Új mobilalkalmazás segít az értékpapírszámla-egyenleg ellenőrzésében

Új mobilalkalmazás segít az értékpapírszámla-egyenleg ellenőrzésében
2022. 09. 26., 19:21

Ősztől egy új MNB mobilalkalmazással a lakossági és vállalati ügyfelek okostelefonjukkal az eddiginél is egyszerűbben, például QR-kóddal, biometrikus azonosítással ellenőrizhetik értékpapír-számlájuk egyenlegét. Az alkalmazással összevethetők az értékpapírszámla-vezető szervezetek által az ügyfélnek, illetve az MNB-nek küldött egyedi értékpapírszámla adatok. Így biztonságosan, anonim módon szűrhetők ki az esetleges eltérések.

A Magyar Nemzeti Bank informatikai fejlesztése révén az értékpapírszámlával rendelkező ügyfelek a továbbiakban egy ingyenes, QR-kód leolvasóval is rendelkező lekérdező alkalmazást (ÉSZLA app) tölthetnek le okostelefonjukra értékpapírjaik és pénzeszközeik egyenlegének megbízható, anonim és egyszerű havi ellenőrzésére.

Ha az ügyfél legalább három alkalommal belép a mobilapplikációba az értékpapírszámla vezető szervezet által megküldött számlakivonaton szereplő QR-kóddal vagy (a számlavezetőjétől kapott) havonta változó jelszavával, akkor a továbbiakban egy regisztráció nyomán saját biometrikus azonosítójával (pl. az ujjlenyomatával) vagy egy egyszerű állandó PIN-kóddal, további azonosítás nélkül ellenőrizheti majd befektetéseit. A regisztráció révén arra is lehetőség nyílik, hogy a különböző szervezeteknél vezetett valamennyi számláján lévő befektetését ellenőrizze a felhasználó.

Az értékpapírszámlákat vezető szervezetek (bankok, befektetési vállalkozások, alapkezelők és a Magyar Államkincstár) több mint 2 millió számláról küldenek havonta kimutatást ügyfeleinek levélben vagy elektronikusan. Emellett a számlavezetők valamennyi ügyfelük értékpapíregyenlegét és számlaadatát anonim, más által nem azonosítható módon eljuttatják az MNB-nek is. Az ÉSZLA lényege, hogy – a jegybanknál nyilvántartott adatok segítségével - az ügyfelek független forrásból is ellenőrizni tudják, hogy valósak, helyesek-e a számlavezető által az egyenlegeikről nekik küldött kimutatások. Az MNB maga is felhasználja a részére eljutatott anonim adatokat további ellenőrzésre, így felügyelve a pénz és az értékpapírok tényleges meglétét.

Az MNB honlapján elérhető ÉSZLA lekérdező felületen eddig csak úgy lehetett ellenőrizni az értékpapírok és pénzeszközök egyenlegét, hogy egy állandó 24 jegyű belépési azonosítót (amit évente egyszer emlékeztetőül a számlavezető újra megküld), illetve egy, az számlakivonaton szereplő, havonta változó 12 karakteres jelszót is meg kellett adni. E folyamat válik az iOS-re és Androidra egyaránt letölthető ÉSZLA app révén szeptembertől sokkalta egyszerűbbé.

A lakossági és vállalati ügyfelek az ÉSZLA lekérdező felületen, illetve szeptembertől az ÉSZLA app-ban az adott hó 10. munkanapjától egy hónapon át tudják ellenőrizni az értékpapírjaik és pénzeszközeik előző hó végi egyenlegét.

Az ÉSZLA lekérdező felület MNB honlapján elérhető webes verziója több éve indult el, azóta több százezer ügyfél kattintott rá, megbizonyosodva arról, hogy minden rendben van megtakarításaival. Aki nem jártas az internet, okostelefonok világában, a megyeszékhelyeken elérhető Pénzügyi Navigátor Tanácsadó irodákban vagy az MNB fővárosi ügyfélszolgálatán (anonimitása megőrzésével) kaphat segítséget befektetései ellenőrzéséhez.

Ha valaki eltérést tapasztal a számlavezetőtől kapott kivonaton szereplő adatok és az ÉSZLA lekérdező felületen elérhető adatok között, célszerű azonnal panaszt tennie befektetési szolgáltatójánál, és – szeptembertől már a mobil applikáció használatával is – jelezheti a tapasztalt eltérést az MNB-nek is. A jegybank minden esetben értékeli az eltérést, szükség esetén pedig vizsgálat során írja elő a probléma megoldását. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS