A növénytermesztőknek egyre súlyosabb károkat okozó csapadékhiány és hőhullámok nyomán az MNB kiemelten tekinti át a továbbiakban, hogy a mezőgazdasági biztosítók eleget tesznek-e az aszálykárok gyorsított felmérésére és kárkifizetésére vonatkozó kormányzati elvárásnak.
A Magyar Nemzeti Bank rendkívüli adatbekéréssel, ezt követően folyamatos heti adatszolgáltatással, szükség esetén pedig külön témavizsgálat megindításával tekinti át, hogy a hazai mezőgazdasági biztosítók eleget tesznek-e az aszálykároknak az eddigiekhez képest gyorsítottabb felmérésére és kárkifizetésére vonatkozó friss kormányrendeletnek.
Mint ismert, a kabinet döntése alapján a kárt szenvedett kukorica és napraforgó termesztésével foglalkozó gazdálkodók a kárrendezési folyamat lezárulta előtt kárelőleget igényelhetnek, amelynek mértéke a növénybiztosítási szerződés szerint fizethető kártérítés legalább 50 százaléka. A kárbejelentést 2022. október 31-ig kizárólag elektronikus formában, rendeletileg meghatározott nyomtatványon lehet megtenni a biztosítók felé.
A kárbejelentésnél fontos figyelembe veendő szempont, hogy az elszenvedett kár üzemenként és növénykultúránként elérje a 80 százalékos kárátlagot. Egyéb esetben a gazdálkodó nem jogosult a kárelőlegre. A kárelőleget a biztosítóknak a kárbejelentéstől számított 14 napon belül ki kell fizetniük az érintett növénybiztosítási szerződéssel rendelkező biztosítottak számára. A kártérítés végleges összegének megállapításakor a kártérítési összeg és a kárelőleg különbözetével minden esetben el kell számolnia a biztosítónak és a gazdálkodónak. Ha ezen elszámolás eredményeként az érintett biztosítottat visszafizetési kötelezettség terheli, akkor e kötelezettségének a biztosító erre vonatkozó felhívásától számított 14 napon belül köteles eleget tenni.
A magyarországi mezőgazdasági biztosítások díjbevétele 22 milliárd forintot, míg a kárkifizetések 10,9 milliárd forintot tettek ki 2021-ben. Utóbbi közel 65 százalékos, ugrásszerű növekedést jelent az előző évi hasonló adathoz képest az Agrárminisztériumhoz tartozó AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) statisztikai adatai szerint. A mezőgazdasági biztosításokon belül a gazdálkodók 19,2 milliárd forint növénybiztosítási díjat (ami 20 százaléknyi növekedés 2021-hez képest) fizettek be az itthon működő 3 agrárbiztosító, 1 fióktelep és számos biztosítóegyesület részére.
A mezőgazdasági biztosítások gerincét, az összes díjbevétel 87,1 százalékát tehát az – aszálykárok mellett egyebek közt a fagyok, viharok stb. ellen is fedezetet nyújtó –a növénybiztosítások adják. A növénybiztosítások tavaly a kárkifizetés 9,7 milliárd forintra rúgott (ami 2020. évivel összevetve közel 64,4 százalékos bővülés). A biztosítási ágazat átlagos kárhányada így tavaly 50,5 százalékot tett ki.
A növénybiztosításokhoz immár bő 10 éve az állam támogatást nyújt. Ennek keretében a gazdálkodók többféle kockázat ellen védő biztosítási csomag között válaszhatnak, s utólagos támogatásként visszakaphatják a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 70 százalékát. Az AKI adatai szerint a támogatott konstrukció népszerűsége egyre nagyobb, amiben közrejátszott, hogy a támogatási keretösszeg tavaly jelentősen emelkedett.
Az állam (részbeni) díjátvállalási szerepe miatt az MNB különösen fontosnak tartja – és ellenőrzi – a gyorsított biztosítói aszálykár-ügyintézés maradéktalan megvalósítását a biztosítási piac szereplői részéről. (MNB)
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.