MNB: 2014 és 2017 vége között jelentősen nőtt a háztartások nettó vagyona

2019. 04. 09., 15:55

A háztartások nettó vagyona 2014 és 2017 vége között jelentősen nőtt, miközben az áremelkedés ebben az időszakban 5 százalék körül alakult, a szektor nettó vagyona 44 százalékkal lett nagyobb. A növekedésben az ingatlanok értékének emelkedése játszotta a vezető szerepet – tájékoztatott Huszár Gábor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzője.

Az MNB kedden mutatta be a „Miből élünk?” című, 2017-es háztartási vagyonfelmérés eredményeit.

Huszár Gábor elmondta: a felmérés adatai szerint a vagyonnövekedés lényegében minden háztartási csoportban jelentős volt, akár életkor, régió vagy a nettó vagyon nagysága szerinti bontásban vizsgálták azt.

A növekedés lényegesen nagyobb mértékű volt az átlagnál Közép-Magyarországon és az Alföldön, a 66–75 éves korosztályban, illetve a vagyon nagyságát tekintve a felső 10 százalékba tartozó háztartásoknál. A háztartások alsó 50 százalékának részesedése a teljes nettó vagyonból a 2014-es felméréssel összehasonlítva lényegében változatlanul, 9 százalékon állt. Az egy háztartásra jutó nettó vagyon átlagos nagysága 27 millió forint, a medián érték (a középérték) 12 millió forint volt 2017 végén.

Első alkalommal 2014-ben végzett ilyen felmérést az MNB, ezt követte a 2017 végén lezajlott újabb adatfelvétel. A 2017-es felmérés során a körülbelül 4 millió hazai háztartás közül a kérdezőbiztosok 15 ezret kerestek fel, a kérdésekre majdnem 6 ezer megkeresett háztartásban válaszoltak.

A vagyonfelmérés során a háztartások eszközeiből kell kiindulni, amelyek a reáleszközökből (nem pénzügyi eszközökből) és a pénzügyi eszközökből állnak. Egy háztartás pénzügyi eszközei olyan követelések, amelyek valamely más gazdasági szereplő tartozásai is egyben. A reáleszközök pedig olyan vagyonelemek, amelyek nem képezik mások kötelezettségét, ide tartoznak az ingatlanok, az önálló vállalkozások termelőeszközei (így a gépek, járművek, készletek) és az értéktárgyak. A háztartások termelő tevékenységében szerepet nem játszó járműveket, tartós fogyasztási cikkeket a statisztika fogyasztásként számolja el, így nem részei a vagyonnak. A reáleszközök és a pénzügyi eszközök együttesen alkotják a háztartások bruttó vagyonát.

A háztartások mérlegének kötelezettség oldalán szerepelnek a különféle tartozások. A bruttó vagyon és a tartozások különbsége adja a nettó vagyont. A nettó vagyon egy háztartás vagy a háztartási szektor számára az egyik legfontosabb gazdasági mutató.

A felmérés alapján 2017-ben a háztartások 84 százaléka rendelkezett lakóingatlannal. A lakástulajdon aránya 90 százalék feletti volt a jelentősebb vagyonnal rendelkező háztartások esetében. Gépkocsija a háztartások 54 százalékának volt.

A pénzügyi eszközök esetében jelentős különbséget figyeltek meg az eszközök típusa szerint, míg készpénzzel minden háztartás rendelkezett, addig például tőzsdei részvénnyel csak egy százalékuk. A különféle értékpapírok és a tulajdonosi részesedések (részvények, üzletrészek) esetében jelentős különbséget tapasztaltak a háztartások között, ezen instrumentumok előfordulása csak a felső, vagyonosabb rétegeknél volt számottevő. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 23:15:00
Összesen 2,8 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrásra pályázhat október 15-étől országszerte 2800 vidéki, egész évben nyitva tartó büfé. Az üzletenként egymillió forintos támogatást konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják, de felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy nagyobb beruházásokhoz is. Pályázni november 30-ig lehet – hívja fel a figyelmet a Magyar Turisztikai Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS