Főleg ilyen biztosításokat kötnek a kkv-k

2022. 04. 07., 14:57

Közel minden cégnek van biztosítása, leggyakrabban kötelező-, casco- és általános felelősségbiztosítást kötnek – derült ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb eredményeiből. A mezőgazdasági cégek a legaktívabbak, 94 százalékuk rendelkezik valamilyen biztosítással. Választáskor az ár-érték arány a legfontosabb szempont, de a személyes ügyfélszolgálat is lényeges.

A kkv szektorban átlagosan a cégek 89 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással – derült ki a K&H kkv bizalmi index2021 utolsó negyedéves eredményeiből, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások várakozásait vizsgálja.

„A megkérdezett vállalkozások 62 százaléka rendelkezik gépjárműbiztosítással, de általános felelősségbiztosítása is 10-ből 6 kkv-nak van” – ismertette az eredményeket Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője.

A legnagyobb arányban az agrárcégek biztosítottak (94 százalék), hiszen rendkívül magas kockázatnak vannak kitéve. Az aszály, a jégeső vagy a fagykár ugyanis a termés meghatározó részét pillanatok alatt elviheti, és ezzel a termelési ciklusban akár minden bevétel kárba veszhet. Biztosítottság tekintetében a mezőgazdasági szektort az ipari, építőipari kkv-k követik (91 százalék), a kereskedelemben (88 százalék) és a szolgáltatók között (87 százalék) viszont átlag alatti a biztosítással rendelkezők aránya.

Az is megfigyelhető a megkérdezettek körében, hogy minél nagyobb egy kkv, annál jellemzőbb, hogy van általános felelősségbiztosítása, illetve céges gépjárműve és így kötelező felelősségbiztosítása. Amíg a mikrocégeknél 59 százalék az utóbbit kötők aránya, a kisvállalkozásoknál 61 százalék, a középvállalkozásoknál pedig 85 százalék. Általános felelősségbiztosítása a legkisebb kkv-k 51 százalékának, a közepes méretűek 66 százalékának van, a legnagyobbak viszont már 10-ből 8 esetben rendelkeznek vele.

A szektorspecifikus biztosítások aránya is növekedhet

Az egy-egy szektorra jellemző, speciális biztosítások tekintetében szintén az agrárium jár az élen, ahol a cégek 53 százalékának van mezőgazdasági biztosítása, a szolgáltató vállalkozások 46 százalékának szakmai felelősségbiztosítása, míg az iparban és az építőiparban ehhez képest jóval alacsonyabb (26 százalék) az építési-szerelési biztosítással rendelkező vállalkozók száma.

„A kkv-knak a mostani, kifejezetten bizonytalan helyzetben egyértelműen magasabbak a kockázatai, ezért minél szélesebb körű védelmet nyújtó biztosításokra van szükségük. Így többeknek érdemes lehet például vagyonbiztosítást kötni, amely természeti, elemi katasztrófák, például árvíz, felhőszakadás vagy jégverés esetén is fedezi a károkat. Ezek a biztosítások amellett, hogy segítenek a nehéz helyzetekben talpon maradni, testreszabhatók, így köthetjük őket úgy, hogy csak azon váratlan események ellen legyünk védve, amelyek a cégünkkel reálisan meg is történhetnek. Emellett a szakmai felelősségbiztosítás is többeknek megfontolandó lehet, amellyel a vállalkozás tevékenységéből adódó kockázatokat lehet kivédeni” – tette hozzá Kaszab Attila.

Egyre népszerűbbek a digitális megoldások

Ár és személyes kapcsolatok – főként ez alapján döntenek biztosításukról a vállalkozások. Tízből kilenc kkv-nak (88 százalék) nagyon fontos az ár-érték arány, biztosító választásakor, ezt szorosan követik a korábbi pozitív tapasztalatok (85 százalék) és a lefedett kockázatok (83 százalék). A digitális megoldások térnyerését mutatja, hogy jelentőségben az online elérhetőség (71 százalék) felzárkózott közvetlenül a személyes ügyfélkiszolgálás (79 százalék) és a személyes kapcsolattartó (78 százalék) mellé, miközben a fiókhálózat közelsége a legkevésbé fontos 44 százalékkal.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 05. 20., 18:10
Társasház építés, ipari park fejlesztés, naperőmű projekt – sok olyan építkezés van, amely nem valósulhat meg termőföldek vagy földrészletek belterületbe vonása nélkül. Míg azonban a belterületbe vonásnak eddig jól kalkulálható feltételrendszere volt, addig a tavalyi év végétől ebbe belekerült egy olyan elem, amelyre a fejlesztőnek nincsen rálátása. A lehetőségeket a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője magyarázza meg.
2026-05-21 14:05:00
A közös építkezésre manapság már ritkábban kerül sor, mint az előző évszázad második felében. Azonban ma is előfordul, hogy több személy együttműködik egy közös tulajdonú épület felépítése érdekében. Ilyen esetben kerülhet sor építőközösségi szerződés aláírására. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026-05-20 12:40:00
Az szja-bevallás határideje május 20. Aki eddig nem nézte meg és nem fogadta el a NAV által készített bevallási tervezetét, annak a határidő lejártával a tervezete automatikusan bevallássá válik. Ez nem vonatkozik az áfás magánszemélyekre, az őstermelőkre és az egyéni vállalkozókra, nekik a bevallás benyújtása nélkül nem lesz érvényes bevallásuk.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vannak webshopok és kisvállalkozások, amelyek kínálata hónapról hónapra változik, így esélyük és forrásuk sincs rá, hogy minden egyes termékfotó modellekkel, stúdióban készüljön. Az AI szélesre tárhatja a lehetőségeiket, ám tapasztalt szem validálása nélkül visszafelé sülhet el a részben vagy egészben generált tartalom. Tarnai Szilvia termékfotó-készítő, a MagicPortraitStudio alapítója azt vallja, hogy a kereskedő hitelességének megóvása érdekében csak gondos kutatással, megfelelő parancsokkal, az ügyféligények monitorozásával és alapos utómunkával születhet sikeres termékfotó, amire szívesebben le is csapnak a vásárlók.
A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.
Jobb oktatás, hatékonyabb egészségügy, minőségibb úthálózat – ezeket a példákat emelte ki Nyári Zsolt okleveles adószakértő arra vonatkozóan, hogy mit vár el a lakosság az adóterhekért cserébe. A K-X Consulting partnere kifejtette: bár nem biztos benne, hogy a költségvetés egyhamar lehetővé teszi a TISZA változtatásait – pláne nem az adókedvezmények megtartása és további adókedvezmények ígérete mellett –, a részletszabályok tisztázni fogják a helyzetet. A szakértő az áfacsökkentésre, a vagyonadóra és a kata kiterjesztésére vonatkozóan is elmagyarázta, mire számíthatunk az új kormánytól.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS