Önnek van KEG-részvénye? Ennek a hírnek nem fog örülni

2018. 12. 10., 12:00

Jogsértések miatt, a tőzsdei szereplőktől elvárt tájékoztatási kötelezettség elmulasztásáért a jegybank elrendelte a Közép-Európai Gázterminál Nyrt. (KEG) részvényeinek törlését a tőzsdei terméklistáról december 18-tól. A befektetőket a törlésről a Budapesti Értéktőzsde Zrt. honlapján tájékoztatták.

A Magyar Nemzeti Bank a törlési határozattal egyidejűleg a cég négy részvényesével szemben összesen 94,1 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki.

A jegybank 2016. májusában már felfüggesztette a KEG Nyrt. részvényeinek tőzsdei kereskedését, mivel a kibocsátó nem tette közzé az előző pénzügyi évről készített éves jelentését. A kibocsátó számos jegybanki felszólítást és bírságot kapott, ennek ellenére ezt követően is többször nem tett eleget a tőzsdei szereplőkre vonatkozó közzétételi kötelezettségének, így a felfüggesztés azóta is érvényben van.

Az MNB a kibocsátó igazgatótanácsi és auditbizottsági tagjainak személyes felelősségét is megállapította és összesen 10 millió forint bírságot szabott ki rájuk. Megkereste az adóhatóságot is és gazdasági bűncselekmények gyanújával több feljelentést is tett.

Az MNB egy további, a KEG Nyrt. részvényeseit érintő eljárást is lezárt ajánlattételi kötelezettség elmulasztása miatt. Az 1 SPS Hungary Gázkereskedelmi Kft., a szlovák Mach Trade spol. s.r.o. társaság, illetve két külföldi illetőségű magánszemély összehangoltan eljárva, együttesen 25 százalékot meghaladó befolyást szereztek a társaságban anélkül, hogy nyilvános vételi ajánlatot tettek volna.

Az MNB emiatt az érintett részvényesekkel szemben összesen 94,1 millió forint bírságot szabott ki. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS