Óriási a különbség a nagyvárosi és a vidéken élő magyarok hozzáállása között, ha értékeik védelméről van szó – derül ki a Generali legújabb felméréséből. Míg a kisebb településeken élő magyarok közel kétharmada biztosítja vagyontárgyait, ez a típusú óvatosság a fővárosban csupán minden hatodik lakosra jellemző. A biztosítási ügyek intézésekor a vidéken élők inkább a személyes tanácsadást részesítik előnyben, és a döntések előtt szívesen beszélgetnek a nagy bizalmat élvező helyi tanácsadókkal. Biztosítási körkép - a vidék kontra város tengelyen.
A Generali legfrissebb reprezentatív kutatásából kiderült, hogy bár egyre nagyobb szeletet hasít az online ügyintézés a biztosítási piacon is, a magyarok kétharmada még mindig igényli a személyes tanácsadást, köztük pedig többségben (65 százalék) vannak a kisebb városok és falvak lakói. Ennek részben demográfiai okai vannak, hiszen ezeken a településeken élők átlag életkora magasabb, az idősebb korosztály tagjai pedig sokkal inkább támaszkodnak a tanácsadók segítségére (43 százalék). Emellett továbbra is óriási szakadék mutatkozik a vidékiek és a nagyvárosiak szemléletében, ha az otthonuk, az autójuk vagy a vagyonuk megóvásáról van szó.
Az autót intézzük, lakásügyekben segítséget kérünk
A Generali felmérése szerint ugyanis alapvető különbség van abban, ahogy a vidéki és a fővárosi magyarok viszonyulnak értékeikhez: a kisebb településeken lakók 61 százaléka biztosítja vagyontárgyait, miközben ez a budapestiek csupán 17 százalékára igaz. A biztosítási ügyeket intézők között ugyanakkor – nem meglepő módon - többségben vannak a jó anyagi körülmények között élők, 60 százalékuk aktív munkavállaló, átlagos nettó jövedelmük pedig közel 200 ezer forint.
A válaszadók leginkább a lakásügyekben (37 százalék), illetve a megtakarítások területén (28 százalék) szeretnek személyesen egyeztetni biztosítási tanácsadójukkal, míg legkevésbé az autókat érintő szerződések (18 százalék) megkötése előtt szorulnak segítségre.
„Ezek az eredmények egybecsengnek a tavalyi kutatásunkkal is, akkor ugyanis azt láttuk, hogy a biztosítással rendelkezők a legnagyobb arányban a lakáskároktól félnek. Nem véletlen tehát, hogy ebben a kérdésben, azaz az otthonukat érintő ügyekben szeretnek biztosra menni és szakértőhöz fordulni. Általánosságban is elmondható, hogy nagyobb figyelmet fordítunk értéktárgyainkra, mint saját egészségünkre: a megkérdezettek 46 százaléka rendelkezett személybiztosítással, míg 61 százalékuk vagyonbiztosítással” – emlékeztet Márta Róbert, a Generali Biztosító értékesítési területért felelős igazgatósági tagja.
Tanácsadók – kis település, nagy felelősség
A felmérés eredményeiből kiderült, hogy a kisvárosokban és falvakban lakók 56 százaléka intézi biztosítási ügyeit tanácsadó bevonásával, miközben ez a szám a megyeszékhelyeken 28 százalék, a fővárosban pedig mindössze 16 százalék. A kelet-magyarországiak is kiugró arányban kérnek segítséget a szakértőktől, 41 százalékuk szeret személyre szabott tippeket kapni a biztosítási szerződés megkötését megelőzően.
A Generali tapasztalatai szerint ráadásul gyökeresen eltér a tanácsadók által betöltött szerep az ország különböző régióiban: a vidéki közösségekben gyakran igazi hírességek a helyi kollégák, akik bizalmat élveznek az ügyfelek részéről.
„Az elsők között hívjuk fel új tanácsadóink figyelmét arra, hogy ez a munka nagy felelősséggel jár, és különösen igaz ez a kisebb településeken tevékenykedő munkatársainkra. Ezekben az összetartó közösségekben sokkal fontosabb szerep jut nekik, hiszen az ott élő emberek számára gyakran az ő személyük hiteles információforrást jelent biztosítási kérdésekben, sok esetben pedig egyébként is jó kapcsolatot ápolnak az ügyfelekkel. Ebben a személyes hozzáférhetőségnek is szerepe van: a tanácsadók gyakran fizikailag is központi helyen találhatók a kisvárosokban, így akár jövet-menet is el lehet intézni a biztosítási ügyeket” – hangsúlyozza Márta Róbert.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.