A biztosítókra vonatkozó adatszolgáltatási standard, az IFRS 17, az eredetileg tervezettnél egy évvel később, 2023. január 1-től lép életbe – döntött a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB). A várható módosítások ugyanakkor már 2020. második negyedévében megismerhetők lesznek.
A testület döntése nem volt egyhangú, azt komoly szakmai viták előzték meg. A halasztási javaslat elfogadása mellett szólt az egyre növekvő bizonytalanság abban, hogy az IFRS 17 egyidejű végrehajtását tudják biztosítani az egész világon. Nagy kockázatát látták annak, hogy néhány joghatóságban a szükséges jogalkotási munkát nem tudják időben végre hajtani.
A szabvány eredeti hatálybalépésének fenntartása azzal a kockázattal járt volna, hogy olyan helyzetet idéz elő, amelyben a nemzetközi biztosítási csoportok egy bizonyos időszakra különféle követelmények szerint készítenek jelentéseket. Ez sok zavart okozhat, és minden bizonnyal akadályozhatja a biztosítók eredményeinek megértését és összehasonlítását.
A vita során már korábban is felmerült érveket is említettek a végrehajtási dátum eltolása kapcsán. Ezek között volt, hogy a biztosítási rendszerek és folyamatok jelentős változáson kell, hogy keresztülmenjenek, a végrehajtási projekteket hozzá kell igazítani a 2019 és 2020 fordulóján megszavazott szabvány változásaihoz, valamint a jelentés felhasználóit is fel kell készíteni az IFRS 17 bevezetése miatti változásokra mielőtt hatályba lép a standard.
Az IFRS 17 elhalasztásával együtt az IASB úgy döntött, hogy kiterjeszti a biztosítók számára az IFRS 9 alkalmazására vonatkozó mentességet is, hogy mindkét standard egyszerre legyen használható.
„A magyar biztosítók az IFRS 17-re való felkészültség tekintetében nagyon eltérő helyzetben vannak. Így a piac egy részének várhatóan jelentős könnyebbséget okoz a bevezetés elhalasztása” – mondta Hauer Judit, a Deloitte Magyarország Aktuárius és Biztostási Megoldások csoportjának vezetője.
Hauer Judit
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.