61 milliós bírság az MNB-től az Allianz Biztosítónak

2022. 06. 20., 18:07

Az MNB 61 millió forint bírságot szabott ki az Allianz Hungária Biztosítóra az adatfeldolgozási, nyilvántartási és ellenőrzési rendszer, az ügyfelek tájékoztatása, illetve a panaszkezelés során felmerült hiányosságok miatt. A biztosító többször nem tájékoztatta ügyfeleit, illetve a kötvény- és kárnyilvántartót egyebek közt a szerződések létrejöttéről, díjhátralékáról vagy megszűnéséről.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korlátozott – helyszíni ellenőrzést is magába foglaló – átfogó vizsgálatot folytatott le az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-nél (Allianz Biztosító) a 2018. október 4-től a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot áttekintve.

A jegybank feltárta, hogy az Allianz Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) termékénél számos esetben nem a jogszabályi határidőben értesítette az üzemben tartókat, illetve a kötvény- és kárnyilvántartó szervet egyebek közt a szerződések létrejöttéről, a díjfizetés elmulasztásáról vagy a szerződések díjnemfizetés miatti megszűnéséről.

A nem-életbiztosítások szerződéses feltételeinél ellentmondásosak voltak a biztosítónak a szerződés megszűnésével kapcsolatos díjfizetési kötelezettségekre vonatkozó előírásai, továbbá például a mentesülésre vonatkozó rendelkezések sem feleltek meg teljeskörűen a jogszabályban foglaltaknak. A nem-életbiztosítási termékekhez kapcsolódó nyilvántartási rendszereiben pedig több esetben nem a valós kárbejelentési dátumok szerepeltek.

Az életbiztosításoknál a biztosítónak az ajánlattól eltérő fedezetek kezelésére vonatkozó gyakorlata bizonyult problémásnak. Az Allianz Biztosító emellett ügyféltájékoztatást is szolgáló szerződési feltételeiben befektetési egységhez kötött (unit-linked) eszközalapnak minősített az e kategóriának meg nem felelő alapot is, s jogsértő módon szabott meg több – például a biztosítási esemény bejelentésére, díjfizetés gyakoriságára – szerződéses feltételt. Hibák merültek fel emellett a biztosító kiszervezésekkel kapcsolatos bejelentési gyakorlata, biztosításközvetítői nyilvántartása terén, valamint a unit-linked eszközalapok nettó eszközértékével kapcsolatosan, az MNB felé teljesített napi adatszolgáltatások tartalma kapcsán is.

Az MNB megállapítása szerint sértette az ügyfelek tájékoztatáshoz fűződő jogát egyebek közt, hogy a szerződéskötést megelőzően a biztosítással kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (KID) tartalma nem felelt meg maradéktalanul a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ami – figyelemmel a KID fogyasztók tájékoztatásában betöltött szerepére – érdeksérelem okozására is alkalmas lehetett.

Az ügyfélpanaszok kezelése kapcsán az Allianz Biztosító nem tette közzé honlapján megfelelően panaszkezelési szabályzatát, annak tartalma nem felelt meg mindenben a jogszabályoknak, illetve a biztosító az ügyfelek által szóban közölt panaszokról nem minden esetben a jogszabályi előírásoknak megfelelő jegyzőkönyvet vett fel.

Mindezek alapján az MNB 2022. szeptember 30-ig kötelezte az Allianz Biztosítót, hogy – dokumentumokkal alátámasztva – számoljon be a jegybanki kötelezésekkel kapcsolatban megtett intézkedéseiről. A jogsértések miatt az MNB 35 millió forint felügyeleti és 26 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabott a biztosítóra.

A bírság kapcsán súlyosbító tényező volt, hogy az Allianz Biztosító adatfeldolgozási, nyilvántartási és ellenőrzési rendszere – például az érintett piac valamennyi szereplőjére kiható kgfb-állománykezelése – számos esetben, huzamosabb időn át nem támogatta a jogszabályszerű működést.

Szintén súlyosbító körülménynek számított a biztosítási szerződések elemei kapcsán feltárt nagyszámú hiányosság, illetve az adatszolgáltatási problémák. Enyhítő körülménynek minősült ugyanakkor, hogy az Allianz Biztosító számos esetben jelezte korrekciós intézkedéseit a feltárt hiányosságok kapcsán.

Magyar Nemzeti Bank

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS