Az európai magántőke szektor kihívásokkal néz szembe a hitelfinanszírozás hiánya miatt – derült ki a Roland Berger tanulmányából. Az ágazat az uralkodó gazdasági és politikai bizonytalanságok miatt óvatosan lépked. A német tanácsadócég 1700 magántőke-szakértő várakozására épülő jelentése alapján a szektor mintegy 60 százaléka arra számít, hogy a magántőke bevonásával megvalósuló fúziók és felvásárlások (M&A) száma az előző évhez képest alacsonyabb szinten marad.
„Az uralkodó gazdasági és politikai bizonytalanságok kézzelfogható hatással vannak a magántőke-befektetési piacra” – mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere. A szakember szerint a jelenlegi piaci környezetben kihívást jelent a külső finanszírozáshoz való hozzáférés a nagyszabású ügyleteknél; mindazonáltal a kis és közepes kapitalizációjú szegmensben még mindig számos meggyőző eszköz áll rendelkezésre. A magántőke-befektetési szakemberek ismét a tőzsdén jegyzett vállalatok és az elsődleges befektetések felé fordítják figyelmüket.
Az egyes európai országokban eltérőek az M&A-ügyletek kilátásai. A felmérés szerint a skandináv országokban, valamint Spanyolországban és Portugáliában várhatóan egyes esetekben 10 százalékot meghaladó M&A-növekedés várható. Ezzel szemben Olaszország, Közép- és Kelet-Európa, valamint az Egyesült Királyság kilátásai visszafogottabbak. Németország, Svájc és Ausztria esetében a válaszadók legfeljebb enyhe növekedést várnak.
A hitelfinanszírozás a magántőke-tevékenységek egyik legfontosabb hajtóereje, a szakértők 91 százaléka tekinti a finanszírozási formák elérhetőségét a jövőbeli fejleményeket jelentősen befolyásoló tényezőnek (szemben a 2022-es 35 százalékkal). Az általános gazdasági helyzetet a válaszadók 90 százaléka szintén jelentős befolyásoló tényezőnek tekinti (szemben a 2022-es 74 százalékkal). A magas energiaköltségek és a fogyasztói bizalom a felmérésben résztvevők közel 60 százaléka szerint jelentős hatást gyakorolnak a magántőke-tevékenységre. Ezzel szemben a világjárvány hatását minimálisnak ítélik (mindössze 4 százalék említette, szemben a 2022-es 45 százalékkal).
A magántőke-befektetések legfontosabb várakozásai 2023-ra: az alapok az elsődleges befektetésekre, a gyógyszeripari célpontokra és a kisebb tőkeértékű vállalatokra összpontosítanak.
A magántőke-befektetési szakemberek több mint kétharmada az elsődleges befektetéseket – beleértve a többségi (44 százalék) és a kisebbségi (24 százalék) befektetéseket – tartja legvonzóbb célpontnak. Ezek a befektetések továbbra is jelentős értékteremtési potenciált kínálnak, ami a magántőke-befektetési társaságok számára elsődleges prioritást jelent. A tőzsdén jegyzett vállalatok vonzereje jelentősen megnőtt, a válaszadók 55 százaléka emelte ki őket, szemben a 2022-es 13 százalékkal. A másodlagos kivásárlásokat tartják a legkevésbé relevánsnak, ezeket a szakértők mindössze 19 százaléka említette (a 2022-es 60 százalékhoz képest).
A gyógyszeripar és az egészségügy, valamint a technológia, a szoftverek és a digitális megoldások jelentik továbbra is a két legvonzóbb célszektort. A szakértők mintegy 67 százaléka, illetve 61 százaléka számít arra, hogy ezekben az iparágakban nagyszámú magántőke-befektetési tranzakcióra kerül majd sor. Az energiaágazat 43 százalékkal a harmadik helyre lépett előre, megelőzve az üzleti szolgáltatások és az infrastruktúra ágazatokat, amelyek 2022-ben még ezt a pozíciót foglalták el. A megújuló energiaforrások egyre inkább felkeltik a magántőkealapok érdeklődését, és várhatóan döntő szerepet játszanak majd a jövőbeni befektetésekben az energetikai transzformáció előrehaladtával.
A magántőke-befektetési szakemberek a tranzakciós volumen szempontjából a kis tőkeértékű (100 millió euróig terjedő értékű ügyletek) és a közepes tőkeértékű (100-249 millió euró közötti) szegmenseket tartják a legígéretesebb célcsoportoknak. Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy ezek kevésbé függenek a nagy összegű külső finanszírozástól, amint azt a tanulmány szerzői is hangsúlyozzák.
A felmérésből kiderült, hogy a következő öt év legfontosabb értékteremtő intézkedései közé tartoznak a környezetvédelmi, társadalmi és kormányzási (ESG) tényezők, a „ciklus-állóság” és a portfólióvállalatok digitalizálása.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.