Közel minden cégnek van biztosítása, leggyakrabban kötelező-, casco- és általános felelősségbiztosítást kötnek – derült ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb eredményeiből. A mezőgazdasági cégek a legaktívabbak, 94 százalékuk rendelkezik valamilyen biztosítással. Választáskor az ár-érték arány a legfontosabb szempont, de a személyes ügyfélszolgálat is lényeges.
A kkv szektorban átlagosan a cégek 89 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással – derült ki a K&H kkv bizalmi index2021 utolsó negyedéves eredményeiből, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások várakozásait vizsgálja.
„A megkérdezett vállalkozások 62 százaléka rendelkezik gépjárműbiztosítással, de általános felelősségbiztosítása is 10-ből 6 kkv-nak van” – ismertette az eredményeket Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője.
A legnagyobb arányban az agrárcégek biztosítottak (94 százalék), hiszen rendkívül magas kockázatnak vannak kitéve. Az aszály, a jégeső vagy a fagykár ugyanis a termés meghatározó részét pillanatok alatt elviheti, és ezzel a termelési ciklusban akár minden bevétel kárba veszhet. Biztosítottság tekintetében a mezőgazdasági szektort az ipari, építőipari kkv-k követik (91 százalék), a kereskedelemben (88 százalék) és a szolgáltatók között (87 százalék) viszont átlag alatti a biztosítással rendelkezők aránya.
Az is megfigyelhető a megkérdezettek körében, hogy minél nagyobb egy kkv, annál jellemzőbb, hogy van általános felelősségbiztosítása, illetve céges gépjárműve és így kötelező felelősségbiztosítása. Amíg a mikrocégeknél 59 százalék az utóbbit kötők aránya, a kisvállalkozásoknál 61 százalék, a középvállalkozásoknál pedig 85 százalék. Általános felelősségbiztosítása a legkisebb kkv-k 51 százalékának, a közepes méretűek 66 százalékának van, a legnagyobbak viszont már 10-ből 8 esetben rendelkeznek vele.
A szektorspecifikus biztosítások aránya is növekedhet
Az egy-egy szektorra jellemző, speciális biztosítások tekintetében szintén az agrárium jár az élen, ahol a cégek 53 százalékának van mezőgazdasági biztosítása, a szolgáltató vállalkozások 46 százalékának szakmai felelősségbiztosítása, míg az iparban és az építőiparban ehhez képest jóval alacsonyabb (26 százalék) az építési-szerelési biztosítással rendelkező vállalkozók száma.
„A kkv-knak a mostani, kifejezetten bizonytalan helyzetben egyértelműen magasabbak a kockázatai, ezért minél szélesebb körű védelmet nyújtó biztosításokra van szükségük. Így többeknek érdemes lehet például vagyonbiztosítást kötni, amely természeti, elemi katasztrófák, például árvíz, felhőszakadás vagy jégverés esetén is fedezi a károkat. Ezek a biztosítások amellett, hogy segítenek a nehéz helyzetekben talpon maradni, testreszabhatók, így köthetjük őket úgy, hogy csak azon váratlan események ellen legyünk védve, amelyek a cégünkkel reálisan meg is történhetnek. Emellett a szakmai felelősségbiztosítás is többeknek megfontolandó lehet, amellyel a vállalkozás tevékenységéből adódó kockázatokat lehet kivédeni” – tette hozzá Kaszab Attila.
Egyre népszerűbbek a digitális megoldások
Ár és személyes kapcsolatok – főként ez alapján döntenek biztosításukról a vállalkozások. Tízből kilenc kkv-nak (88 százalék) nagyon fontos az ár-érték arány, biztosító választásakor, ezt szorosan követik a korábbi pozitív tapasztalatok (85 százalék) és a lefedett kockázatok (83 százalék). A digitális megoldások térnyerését mutatja, hogy jelentőségben az online elérhetőség (71 százalék) felzárkózott közvetlenül a személyes ügyfélkiszolgálás (79 százalék) és a személyes kapcsolattartó (78 százalék) mellé, miközben a fiókhálózat közelsége a legkevésbé fontos 44 százalékkal.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.