Április végére átlépte a magyar háztartások állampapírban lévő vagyona a 11 ezer milliárd forintot. Az év második felében pedig még inkább az állampapíroknak fog lejteni a pálya a megtakarítási piacon a szocho-fizetés kiterjesztése miatt – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Áprilisban istovább nőtt a háztartások értékpapírokban lévő vagyona. A hónap végén már 19 377 milliárd forintot tartottak a kisbefektetők értékpapírban, a csökkenő betétállományból egyre több megy át értékpapírokba, és a friss megtakarítások zöme is értékpapírszámlákon landol a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Az idén 367 milliárd forint távozott a bankbetétekből négy hónap alatt, eközben 1855 milliárd forint friss pénz ment az értékpapírokba.
A tendencia legnagyobb nyertese egyelőre a magyar állam, az állampapírpiacra 1065 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás áramlott április végéig. A legnépszerűbb állampapír az inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) lett, amelynek állománya az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapja szerint már 5600 milliárd forint fölött van. Ez azt jelenti, hogy a lakosság kezében lévő állampapírok mintegy fele lehet PMÁP.
További jó hír az állam számára, hogy teljesült a 2019-ben kitűzött cél, miszerint 2023-ra a háztartások állampapír-állománya az akkori 6 ezer milliárd forintos szintről 11 ezer milliárd forintra hízzon. Április végére ugyanis 11 175 milliárd forint fölött járt már ez a mutató, amely vélhetően májusban még tovább emelkedett.
Az év második felében pedig még népszerűbbek lehetnek az állampapírok a lakosság körében, hiszen új befektetések esetén júliustól jóformán minden, állampapírokkal versengő megtakarítási forma hozamát és kamatát 13 százalékos szocho is sújtja a 15 százalékos kamatadó mellett 13 százalékos szocho is sújtja. Az új teher a június végéig már meglévő megtakarításokat nem érinti, de a friss befektetésekre kivetik.
A most publikált adatok szerint jelzálogleveleket továbbra sem vesznek a kisbefektetők, a banki kötvények állománya viszont valamelyest még áprilisban is nőtt. Mintegy 13 milliárd forint friss pénz került hitelintézeti kötvényekbe, így a lakosságnál már csaknem 330 milliárd forintnyi banki hitelpapír van. Ebből 140 milliárd devizás kötvény, mivel a bankok közül több is kínált eurós és dolláros hitelpapírokat is az ügyfeleknek vonzó kamatozással.
A vállalati kötvénypiacon a lakosság egyre kisebb szerepet vállal. Április végére mindössze 18,3 milliárd forintjuk maradt vállalati kötvényben, miután csaknem 14 milliárd forintnyi hitelpapírjuk lejárt. Ezek vélhetően a Mol április 28-án lejárt eurós kötvényei lehettek.
A tőkebeáramlás nyertesei voltak az idén a befektetési alapok is. Ezekbe a konstrukciókba négy hónap alatt több mint 600 milliárd forintnyi friss lakossági pénz került. A háztartásoknál lévő befektetési jegyek állománya ennek köszönhetően a hónap végére átlépte a 6600 milliárd forintos határt, és új történelmi rekordot döntött. A kisbefektetők még ebben a hónapban vásárolhatnak szocho-mentesen befektetési jegyeket, ezt követően már csak az ingatlanalapok befektetési jegyei mentesülnek az új közteher alól. Júliustól új vásárlások esetén a későbbi hozamból már fizetni kell szochót is - hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.
A háztartások részvényállománya is történelmi rekordon állt április végén, meghaladta az 1244 milliárd forintot. 14 milliárd forintért vásároltak a kisbefektetők részvényt a negyedik hónapban, ebből több mint 12 milliárd forintot banki részvényekre - vélhetően főleg OTP-re - költöttek. Bankpapírokban a legfrissebb adatok szerint csaknem 640 milliárd forintjuk van a magyar háztartásoknak, vagyis a teljes részvényállományuk nagyjából fele OTP lehet. Az április jó hónap volt a részvényeseknek, a bankpapírokon csaknem 20 milliárd, az összes hazai részvényen pedig 30 milliárd forintot kerestek.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.