Ez a cég kapta meg elsőként a kiemelkedő digitális biztosító védjegyet itthon

2021. 03. 19., 17:15

A jövőben „kiemelkedő digitális biztosító”-ként működik a K&H Biztosító, a társaság ugyanis a piaci szereplők közül elsőként kapta meg az állami Digitális Jólét Program kiemelkedő digitális biztosító védjegyet. Így a K&H mind a banki, mind pedig a biztosítói oldalon rendelkezik már a Digitális Jólét Program elismerésével.

A piaci szereplők között elsőként kapta meg az állami Digitális Jólét Program keretében elérhető „kiemelkedő digitális biztosító – DJP Partner” védjegyet a K&H Biztosító. A 2015 óta működő Digitális Jólét Program egyik leglényegesebb célkitűzése, hogy az állam működését, valamint a társadalom és a gazdaság minden területét érintő digitális ökoszisztémát hozzon létre.

2020 novemberében indult védjegy-program felhívja az ügyfelek figyelmét a kiemelkedő digitális szolgáltatásokat nyújtó társaságokra, a védjegy pedig minőségi garanciát jelent azok számára, akik esetleg bizalmatlanok a digitális ügyintézéssel szemben.

A digitális fejlesztéseket kiemelt stratégiai célként kezelő és innovatív, újabb és újabb megoldásokat kínáló K&H Biztosító tehát sikeresen pályázott, így a jövőben használhatja a védjegyet annak érdekében, hogy meglévő ügyfeleik mellett erősítse azon felhasználók bizalmát is, akik még esetleg nem döntöttek a digitális szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban. A védjegyet a K&H Csoporton belül egyébként a Bank is kiérdemelte innovatív fejlesztéseinek köszönhetően.

Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője

elmondta: „Törekedtünk arra, hogy a lehető legtöbb szolgáltatásunkat – utasbiztosítástól a lakásbiztosításon át a gépjárműbiztosításig – költöztessük a digitális térbe, egyszerűbbé téve ezzel felhasználóink ügyintézését.”

A kiemelkedő fejlesztések közül példaként említette: az 1 millió kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás -szerződéssel rendelkező K&H Biztosító ügyfelei számára mérföldkövet jelentett, hogy Magyarországon elsőként, 2020 közepétől a K&H mobilbankon belül a biztosítások menüpont alatt is meg lehet kötni a kötelezőt. Mindössze három adatra van szükség: a jármű rendszámára, a bonus-malus fokozatra, valamint a biztosítás évfordulójának dátumára. A szóban forgó adatok megadása után szinte azonnal elkészül a díjkalkuláció. Ha ezt az ügyfél elfogadja, akkor csak néhány klikk és életbe lép a szerződés.

„Mindemellett az ügyfélszolgálati igények gyors kezelését is igyekeztünk digitális eszközökkel segíteni, úgyis mint az online, ügyfélbarát kárbejelentő, vagy a videós kárrendezés, aminek segítségével egy egyszerű lakáskár szemléjét személyes jelenlét nélkül is, pillanatok alatt meg lehet valósítani. A videó segítségével benyújtható kárrendezések az elmúlt évekhez képest közel háromszorosára növekedtek, így mára már a lakáskárok 70 százalékát, a gépjárműkárok esetében pedig azok 50 százalékát jelentik be online az ügyfeleink” – tette hozzá a K&H Biztosító vezetője.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS