A háztartások nettó vagyona 2014 és 2017 vége között jelentősen nőtt, miközben az áremelkedés ebben az időszakban 5 százalék körül alakult, a szektor nettó vagyona 44 százalékkal lett nagyobb. A növekedésben az ingatlanok értékének emelkedése játszotta a vezető szerepet – tájékoztatott Huszár Gábor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzője.
Az MNB kedden mutatta be a „Miből élünk?” című, 2017-es háztartási vagyonfelmérés eredményeit.
Huszár Gábor elmondta: a felmérés adatai szerint a vagyonnövekedés lényegében minden háztartási csoportban jelentős volt, akár életkor, régió vagy a nettó vagyon nagysága szerinti bontásban vizsgálták azt.
A növekedés lényegesen nagyobb mértékű volt az átlagnál Közép-Magyarországon és az Alföldön, a 66–75 éves korosztályban, illetve a vagyon nagyságát tekintve a felső 10 százalékba tartozó háztartásoknál. A háztartások alsó 50 százalékának részesedése a teljes nettó vagyonból a 2014-es felméréssel összehasonlítva lényegében változatlanul, 9 százalékon állt. Az egy háztartásra jutó nettó vagyon átlagos nagysága 27 millió forint, a medián érték (a középérték) 12 millió forint volt 2017 végén.
Első alkalommal 2014-ben végzett ilyen felmérést az MNB, ezt követte a 2017 végén lezajlott újabb adatfelvétel. A 2017-es felmérés során a körülbelül 4 millió hazai háztartás közül a kérdezőbiztosok 15 ezret kerestek fel, a kérdésekre majdnem 6 ezer megkeresett háztartásban válaszoltak.
A vagyonfelmérés során a háztartások eszközeiből kell kiindulni, amelyek a reáleszközökből (nem pénzügyi eszközökből) és a pénzügyi eszközökből állnak. Egy háztartás pénzügyi eszközei olyan követelések, amelyek valamely más gazdasági szereplő tartozásai is egyben. A reáleszközök pedig olyan vagyonelemek, amelyek nem képezik mások kötelezettségét, ide tartoznak az ingatlanok, az önálló vállalkozások termelőeszközei (így a gépek, járművek, készletek) és az értéktárgyak. A háztartások termelő tevékenységében szerepet nem játszó járműveket, tartós fogyasztási cikkeket a statisztika fogyasztásként számolja el, így nem részei a vagyonnak. A reáleszközök és a pénzügyi eszközök együttesen alkotják a háztartások bruttó vagyonát.
A háztartások mérlegének kötelezettség oldalán szerepelnek a különféle tartozások. A bruttó vagyon és a tartozások különbsége adja a nettó vagyont. A nettó vagyon egy háztartás vagy a háztartási szektor számára az egyik legfontosabb gazdasági mutató.
A felmérés alapján 2017-ben a háztartások 84 százaléka rendelkezett lakóingatlannal. A lakástulajdon aránya 90 százalék feletti volt a jelentősebb vagyonnal rendelkező háztartások esetében. Gépkocsija a háztartások 54 százalékának volt.
A pénzügyi eszközök esetében jelentős különbséget figyeltek meg az eszközök típusa szerint, míg készpénzzel minden háztartás rendelkezett, addig például tőzsdei részvénnyel csak egy százalékuk. A különféle értékpapírok és a tulajdonosi részesedések (részvények, üzletrészek) esetében jelentős különbséget tapasztaltak a háztartások között, ezen instrumentumok előfordulása csak a felső, vagyonosabb rétegeknél volt számottevő. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.