MNB: 2014 és 2017 vége között jelentősen nőtt a háztartások nettó vagyona

2019. 04. 09., 15:55

A háztartások nettó vagyona 2014 és 2017 vége között jelentősen nőtt, miközben az áremelkedés ebben az időszakban 5 százalék körül alakult, a szektor nettó vagyona 44 százalékkal lett nagyobb. A növekedésben az ingatlanok értékének emelkedése játszotta a vezető szerepet – tájékoztatott Huszár Gábor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzője.

Az MNB kedden mutatta be a „Miből élünk?” című, 2017-es háztartási vagyonfelmérés eredményeit.

Huszár Gábor elmondta: a felmérés adatai szerint a vagyonnövekedés lényegében minden háztartási csoportban jelentős volt, akár életkor, régió vagy a nettó vagyon nagysága szerinti bontásban vizsgálták azt.

A növekedés lényegesen nagyobb mértékű volt az átlagnál Közép-Magyarországon és az Alföldön, a 66–75 éves korosztályban, illetve a vagyon nagyságát tekintve a felső 10 százalékba tartozó háztartásoknál. A háztartások alsó 50 százalékának részesedése a teljes nettó vagyonból a 2014-es felméréssel összehasonlítva lényegében változatlanul, 9 százalékon állt. Az egy háztartásra jutó nettó vagyon átlagos nagysága 27 millió forint, a medián érték (a középérték) 12 millió forint volt 2017 végén.

Első alkalommal 2014-ben végzett ilyen felmérést az MNB, ezt követte a 2017 végén lezajlott újabb adatfelvétel. A 2017-es felmérés során a körülbelül 4 millió hazai háztartás közül a kérdezőbiztosok 15 ezret kerestek fel, a kérdésekre majdnem 6 ezer megkeresett háztartásban válaszoltak.

A vagyonfelmérés során a háztartások eszközeiből kell kiindulni, amelyek a reáleszközökből (nem pénzügyi eszközökből) és a pénzügyi eszközökből állnak. Egy háztartás pénzügyi eszközei olyan követelések, amelyek valamely más gazdasági szereplő tartozásai is egyben. A reáleszközök pedig olyan vagyonelemek, amelyek nem képezik mások kötelezettségét, ide tartoznak az ingatlanok, az önálló vállalkozások termelőeszközei (így a gépek, járművek, készletek) és az értéktárgyak. A háztartások termelő tevékenységében szerepet nem játszó járműveket, tartós fogyasztási cikkeket a statisztika fogyasztásként számolja el, így nem részei a vagyonnak. A reáleszközök és a pénzügyi eszközök együttesen alkotják a háztartások bruttó vagyonát.

A háztartások mérlegének kötelezettség oldalán szerepelnek a különféle tartozások. A bruttó vagyon és a tartozások különbsége adja a nettó vagyont. A nettó vagyon egy háztartás vagy a háztartási szektor számára az egyik legfontosabb gazdasági mutató.

A felmérés alapján 2017-ben a háztartások 84 százaléka rendelkezett lakóingatlannal. A lakástulajdon aránya 90 százalék feletti volt a jelentősebb vagyonnal rendelkező háztartások esetében. Gépkocsija a háztartások 54 százalékának volt.

A pénzügyi eszközök esetében jelentős különbséget figyeltek meg az eszközök típusa szerint, míg készpénzzel minden háztartás rendelkezett, addig például tőzsdei részvénnyel csak egy százalékuk. A különféle értékpapírok és a tulajdonosi részesedések (részvények, üzletrészek) esetében jelentős különbséget tapasztaltak a háztartások között, ezen instrumentumok előfordulása csak a felső, vagyonosabb rétegeknél volt számottevő. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS