Sikeres kötvénykibocsátás a KÉSZ Csoportnál

2021. 06. 16., 13:00

22 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramja keretében a KÉSZ Csoport, Magyarország egyik legnagyobb építőipari vállalatcsoportja. A keddi aukció túljegyzéssel zárult, az intézményi befektetők végül 2,61 százalékos éves átlagos hozammal vásárolták meg a fix kamatozású, 10 éves futamidejű amortizálódó kötvényeket. A 22 milliárd forintos friss tőkét a KÉSZ Csoport új beruházásokra és kapacitásbővítésére fordítja.

Sikeresen zárult a KÉSZ Csoport kötvénykibocsátása: a vállalat a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjának keretében 20 milliárd forint értékben kínált fel kötvényeket. A keddi zártkörű kötvényaukción végül a befektetők mintegy 30 milliárd forint értékben adtak be ajánlatot, ami meghaladta a felajánlott mennyiséget és végül 22 milliárd forint értékben túljegyezték a kötvényeket.

Az intézményi befektetők 440 darab, egyenként 50 millió forint névértékű, fix kamatozású, 10 éves futamidejű, az ötödik évtől amortizálódó kötvényt vásároltak meg 2,61 százalékos éves átlagos hozammal, míg a kupon mértéke 2,8 százalék. A kötvénykibocsátás megszervezésében befektetési szolgálatóként az OTP Bank vett részt.

A Magyar Nemzeti Bank a 2019-ben elindult Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében 1150 milliárd forint keretösszegben a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, jó, minimum B+ minősítéssel rendelkező kötvényeket vásárol. A kötvénykibocsátáshoz szükséges hitelminősítés során a KÉSZ Csoport mind vállalatként, mind pedig a kötvényre BB minősítést kapott, amivel az építőipar legjobb vállalati besorolását mondhatja magáénak.

A Cégcsoport konszolidált árbevétele 2020-ban jelentősen, mintegy 120 milliárd forintra növekedett. Vida Tamás, a KÉSZ Csoport vezérigazgatója a tranzakciót értékelve azt mondta: „A kötvénykibocsátásból befolyó friss tőkét új beruházásokra, kapacitásbővítésére és hatékonyságnövelésre fordítjuk. Ezzel is hozzájárulva a járvány miatt visszaeső gazdaság újraindításához”.

A járvány okozta gazdasági visszaesés utáni újraindulásban ugyanis fontos szerepet kaphatnak az építőipari beruházások. Az ágazat jó teljesítményét mutatja, hogy az év első negyedévében a GDP a múlt év utolsó három hónapjához viszonyítva 2 százalékkal nőtt, ezen belül az építőipar 6 százalékos növekedést mutatott. A hullámzó havi adatok ellenére szintén kedvező az építőipar jövőbeli teljesítményét nézve, hogy április végén az építőipari szerződésállomány volumene közel 13 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS