A Capgemini legfrissebb kutatása szerint tíz biztosítóból csupán négy mondhatja el magáról, hogy kockázatfelmérése és árazása tény-és adatalapú, míg mindössze 18 százalékuk képes az adatok érdemi felhasználására a működés optimalizálása és a versenyelőny kialakítása érdekében.
Egyre kiélezettebb a verseny a biztosítók között, amelyeknek szembe kell nézniük azzal, hogy a piac teljes mértékben átalakult az utóbbi időben. Klímaválság, globális gazdasági problémák, technológiai fejlődések, hogy csak néhány olyan hatást említsünk, amelyek következtében egyre inkább felértékelődött az adatgyűjtés-elemzés-felhasználás hármasának fontossága. A biztosítók egy része (40 százalék) már pontosan érzi ennek kulcsszerepét, hiszen egy új piacra lépés esetén figyelembe veszi a kapott adatokat, míg 43 százalék már ennek mentén frissítette és modernizálta az általa használt kockázati algoritmust – derül ki a Capgemini Kutatóintézet The data-powered insurer: Unlocking the data premium at speed and scale kutatásából.
A kutatás eredményeiből egyértelműen kirajzolódik a biztosítók jövőbeni sikerének kulcsa. Csakis azok a biztosítók kerülnek az élmezőnybe, amelyek a valós idejű adatforrásokból - például telematikai, hordozható eszközökből vagy közösségi médiából – nyert adatokat az ügyfelek kényelme, a személyre szabott tanácsadás és a dinamikus árszabásra vonatkozó növekvő fogyasztói igények kiszolgálására fordítják. Ezen biztosítóknak komoly esélyük lesz arra is, hogy felvegyék a versenyt az InsurTech vállalatokkal.
Azok a vállalatok, amelyek sikeresen elsajátították az adatok ilyen jellegű felhasználását, az úgynevezett Biztosítási Adatguruk (Insurance Data Masters). E szervezetek több mint 90 százaléka magasabb bónuszokról, emelkedő kombinált mutatókról és magasabb nettó értékesítői eredményekről számolt be, miközben versenytársaiknak csupán a fele ért el hasonló eredményeket. E vállalatok három kulcsfontosságú különbséggel rendelkeznek a többiekhez képest: 92 százalékuk rendelkezik központosított vezetői vagy támogató testülettel, 62 százalékuk folytat együttműködést InsurTech cégekkel, míg 97 százalékuk nyílt alkalmazásprogramozási felületet (API-t) hozott létre annak érdekében, hogy harmadik személyek is hozzáférhessenek adataikhoz.
„A hagyományos biztosítók számára egyre nehezebbé válik a verseny az InsurTech vállalatokkal” – jegyezte meg Seth Rachlin, a Capgemini Globális Biztosítási Üzletág vezetője. „Ezek a vállalatok csak akkor tudnak versenyben maradni, ha adatalapú megközelítésre váltanak a piaci részesedés növelése, a kulcsmutatók javítása és a magasabb szintű kockázati intelligencia létrehozása érdekében.”
Azok a biztosítók, amelyek felismerték az adatok elemzésének fontosságát három területen is ki tudják aknázni az ezzel járó előnyöket: az új megoldások kidolgozása, az ügyfelek elkötelezettségét növelő, hozzáadott értékkel rendelkező szolgáltatások megteremtése és a kockázatelemzés területén. Az adatok által támogatott biztosítók közel 40 százaléka új piacokra tör, védekezésből megelőzésre tér át és felülvizsgálja a biztosítási-statisztikai feltételezéseket. Továbbá 43 százalékuk valós idejű adatokat használ az aktuáriusi modellek frissítésére, míg körülbelül egyharmaduk képes arra is, hogy az adatok segítségével új kockázatokat modellezzen.
Emellett számos biztosító célzott befektetéseket eszközöl az adatok terén: olyan algoritmusokba fektetnek be, amelyek gyorsan, a döntés pillanatában képesek megjeleníteni az adatokat és többféle adatforrás feldolgozására is alkalmasak. A biztosítók körülbelül 43 százaléka frissítette és modernizálta kockázati algoritmusát az elmúlt két év során. Ennek eredményeképpen a biztosítók körülbelül 39 százaléka nyilatkozta azt, hogy kockázatfelmérése és árazása tény- és adatalapú.
„A biztosítók mindössze 18 százaléka rendelkezik azzal a technikai háttérrel és vállalati kultúrával, amely az olyan adatalapú programokhoz szükséges, amelyek teljes képet adnak az egyre növekvő adatmennyiségből” - jegyezte meg Ramana Bhandaru, a Capgemini Globális Pénzügyi Szolgáltatások Insights & Data vezetője. „Ezek az intézmények az úgynevezett Adatguruk, sokkal nagyobbak társaiknál, többségük éves bevétele átlagban meghaladja a 20 milliárd dollárt.”
Ráadásul ezeknek a nagy biztosítóknak 61 százaléka az adatfeldolgozással kapcsolatos kezdeményezései révén általános népszerűségre tett szert vagy – átalakulásán keresztül – egyéb járulékos előnyhöz jutott, amit a kisebb biztosítóknak csak 16 százaléka mondhat el magáról.
Az Adatguruk társaikhoz képest kiemelkednek néhány kulcsfontosságú területen. Szinte valamennyi biztosítási Adatguru (97 százalék) létrehozott olyan alkalmazásprogramozási interfészeket (API-kat), amelyek segítségével külső elemek is hozzáférhetnek a kezelt adatokhoz, míg társaiknak csupán 36 százaléka rendelkezik ezekkel. Az Adatguruk közel 90 százaléka könnyedén össze tudja kapcsolni platformját külső forrásokkal, kaput nyitva az adatok kölcsönösen előnyös cseréjére, amely 39 százalékuknál gyorsabb és pontosabb kárrendezést is jelent egyúttal.
Annak érdekében, hogy a biztosítók adatalapúvá váljanak négy kulcsfontosságú területet kell fejleszteniük és összehangolniuk:
1. Infrastruktúra kiépítése az adatokból levont következtetések minél gyorsabb alkalmazása érdekében: szükséges egy modern technológiával rendelkező platform annak érdekében, hogy a különféle rendszereket össze tudják hangolni, megfelelő képet alkothassanak a kockázatokról és az adatokat – a megfelelő időben – rendelkezésre tudják bocsátani.
2. Új működési modell létrehozása: az adatokon alapuló biztosítás-igénybevételi esetek számának növelésére alkalmas ún. hub-and-spoke modellt kell kialakítani.
3. Szervezeten belüli erős adatkultúra megteremtése: elengedhetetlen az agilis munkamódszerek és a munkavállalók felruházása az adatok alkalmazásához szükséges készségekkel és eszközökkel.
4. Nyílt adatokon alapuló ökoszisztéma kialakítása: részt kell venniük az adatalapú ökoszisztémákban, együtt kell működniük az InsurTech vállalatokkal és ki kell építeniük egy fenntartható fejlődésen alapuló adatvezérelt megközelítést.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.