A növénytermesztőknek egyre súlyosabb károkat okozó csapadékhiány és hőhullámok nyomán az MNB kiemelten tekinti át a továbbiakban, hogy a mezőgazdasági biztosítók eleget tesznek-e az aszálykárok gyorsított felmérésére és kárkifizetésére vonatkozó kormányzati elvárásnak.
A Magyar Nemzeti Bank rendkívüli adatbekéréssel, ezt követően folyamatos heti adatszolgáltatással, szükség esetén pedig külön témavizsgálat megindításával tekinti át, hogy a hazai mezőgazdasági biztosítók eleget tesznek-e az aszálykároknak az eddigiekhez képest gyorsítottabb felmérésére és kárkifizetésére vonatkozó friss kormányrendeletnek.
Mint ismert, a kabinet döntése alapján a kárt szenvedett kukorica és napraforgó termesztésével foglalkozó gazdálkodók a kárrendezési folyamat lezárulta előtt kárelőleget igényelhetnek, amelynek mértéke a növénybiztosítási szerződés szerint fizethető kártérítés legalább 50 százaléka. A kárbejelentést 2022. október 31-ig kizárólag elektronikus formában, rendeletileg meghatározott nyomtatványon lehet megtenni a biztosítók felé.
A kárbejelentésnél fontos figyelembe veendő szempont, hogy az elszenvedett kár üzemenként és növénykultúránként elérje a 80 százalékos kárátlagot. Egyéb esetben a gazdálkodó nem jogosult a kárelőlegre. A kárelőleget a biztosítóknak a kárbejelentéstől számított 14 napon belül ki kell fizetniük az érintett növénybiztosítási szerződéssel rendelkező biztosítottak számára. A kártérítés végleges összegének megállapításakor a kártérítési összeg és a kárelőleg különbözetével minden esetben el kell számolnia a biztosítónak és a gazdálkodónak. Ha ezen elszámolás eredményeként az érintett biztosítottat visszafizetési kötelezettség terheli, akkor e kötelezettségének a biztosító erre vonatkozó felhívásától számított 14 napon belül köteles eleget tenni.
A magyarországi mezőgazdasági biztosítások díjbevétele 22 milliárd forintot, míg a kárkifizetések 10,9 milliárd forintot tettek ki 2021-ben. Utóbbi közel 65 százalékos, ugrásszerű növekedést jelent az előző évi hasonló adathoz képest az Agrárminisztériumhoz tartozó AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) statisztikai adatai szerint. A mezőgazdasági biztosításokon belül a gazdálkodók 19,2 milliárd forint növénybiztosítási díjat (ami 20 százaléknyi növekedés 2021-hez képest) fizettek be az itthon működő 3 agrárbiztosító, 1 fióktelep és számos biztosítóegyesület részére.
A mezőgazdasági biztosítások gerincét, az összes díjbevétel 87,1 százalékát tehát az – aszálykárok mellett egyebek közt a fagyok, viharok stb. ellen is fedezetet nyújtó –a növénybiztosítások adják. A növénybiztosítások tavaly a kárkifizetés 9,7 milliárd forintra rúgott (ami 2020. évivel összevetve közel 64,4 százalékos bővülés). A biztosítási ágazat átlagos kárhányada így tavaly 50,5 százalékot tett ki.
A növénybiztosításokhoz immár bő 10 éve az állam támogatást nyújt. Ennek keretében a gazdálkodók többféle kockázat ellen védő biztosítási csomag között válaszhatnak, s utólagos támogatásként visszakaphatják a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 70 százalékát. Az AKI adatai szerint a támogatott konstrukció népszerűsége egyre nagyobb, amiben közrejátszott, hogy a támogatási keretösszeg tavaly jelentősen emelkedett.
Az állam (részbeni) díjátvállalási szerepe miatt az MNB különösen fontosnak tartja – és ellenőrzi – a gyorsított biztosítói aszálykár-ügyintézés maradéktalan megvalósítását a biztosítási piac szereplői részéről. (MNB)
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.