Csökkentek a KGFB-díjak, főként Budapesten

2021. 09. 13., 15:30

Kilenc százalékkal esett a budapesti személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománydíja az idei II. negyedévben 2020 azonos időszakához képest. A Budapesten kívüli állomány minimális növekedésével együtt az országos díjszint két százalékkal 44 ezer forintra mérséklődött, amely 2 ezer forinttal alacsonyabb az előző negyedévinél. Két év után azonban újra növekedésnek indult a kárráfordítás, ám csak a következő negyedévek döntik el, hogy trendfordulóról van-e szó – olvasható az MNB friss negyedéves KGFB-indexében.

A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításainak (KGFB) átlagos állománydíja 2021. II. negyedévének végén 44 ezer forintra csökkent az előző negyedévben mért 46 ezer forintról – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves KGFB-indexéből. Az előző év azonos időszakához képest országos szinten 2 százalékkal mérséklődtek a díjak, ami a budapesti személyautók átlagdíjának 9 százalékos esésének és a fővároson kívüli díjszint enyhe, 1 százalékos növekedésének együttesével magyarázható. A változás azért is érdekes, mert a fővárosi autókhoz (a koronavírus-járvány forgalom- és kárcsillapító hatásai ellenére) mindeddig nem „ért el” a díjcsökkentés.

Az egyéb járműkategóriákban nem történt egységes díjváltozás: míg pl. a nehéz pótkocsiknál és taxik esetében (a flottás és az egyéni díjaknál is) csökkenés látható, a vontatók, motorkerékpárok és segédmotorok díjai emelkedtek. Egyetlen járműkategórián belül is lehetnek különbségek: az egyedi buszok díja a vizsgált időszakban jelentősen mérséklődött, míg a flottásoké megugrott.

A személyautóknál mintegy két év után az idei II. negyedévben növekedésnek indult (2 százalékkal) a biztosítói kárráfordítások aránya. Ennek és az átlagos díjszint csökkenésének köszönhetően csökkent (a két mutató hányadosaként) az MNB által számított – az adóhatással pontosított – Korrigált díjindex. A növekvő kárráfordítás kapcsán egyelőre még korai trendfordulóról beszélni, a tisztább képhez a következő negyedévek adatai lesznek majd szükségesek.

A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a KGFB díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló tételes KGFB szerződés- és káradatbázis (KKTA) adatainak segítségével. Az MNB honlapján a külön e célra létrehozott felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzi a személygépkocsik díjszint változását, illetve információt ad a negyedéves elmozdulásokról is. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS