanki vizsgálat során számos intézkedést hozott a hiányosságok orvoslására, illetve adott számot annak tervéről.

Magyar Nemzeti Bank

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS