Melyik állampapírral járunk legjobban a következő egy évben?

2023. 03. 28., 16:48

Új állampapírt dobott piacra a Magyar Államkincstár: 2023. március 27-től vásárolható a legújabb, 2030/J sorozatszámú Prémium Magyar Állampapír. A Bankmonitor.hu szakértői kiszámolták, melyik állampapírral járhatnak legjobban a befektetők a következő egy évben.

Egyesek szerint a Prémium Magyar Állampapír a favorit, mások a diszkont kincstárjegyekre esküsznek, ha rövid távra szeretnék biztonságos helyre fektetni a pénzüket.

Milyen kamatot fizet az új Prémium Magyar Állampapír?

A Prémium Magyar Állampapír legújabb sorozata (2030/J) március 27-től megvásárolható, futamideje 7 év, kamatozása inflációkövető. Mivel az előző naptári évben 14,5 százalék volt az infláció, így idén ez az érték szolgál a PMÁP kamatbázisául. A kamatprémium ezen felül 1,5 százalékpont, tehát az első évben 16 százalékos éves kamatot fizet a most debütáló állampapír.

Az első kamatperiódus 1 évnél valamivel rövidebb: 2024. március 20-án lesz az első kamatfizetés. A ténylegesen kifizetett kamat is erre az időszakra szól, mértéke a 16 százalék időarányos része, azaz 15,65 százalék lesz. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy aki 2023. március 27-én 1 millió forintért vásárol új Prémium Magyar Állampapírt, szűk 1 év elteltével 156 500 forinttal lesz gazdagabb.

A második kamatperiódusban fizetett kamat pontos értéke még nem ismert, hiszen a 2023-as inflációtól függ. Ha azonban feltételezzük, hogy a Magyar Nemzeti Bank által megjelölt sáv közepén, 17,3 százalék körül alakulhat az idei infláció, akkor 2024 márciustól kezdődően akár 18,8 százalék is lehet a PMÁP kamata.

Tud-e versenyezni a Diszkont Kincstárjegy?

Rövid távú befektetést keresve sokaknak a diszkont kincstárjegyek (DKJ) ugranak be elsőként. Ezek az állampapírok jelenleg kivétel nélkül kétszámjegyű évesített hozamokat kínálnak, így könnyedén felveszik a versenyt a bankbetétekkel, de még némelyik – korábban nagy népszerűségnek örvendő – állampapírral is. Az azonban messze nem egyértelmű, hogy az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírral összehasonlítva melyik típus előnyösebb.

A most elérhető, leghosszabb futamidejű diszkont kincstárjegy nagyjából 11 hónap múlva, 2024. február 21-én jár le, azaz 1 hónappal megelőzi a Prémium Magyar Állampapír első kamatfordulóját. Jelenleg éves 14,15 százalék hozamot biztosít, tehát a vevők a névérték arányában 88,49 százalék-os árfolyamon juthatnak hozzá. Mivel az egy év múlva érvényes DKJ-hozamokat senki nem láthatja előre, és a PMÁP kamatát illetően is nagy még a bizonytalanság, ezért az előttünk álló 11 hónap az a leghosszabb időtáv, amelyre nézve megbízhatóan összehasonlíthatjuk a két versenyző hozamát.

Fej-fej mellett a két állampapír!

Az árfolyamából könnyedén kiszámítható, hogy a vizsgált 11 hónap idejére a diszkont kincstárjegy nominálisan 13,01 százalék hozamot biztosít. Aki tehát 1 millió forintért vásárol DKJ-t, kereken 130 ezer forint nyereséget tehet zsebre az időszak végén. Fontos, hogy ebben csak azok lehetnek biztosak, akik a lejáratig megtartják a papírt, ugyanis korábbi eladás esetén csak a változékony piaci áron lehet értékesíteni azt.

A Prémium Magyar Állampapír hozama is megadható a vizsgált időszakra: a 16 százalékos éves hozam időarányos részét kell vennünk, így 14,47 százalékra tehető a 11 hónap alatt megtermelt hozam. Ebből még le kell vonni az árfolyamveszteséget, hiszen a Magyar Államkincstár a bevett gyakorlat szerint lejárat előtt 1 százalékos tőkeveszteség árán vásárolja vissza a prémium állampapírokat. Emiatt a befektető által várhatóan elért nyereség végül csak 13,47 százalék lesz, azaz 1 millió forint kb. 134 700 forint hozamot termel.

Láthatjuk, hogy szinte megegyezik a két állampapírral 2024. február 21-ig elérhető nyereség mértéke. Milliónként nagyjából 4700 forint különbség adódik a várhatóan kézhez kapott összegek között, feltéve, hogy nem változik a visszavásárlási költség mértéke. Ha azonban – hipotetikusan – eljátszunk a gondolattal, hogy jövőre akár 2százalék is lehet a visszavásárlás költsége, akkor máris elillan a PMÁP előnye, és a DKJ kerül ki győztesként a versenyből, milliónként 5300 forint körüli különbséggel.

Mi várható a második évben?

Habár az első évben nincs egyértelmű győztes, a második évtől kezdődően várhatóan a Prémium Magyar Állampapír felé billen a mérleg nyelve. A fentebb ismertetett inflációs prognózis alapján arra számíthatunk, hogy a második kamatperiódusban akár 18,8 százalék is lehet a PMÁP kamata. Ez 2024-ben az infláció mérséklődésének köszönhetően minden bizonnyal számottevő reálhozamot eredményez majd.

Ezzel szemben a DKJ-hozamok a mostani szintjükről feltehetően inkább lefelé mozdulnak majd el, amint a jegybank a kitűzött céljainak megfelelően a kamatcsökkentés útjára lép. Annak, aki egy évnél hosszabb időre fektetne be, érdemes ezt a szempontot is mérlegelnie.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS