A szokásosnál 40 százalékkal több életbiztosítást kötöttek

2023. 06. 22., 10:41

Azok a megtakarítással kombinált életbiztosítások, amelyeket egy héten belül elindítanak, még biztosan mentesülnek a kamatjövedelemre kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól. A változás előtti hetekben megélénkülő ügyfélérdeklődés hatására a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) által megkérdezett közvetítők a júniusban szokásosnál csaknem 40 százalékkal több új életbiztosítási szerződés megkötéséről számoltak be.

Az új adóteher elsősorban azokat a szerződéseket érinti, amelyeket a szerződő a jövőben valamilyen ok miatt néhány éven belül megszüntet. A hosszú távú öngondoskodás a továbbiakban is kedvező feltételekkel biztosítható: egyszeri díjas megtakarítások esetében az 5 évig, rendszeres díjas megtakarításoknál a legalábbi 10 évig fennálló szerződések esetén a biztosítói kifizetés teljesen adómentes, a július 1. után kötött szerződések esetében is. Tehát nem csak a most 13 százalékos szociális hozzájárulási adó takarítható meg így, de a 15 százalékos kamatadó is.

„A gyakorlatban azonban számos ok miatt válhat szükségessé a biztosítás tervezetnél korábbi megszüntetése, így aki minden eshetőségre gondolva meg szeretné spórolni a szochofizetést, annak célszerű a tervezett biztosítói megtakarítását még júniusban elindítania, hiszen a gyorsaság most akár több százezer forint adómegtakarítást is jelenthet” – hívta fel a figyelmet Sebestyén András, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnökségi tagja.

Már egy kisebb összegű egyszeri díjas megtakarítás esetében is jól érzékelhető a különbség: egy 3 millió forintos egyösszegű díjbefizetéssel induló megtakarítás három év után történő megszüntetése egy június 30 után megkötött szerződés esetében mintegy 44 ezer forinttal nagyobb adóterhet eredményezhet a kifizetés során.

A közvetítők az elmúlt hetekben a szokásosnál közel 40 százalékkal nagyobb szerződéskötési aktivitást tapasztaltak, és június utolsó napjaiban az érdeklődés várhatóan még tovább fokozódik majd. Fontos azonban időben lépni, mert egyes biztosítók az aláírt ajánlatok végső benyújtási határidejeként június 29-ét jelölték meg, hozzájuk ekkorra már be is kell érkeznie az aláírt dokumentumoknak. A megfelelő konstrukció kiválasztásának, illetve az adminisztrációs terhek könnyítése érdekében az utolsó napokban célszerű tapasztalt közvetítő segítségére támaszkodni.

A biztosítói megtakarítási termékek hosszú távon mutatják meg igazi előnyeiket, ezért a legtöbb biztosító és minden felelősségteljes pénzügyi közvetítő legalább 15 éves tartási időtávra ajánlja ügyfeleinek ezeket az életbiztosításokat, de nem ritka a 20-30 éves megtakarítási idő sem. A legtöbb szerződést ma Magyarországon eddig is ilyen magas tartási idővel kötik meg az ügyfelek.

„A megtakarításos életbiztosítások a június 30-át követő időszakban más megtakarítási lehetőségekhez képest még versenyképesebb megoldást jelentenek majd azoknak, akik hosszú távon tennének félre nyugdíj vagy általános céljaik megvalósításához rendszeresen, akár kisebb összeget is, de nem akarnak, vagy nem tudnak napi szinten foglalkozni megtakarításukkal – tette hozzá a FBAMSZ elnökségi tagja.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS