Tovább erősödött a befektetői aktivitás a kockázati- és magántőkepiacon

2021. 12. 14., 19:31

2021. július–szeptember folyamán 53 tranzakció keretében összesen 15,8 milliárd forintot fektettek be hazai vállalkozásokba, közel annyit, mint az első félév egészében – tájékoztatott a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA).

Sok új vállalkozás jutott tőkéhez

2021. harmadik negyedévében 53 tranzakció során 53 vállalkozás jutott összesen 15,799 milliárd forint tőkéhez, ami közel 60 százalékkal volt magasabb az előző év hasonló időszakában befektetett tőkénél.

A tranzakciók száma magasabb volt, mint a megelőző két év hasonló időszakában regisztrált ügyletek száma.

A befektetések megoszlása a cégek életciklusa szerint

A legnagyobb egyedi értékű befektetéseket az érintett cégek növekedési tőkebefektetésként kapták, ezen ügyletek értéke 7,4 illetve 1,4 milliárd forint összeget ért el.

Az öt legjelentősebb ügylet a teljes befektetett összeg 70 százalékát tette ki.

A vizsgált időszakban a tranzakciók közül 39 első körös befektetés volt, ezek tették ki a teljes volumen 83 százalékát.

A legnagyobb összegeket a növekedési tőkebefektetések tették ki, ezek az ügyletek képviselték a negyedév során befektetett tőke közel 60 százalékát.

Az inkubációs szakaszban tartó cégek a viszonylag alacsony egyedi befektetések ellenére összességében viszonylag jelentős összeget kaptak, hozzájuk került a harmadik negyedévben befektetett tőke több mint 12 százaléka.

21 tranzakciót rögzítettek magvető, start-up és késői fázisú cégekben, ezek a teljes tranzakciószám nagyjából 40 százalékát tették ki, míg a teljes befektetett összeg 27 százalékát adták.

Az inkubációs ügyleteknél közel 75 millió, a magvető ügyleteknél 114 millió, a start-up ügyletek estében pedig közel 166 millió forint volt az átlagos befektetési összeg. A későbbi fázisban lévő cégeknél ugyanez a mutató 464 millió forintot ért el.

Kedvelt iparágak

2021. harmadik negyedévében a tőkebefektetések összesen 13 szektort érintettek. Összegét tekintve messze a legtöbb befektetés az ingatlan szektorba jutott: ide került a harmadik negyedévben befektetett teljes összeg 54 százaléka. A második helyen az üzleti- és ipari szolgáltatások álltak, a befektetett tőke értékének 15 százalékával. E két ágazat adta a tranzakciók számának 19 százalékát.

Az ingatlan szektorban realizált befektetések átlagértéke 2 867 millió forint volt, az építőipar szektorban 511 millió forint.

Kiszállások

A harmadik negyedévben a kiszállások száma némileg meghaladta az első két negyedév – 35 és 43 ügylet – adatait. A harmadik negyedévben regisztrált 49 kiszállás 12 alaphoz kötődött. A legtöbb – tíz – exitre a fogyasztói szolgáltatások szektorban került sor.

A leggyakoribb kiszállási módot – 22 esetet – a management általi kivásárlás képviselte. 12 alkalommal szakmai felvásárlás keretében történt meg a kiszállás, míg 11 esetben a befektetők a könyvleírás mellett döntöttek. Két kilépés esetében újabb magántőkealap vásárolta meg az alapok részesedését, míg további két eset más típusú kiszállással zárult.

Az eladott társaságokban a befektetők átlagosan 5,6 évig voltak tulajdonosok.

Tőkegyűjtés

A vizsgált időszakban nem került sor tőkegyűjtésre.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS