Roland Berger: Megtorpanhat az európai magántőke szektor

2023. 05. 18., 18:48

Az európai magántőke szektor kihívásokkal néz szembe a hitelfinanszírozás hiánya miatt – derült ki a Roland Berger tanulmányából. Az ágazat az uralkodó gazdasági és politikai bizonytalanságok miatt óvatosan lépked. A német tanácsadócég 1700 magántőke-szakértő várakozására épülő jelentése alapján a szektor mintegy 60 százaléka arra számít, hogy a magántőke bevonásával megvalósuló fúziók és felvásárlások (M&A) száma az előző évhez képest alacsonyabb szinten marad.

„Az uralkodó gazdasági és politikai bizonytalanságok kézzelfogható hatással vannak a magántőke-befektetési piacra” – mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere. A szakember szerint a jelenlegi piaci környezetben kihívást jelent a külső finanszírozáshoz való hozzáférés a nagyszabású ügyleteknél; mindazonáltal a kis és közepes kapitalizációjú szegmensben még mindig számos meggyőző eszköz áll rendelkezésre. A magántőke-befektetési szakemberek ismét a tőzsdén jegyzett vállalatok és az elsődleges befektetések felé fordítják figyelmüket.

Az egyes európai országokban eltérőek az M&A-ügyletek kilátásai. A felmérés szerint a skandináv országokban, valamint Spanyolországban és Portugáliában várhatóan egyes esetekben 10 százalékot meghaladó M&A-növekedés várható. Ezzel szemben Olaszország, Közép- és Kelet-Európa, valamint az Egyesült Királyság kilátásai visszafogottabbak. Németország, Svájc és Ausztria esetében a válaszadók legfeljebb enyhe növekedést várnak.

A hitelfinanszírozás a magántőke-tevékenységek egyik legfontosabb hajtóereje, a szakértők 91 százaléka tekinti a finanszírozási formák elérhetőségét a jövőbeli fejleményeket jelentősen befolyásoló tényezőnek (szemben a 2022-es 35 százalékkal). Az általános gazdasági helyzetet a válaszadók 90 százaléka szintén jelentős befolyásoló tényezőnek tekinti (szemben a 2022-es 74 százalékkal). A magas energiaköltségek és a fogyasztói bizalom a felmérésben résztvevők közel 60 százaléka szerint jelentős hatást gyakorolnak a magántőke-tevékenységre. Ezzel szemben a világjárvány hatását minimálisnak ítélik (mindössze 4 százalék említette, szemben a 2022-es 45 százalékkal).

A magántőke-befektetések legfontosabb várakozásai 2023-ra: az alapok az elsődleges befektetésekre, a gyógyszeripari célpontokra és a kisebb tőkeértékű vállalatokra összpontosítanak.

A magántőke-befektetési szakemberek több mint kétharmada az elsődleges befektetéseket – beleértve a többségi (44 százalék) és a kisebbségi (24 százalék) befektetéseket – tartja legvonzóbb célpontnak. Ezek a befektetések továbbra is jelentős értékteremtési potenciált kínálnak, ami a magántőke-befektetési társaságok számára elsődleges prioritást jelent. A tőzsdén jegyzett vállalatok vonzereje jelentősen megnőtt, a válaszadók 55 százaléka emelte ki őket, szemben a 2022-es 13 százalékkal. A másodlagos kivásárlásokat tartják a legkevésbé relevánsnak, ezeket a szakértők mindössze 19 százaléka említette (a 2022-es 60 százalékhoz képest).

A gyógyszeripar és az egészségügy, valamint a technológia, a szoftverek és a digitális megoldások jelentik továbbra is a két legvonzóbb célszektort. A szakértők mintegy 67 százaléka, illetve 61 százaléka számít arra, hogy ezekben az iparágakban nagyszámú magántőke-befektetési tranzakcióra kerül majd sor. Az energiaágazat 43 százalékkal a harmadik helyre lépett előre, megelőzve az üzleti szolgáltatások és az infrastruktúra ágazatokat, amelyek 2022-ben még ezt a pozíciót foglalták el. A megújuló energiaforrások egyre inkább felkeltik a magántőkealapok érdeklődését, és várhatóan döntő szerepet játszanak majd a jövőbeni befektetésekben az energetikai transzformáció előrehaladtával.

A magántőke-befektetési szakemberek a tranzakciós volumen szempontjából a kis tőkeértékű (100 millió euróig terjedő értékű ügyletek) és a közepes tőkeértékű (100-249 millió euró közötti) szegmenseket tartják a legígéretesebb célcsoportoknak. Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy ezek kevésbé függenek a nagy összegű külső finanszírozástól, amint azt a tanulmány szerzői is hangsúlyozzák.

A felmérésből kiderült, hogy a következő öt év legfontosabb értékteremtő intézkedései közé tartoznak a környezetvédelmi, társadalmi és kormányzási (ESG) tényezők, a „ciklus-állóság” és a portfólióvállalatok digitalizálása.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS