Gyorsan reagáltak a biztosítók a koronavírus okozta üzleti sokkra: kiterjesztették az online értékesítést és hozzászabták szervezeti működésüket a távmunka biztosításához. A Deloitte globális felmérésében arra kereste a választ, hogy milyen irányt szabnak a biztosítói iparág jövőbeli digitalizációs törekvéseinek a válsághelyzet során szerzett tapasztalatok, hogyan tervezik megválaszolni a biztosítók az elkövetkező év kihívásait? 2021-ben a legtöbben a kibervédelemre terveznek költeni.
A Deloitte Center for Financial Services publikálta a globális biztosítási iparág 2020-as évét vizsgáló tanulmányát, amelyben 200 biztosító felsővezetőjét kérdezték arról, hogyan alkalmazkodott cégük a COVID-19 teremtette helyzethez, milyen fejlesztési fókuszokat és a szervezeti működést érintő változásokat határoztak meg 2021-re. A kutatásba a 2019-ben legalább 1 mrd USD árbevételt elérő vállalatok kerültek be, ezen belül egyelő arányban vizsgáltak biztosítókat az észak-amerikai, európai és APAC (Ázsia és Csendes-óceáni térség) régióból.
Költségkontroll: 11-20 százalék közötti költségcsökkentés várható 2021-ben
A kutatás alapján a biztosítók vezetői a koronavírus krízis hatására kiemelt hangsúlyt fektetnek a költségek további racionalizálására 2021-ben. Ez várhatóan a projektportfólió átstrukturálásában, a COVID-19 előtti beruházások késleltetésében vagy újraskálázásában mutatkozik meg. Mindennek célja a forrásteremtés a gyorsabb innovációt és növekedést elősegítő törekvések számára, melyek fókusza azonban régiónként eltér.
Értékesítés: új termékek és igények, fókuszban a digitalizáció
Az értékesítés fő fejlesztési irányaként a megkérdezett vezetők 40 százaléka a távértékesítési csatornák, valamint a szervezet digitális készségeinek fejlesztését, és a UI (felhasználói interfész) felhasználóbarátabbá tételét határozta meg. Az online értékesítés várakozásaik szerint stabil, még jelentősebb csatornává válik a jövőben.
„Ez utóbbi tendencia a magyar piacon is észlelhetően erősödik, melynek indikátora a koronavírus, illetve a digitális érettség növekedése szervezeti és felhasználói oldalon egyaránt” – mondta Gyuró László, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.
Az észak-amerikai és európai biztosítók szerint a járvány hatása nem hagyja érintetlenül a termékfejlesztést sem: előtérbe kerülhetnek a paraméterezhető biztosítások, melyek nem a kármérték, hanem a kiváltó esemény intenzitása alapján fizetnek. Ezt a terméktípust korábban vagyoni károk fedezésére és katasztrófabiztosításoknál használták, azonban új alkalmazási területként a vállalkozásokat érintő IT leállásokból származó üzleti károk biztosítására is használhatják. Az APAC régió biztosítói a valós idejű monitoringgal egybekötött, használatalapú biztosítások kiterjesztését jelölték meg top termékfejlesztési prioritásként 2021-ben.
Kockázatelbírálás és kárkezelés: automatizáció és adatelemzés
A kutatásba bevont biztosítók jelentős része a hagyományos kockázatelbírálási folyamat megújításának kezdeti szakaszában jár, a munkaigényes adatgyűjtési és feldolgozási feladatok automatizációjára fókuszál. A következő lépés a mesterséges intelligencia alapú, prediktív kockázatbecslési modellek alkalmazása lehet, mellyel kiterjeszthető a kockázatbecslési funkció a vállalaton belül, ezt azonban egyelőre távlati célként határozták meg a biztosítók.
A járvány hatására felerősödött a kárbejelentés és a kapcsolódó interakciók online térbe terelődése. A megkérdezettek az új helyzetre reagálva nem a további virtualizációra, hanem a kárkezeléshez kapcsolódó fejlett adatelemzési képességek megalapozására és fejlesztésére helyezik a hangsúlyt a következő másfél évben.
Felszínre kerültek a hiányosságok
A biztosítók 79 százaléka úgy véli, hogy a vírushelyzet rámutatott digitális készségeik és transzformációs terveik gyenge pontjaira. Ezzel összhangban 95 százalékuk törekszik a digitális átalakulás gyorsítására, hogy erősítse a szervezet rugalmasságát, ellenállókészségét a következő 6-12 hónapban.
Kiberbiztonság a dobogón
A válaszadók közel kétharmada a kiberbiztonsági költések növelését tervezi 2021-ben.
„A digitalizáció és a távmunka előtérbe kerülésével fokozódik a biztonsági incidensek kockázata, mely válaszlépésre készteti a biztosítókat. A távoli munkaállomások és a felhasználói interfészek számának növekedésével erősödnie kell a hálózati végpontok védelmének, nagyobb hangsúlyt kaphat zero-trust megközelítés (hálózaton belül vagy kívül elhelyezkedő, erőforrás-hozzáférést igénylő kommunikációs partnerek előzetes ellenőrzése és jóváhagyása) és az ún. „security by design" alapelv, ami a biztonságot a tervezési szempontok közé emeli. Emellett a megkérdezett társaságok több mint 50%-a az adatbiztonsággal kapcsolatos kiadások növekedését várja a 2021-ben” – mondta Szathmáry András, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.
Lendületet vesz a felhő migráció
A felhő transzformáció a várakozások szerint gyorsulni fog az iparágban 2021-ben. Bár a felhő-alapú számítási kapacitások és szolgáltatások igénybevétele a koronavírus előtt is növekvő tendenciát mutatott, ezt a költségracionalizálási törekvések tovább ösztönözhetik. A felhő megoldások bevezetése emellett támogathatja az IT agilitásának emelkedését és az elemzési képességek gyors és költséghatékony kiépítését is.
Hogyan tovább?
Az elmúlt évtized digitalizációs és költségcsökkentési trendjei továbbra is érzékelhetőek lesznek az iparágban, azonban tartalmi elemeik némileg újra lettek priorizálva. A biztosítók a koronavírus hatására kénytelenek voltak meglépni régóta halogatott digitalizációs fejlesztéseket. A következő lépés a helyzet konszolidálása, melynek fókusza az új fejlesztések működésének stabilizálása, az új adatforrások kiaknázása, illetve a digitalizációval megjelenő új, vagy erősödő kockázatok kezelése.
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.