Tavaly közel ötvenezer egyéni utasbiztosítást kötöttek K&H-nál, ami több mint duplája az egy évvel korábbinak, ugyanakkor 18 százalékkal elmarad a 2019-es szinttől.
A magyarok utazási kedve sokat javult 2022-ben az azt megelőző két pandémia sújtotta év után, ám a 2019-es forgalomtól még messze elmarad. A magyar állampolgárok 2022-ben 18 millió alkalommal utaztak külföldre, 36 százalékkal többször, mint 2021-ben –, ugyanakkor ez még mindig 28 százalékkal elmarad a 2019-től – derül ki a K&H hivatalos adatokon alapuló összeállításából, amely a tavasz beköszöntével érezhetően élénkülő turizmus mellett az utasbiztosítási piacra is kitekintést ad.
A magyarok kiutazásainál látható tavalyi bővülést főként a többnapos, szabadidős célú utazások eredményezték. A külföldre utazó magyarok 1075 milliárd forintot költöttek el, amely duplája volt az előző évi kiadásoknak. Ez az összeg meghaladja a 2019-es közel 970 milliárd forintos költést, amiben szerepet kap az, hogy hároméves távlatban jelentősen emelkedtek az árak világszerte, így Európában is.
1000 milliárd forint nagyságrendű összeget költöttek el a magyarok külföldön nyaralásra. Az utazás és üdülés költségeihez képest elenyésző díjjal érhetőek el az utasbiztosítások, amelyek védelmet nyújtanak, ha bekövetkezik a baj külföldön. Előfordulhat például, hogy ellopják a poggyászt, elvesznek az iratok, vagy sérülés, betegség miatt orvoshoz kell fordulni, de számos más problémával is szembesülhetnek a pihenni vágyók. Már a pandémia előtt is tudatosak voltak a magyar utazók: az utasbiztosítás megkötése egyre inkább beépül a köztudatba.
Az utasbiztosítások átlagos díja tavaly alig haladta meg a 7 ezer forintot, ami lényegében stagnálást jelent az előző évekhez képest. A pénzintézet közölte azt is, hogy a betegség és a baleset a leggyakoribb utasbiztosítási káresemény. Ezek költségei külföldön meglepően magasak lehetnek: volt példa arra, hogy egy thaiföldi utazás során a két utazó gyomorrontást kapott, az orvosi kezelés költsége közel 1,5 millió forintos tételt jelentett volna biztosítás nélkül.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.