Szocho nélkül is teljesült már a kormány négyéves állampapírterve

2023. 06. 08., 10:41

Április végére átlépte a magyar háztartások állampapírban lévő vagyona a 11 ezer milliárd forintot. Az év második felében pedig még inkább az állampapíroknak fog lejteni a pálya a megtakarítási piacon a szocho-fizetés kiterjesztése miatt – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Áprilisban istovább nőtt a háztartások értékpapírokban lévő vagyona. A hónap végén már 19 377 milliárd forintot tartottak a kisbefektetők értékpapírban, a csökkenő betétállományból egyre több megy át értékpapírokba, és a friss megtakarítások zöme is értékpapírszámlákon landol a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Az idén 367 milliárd forint távozott a bankbetétekből négy hónap alatt, eközben 1855 milliárd forint friss pénz ment az értékpapírokba.

A tendencia legnagyobb nyertese egyelőre a magyar állam, az állampapírpiacra 1065 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás áramlott április végéig. A legnépszerűbb állampapír az inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) lett, amelynek állománya az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapja szerint már 5600 milliárd forint fölött van. Ez azt jelenti, hogy a lakosság kezében lévő állampapírok mintegy fele lehet PMÁP.

Biztosan teljesült a négyéves terv

További jó hír az állam számára, hogy teljesült a 2019-ben kitűzött cél, miszerint 2023-ra a háztartások állampapír-állománya az akkori 6 ezer milliárd forintos szintről 11 ezer milliárd forintra hízzon. Április végére ugyanis 11 175 milliárd forint fölött járt már ez a mutató, amely vélhetően májusban még tovább emelkedett.

Az év második felében pedig még népszerűbbek lehetnek az állampapírok a lakosság körében, hiszen új befektetések esetén júliustól jóformán minden, állampapírokkal versengő megtakarítási forma hozamát és kamatát 13 százalékos szocho is sújtja a 15 százalékos kamatadó mellett 13 százalékos szocho is sújtja. Az új teher a június végéig már meglévő megtakarításokat nem érinti, de a friss befektetésekre kivetik.

A most publikált adatok szerint jelzálogleveleket továbbra sem vesznek a kisbefektetők, a banki kötvények állománya viszont valamelyest még áprilisban is nőtt. Mintegy 13 milliárd forint friss pénz került hitelintézeti kötvényekbe, így a lakosságnál már csaknem 330 milliárd forintnyi banki hitelpapír van. Ebből 140 milliárd devizás kötvény, mivel a bankok közül több is kínált eurós és dolláros hitelpapírokat is az ügyfeleknek vonzó kamatozással.

A vállalati kötvénypiacon a lakosság egyre kisebb szerepet vállal. Április végére mindössze 18,3 milliárd forintjuk maradt vállalati kötvényben, miután csaknem 14 milliárd forintnyi hitelpapírjuk lejárt. Ezek vélhetően a Mol április 28-án lejárt eurós kötvényei lehettek.

Az alapokba is dől a pénz

A tőkebeáramlás nyertesei voltak az idén a befektetési alapok is. Ezekbe a konstrukciókba négy hónap alatt több mint 600 milliárd forintnyi friss lakossági pénz került. A háztartásoknál lévő befektetési jegyek állománya ennek köszönhetően a hónap végére átlépte a 6600 milliárd forintos határt, és új történelmi rekordot döntött. A kisbefektetők még ebben a hónapban vásárolhatnak szocho-mentesen befektetési jegyeket, ezt követően már csak az ingatlanalapok befektetési jegyei mentesülnek az új közteher alól. Júliustól új vásárlások esetén a későbbi hozamból már fizetni kell szochót is - hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.

A háztartások részvényállománya is történelmi rekordon állt április végén, meghaladta az 1244 milliárd forintot. 14 milliárd forintért vásároltak a kisbefektetők részvényt a negyedik hónapban, ebből több mint 12 milliárd forintot banki részvényekre - vélhetően főleg OTP-re - költöttek. Bankpapírokban a legfrissebb adatok szerint csaknem 640 milliárd forintjuk van a magyar háztartásoknak, vagyis a teljes részvényállományuk nagyjából fele OTP lehet. Az április jó hónap volt a részvényeseknek, a bankpapírokon csaknem 20 milliárd, az összes hazai részvényen pedig 30 milliárd forintot kerestek.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS