Hatalmas munkaerőhiány jöhet a pénzügyi szektorban

2020. 07. 25., 13:00

A koronavírus-járvány hatására tudatosabbak lettek az emberek, keresik a befektetési lehetőségeket és nő a megtakarítási hajlam. Az ügyfelek egyre inkább igénylik a minőségi szolgáltatásokat, de erre a pénzügyi szektor egyrészt nem volt felkészülve, másrészt a munkavállalók közül sokan nehéz helyzetbe kerültek az utóbbi hónapokban és nehezen tudnak elhelyezkedni, ami munkaerőhiányt eredményezhet. Cser Roland közgazdász, HR specialista szerint ugyan a biztosítási piac növekedésnek indult, a bankoknak is komplex szolgáltatásokat kell nyújtaniuk a jövőben.

Március elején mindenkit váratlanul ért a koronavírus-járvány kirobbanása, és az emberek a saját bőrükön tapasztalhatták meg, hogy pillanatok alatt képes egy külső tényező is szétrombolni az életüket.

A szakember elmondta, jelenleg különösen kritikus az állás nélkül maradt középkorúak helyzete, akik hátránnyal indulnak a fiatalabbakkal szemben. Ennek oka többek közt, hogy kevés munkáltató kínál a sokéves tapasztalatukkal arányos fizetést. A biztosítási piacon ugyanakkor ma is keresik a megfelelő munkatársakat: a munkaerőpiacon ma nagyon fontos hívószó a stabilitás, a többség hosszú távon gondolkozik és az állandóságot keresi, amit a biztosítói szakmában meg tudnak adni.

„Sok olyan ember került bizonytalan helyzetbe, aki korábban a vállalati értékesítésben dolgozott. Azok sem feltétlenül tudnak a saját szakmájukban elhelyezkedni, akik megfelelő tudással rendelkeznek. A pénzügyi piacnak óriási hiánya fog keletkezni hamarosan munkaerőből, amit mihamarabb ki kell egyenlíteni, hiszen a kereslet a másik oldalon rohamosan nő" magyarázta Cser Roland.

Szerinte mára a biztosítói szakma is egyre szegmentáltabb. Ez azt jelenti, hogy akárcsak a jogászok, a biztosítási tanácsadók is különböző területekre specializálódnak, más-más témakörben rendelkeznek szaktudással. Éppen ezért a jelentkezőknél előny a már meglévő kapcsolati tőke: a cél, hogy ebből idővel saját klientúra épüljön ki, hiszen a legtöbb ügyfél a cégekhez mára személyes ajánlás útján érkezik.

A sok negatívum mellett ugyanakkor pozitív hatása is volt az elmúlt időszaknak, hiszen a pénzügyi tudatosság hirtelen felértékelődött a hétköznapokban.

Cser Roland arról beszélt, hogy a szektor rendkívül gyorsan és hatékonyan reagált a kihívásokra a technológiai vívmányoknak köszönhetően, így pedig megnyugtató visszajelzéseket tudtak adni ügyfeleiknek a kialakult helyzetről. A szakember úgy véli, az online kapcsolattartást várhatóan meg is őrzi a szakma a későbbiekre.

„A járványra reagálva a magyarok is elkezdtek felkészültebben, érettebben, tudatosabban gondolkozni, mert látták, hogy egy rajtuk kívülálló hatás is milyen katasztrofális következményekkel járhat a saját életükre. Ezáltal megnőtt a piacnak a jelentősége, az értékesítési számok emelkedtek, és várhatóan ez a tendencia folytatódni is fog” – magyarázta.

A pénzügyi szakértő azt javasolja mindenkinek, hogy diverzifikálják a befektetéseiket a devizaárfolyamok tekintetében. Mint mondta, a forint vélhetően egy hosszú gyengülési folyamat előtt áll, és a következő hónapokban gyengülni fog. Azt tanácsolja: aki eddig forintban takarított meg, kezdjen el euró alapú megtakarításon is gondolkozni, ezáltal ki tudja egyenlíteni a kockázatot.

A vírus hatásaként említette, hogy alacsony kamatkörnyezet van a banki szektorban, de mivel nekik is profitot kell termelni, egyre inkább a komplex piaci szolgáltatások jelenthetik számukra is a megoldást. Erre láthatóan nem megfelelően voltak felkészülve, pedig van igény a minőségi szolgáltatásokra Magyarországon is.

„A banki szektornak is szüksége van védelmi csomagok kiajánlására, a tudás alapú értékesítésre és a tudatosságra való nevelésre. Jelenleg sajnos nem ez a fő álláspont, ebben a tekintetben pedig a magyar pénzügyi szegmens elmarad Európa többi részétől" – mondta Cser Roland.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS