Szocho nélkül is teljesült már a kormány négyéves állampapírterve

2023. 06. 08., 10:41

Április végére átlépte a magyar háztartások állampapírban lévő vagyona a 11 ezer milliárd forintot. Az év második felében pedig még inkább az állampapíroknak fog lejteni a pálya a megtakarítási piacon a szocho-fizetés kiterjesztése miatt – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Áprilisban istovább nőtt a háztartások értékpapírokban lévő vagyona. A hónap végén már 19 377 milliárd forintot tartottak a kisbefektetők értékpapírban, a csökkenő betétállományból egyre több megy át értékpapírokba, és a friss megtakarítások zöme is értékpapírszámlákon landol a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Az idén 367 milliárd forint távozott a bankbetétekből négy hónap alatt, eközben 1855 milliárd forint friss pénz ment az értékpapírokba.

A tendencia legnagyobb nyertese egyelőre a magyar állam, az állampapírpiacra 1065 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás áramlott április végéig. A legnépszerűbb állampapír az inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) lett, amelynek állománya az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapja szerint már 5600 milliárd forint fölött van. Ez azt jelenti, hogy a lakosság kezében lévő állampapírok mintegy fele lehet PMÁP.

Biztosan teljesült a négyéves terv

További jó hír az állam számára, hogy teljesült a 2019-ben kitűzött cél, miszerint 2023-ra a háztartások állampapír-állománya az akkori 6 ezer milliárd forintos szintről 11 ezer milliárd forintra hízzon. Április végére ugyanis 11 175 milliárd forint fölött járt már ez a mutató, amely vélhetően májusban még tovább emelkedett.

Az év második felében pedig még népszerűbbek lehetnek az állampapírok a lakosság körében, hiszen új befektetések esetén júliustól jóformán minden, állampapírokkal versengő megtakarítási forma hozamát és kamatát 13 százalékos szocho is sújtja a 15 százalékos kamatadó mellett 13 százalékos szocho is sújtja. Az új teher a június végéig már meglévő megtakarításokat nem érinti, de a friss befektetésekre kivetik.

A most publikált adatok szerint jelzálogleveleket továbbra sem vesznek a kisbefektetők, a banki kötvények állománya viszont valamelyest még áprilisban is nőtt. Mintegy 13 milliárd forint friss pénz került hitelintézeti kötvényekbe, így a lakosságnál már csaknem 330 milliárd forintnyi banki hitelpapír van. Ebből 140 milliárd devizás kötvény, mivel a bankok közül több is kínált eurós és dolláros hitelpapírokat is az ügyfeleknek vonzó kamatozással.

A vállalati kötvénypiacon a lakosság egyre kisebb szerepet vállal. Április végére mindössze 18,3 milliárd forintjuk maradt vállalati kötvényben, miután csaknem 14 milliárd forintnyi hitelpapírjuk lejárt. Ezek vélhetően a Mol április 28-án lejárt eurós kötvényei lehettek.

Az alapokba is dől a pénz

A tőkebeáramlás nyertesei voltak az idén a befektetési alapok is. Ezekbe a konstrukciókba négy hónap alatt több mint 600 milliárd forintnyi friss lakossági pénz került. A háztartásoknál lévő befektetési jegyek állománya ennek köszönhetően a hónap végére átlépte a 6600 milliárd forintos határt, és új történelmi rekordot döntött. A kisbefektetők még ebben a hónapban vásárolhatnak szocho-mentesen befektetési jegyeket, ezt követően már csak az ingatlanalapok befektetési jegyei mentesülnek az új közteher alól. Júliustól új vásárlások esetén a későbbi hozamból már fizetni kell szochót is - hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.

A háztartások részvényállománya is történelmi rekordon állt április végén, meghaladta az 1244 milliárd forintot. 14 milliárd forintért vásároltak a kisbefektetők részvényt a negyedik hónapban, ebből több mint 12 milliárd forintot banki részvényekre - vélhetően főleg OTP-re - költöttek. Bankpapírokban a legfrissebb adatok szerint csaknem 640 milliárd forintjuk van a magyar háztartásoknak, vagyis a teljes részvényállományuk nagyjából fele OTP lehet. Az április jó hónap volt a részvényeseknek, a bankpapírokon csaknem 20 milliárd, az összes hazai részvényen pedig 30 milliárd forintot kerestek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS